Változhatnak a gyógyászati segédeszköz-ellátás szabályai, a Belügyminisztérium állítja minden a betegek érdekeit szolgálja. Máshogy látják az érdekvédők.
Szűkülhet jó néhány betegségcsoportban egyes gyógyászati segédeszközökhöz (kötszerekhez, pelenkákhoz, egyedi gyártású ortopéd cipőkhöz) való hozzáférésük a pácienseknek – állítják az érdekvédők egy néhány napja társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezetről. A Belügyminisztérium lapunknak ezt vitatta, a Pintér Sándor-féle tárca szerint a változtatások nemhogy szűkítenék az ellátást, épp ellenkezőleg, a betegek érdekeit szolgálják.
A jogszabály-javaslatban egyebek mellett a gyógyszer- valamint a gyógyászati segédeszköz piacot érintő, technikai pontosítások vannak. Ezek között finanszírozási eszközökkel újraszabnák az ellátást.
Például az eddig húsz helyett, ha javaslatot változatlan formában hirdetik ki, 15 speciális kötszer lenne felírható támogatással a súlyos lábszárfekélyes, vagy a hosszan tartó ágyban fekvés miatt kialakuló felfekvéses betegek sebeire.
(Azaz, ha ennél többre lenne szükség, akkor azt a beteg teljes áron tudja csak beszerezni.) A jelenlegi támogatási rendszerben a „csupán” egy seb kötözésére szoruló, átlagos páciens ellátása havonta 30 ezer forintba kerül: ebből 24 ezret az állam, 6 ezret a beteg fizet térítési díjként. A súlyosabb, több seb kezelésére szorulóké már havi 50 ezer, melyből 10 ezer forint a térítési díj. A darabszám csökkenés miatt – szakértői számítások szerint – az ilyen betegek költségei,
ha az egyszerűbb és legolcsóbb eszközt kapják, másfél-kétszeresére emelkednének.
A Népszavának Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, hogy adataik szerint ebben a betegkörben máris lehet olyan páciens, aki már nem jut megfelelő kötszerhez. Tavaly júniustól ugyanis a kormányzat az úgynevezett kétrétegű habszivacs kötszer felírását sebfotózáshoz kötötte. A fotózás részleteiről viszont nem készült szabály, nincsenek meg a technikai feltételei, az orvosok ehhez nem kaptak eszközöket. Ha egy orvos a mobiltelefonjával el is készítené a képet, nem jelölték meg, hogy azt hova és milyen formában kell feltölteni. Ezért aztán a kezelőorvosok nem is nagyon írnak fotózáshoz kötött kötszert.
Tavaly januártól-júniusig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)
még 1,6 milliárdot költött a kétrétegű habszivacs kötszerekre, idén januártól májusig már csak 780 millió forintot, azaz 51 százalékkal kisebb összeget.
Azoknál a sebekre való kötszereknél, amelyeknél nem kell fotó, 14 százalékkal nőtt a felírás, csakhogy ezek a sok váladékot termelő sebek ellátására kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmasak – állította saját szakértőik véleménye alapján Rásky László. Hozzátette: ugyan bizonyos kötszerek cseréjét az alkalmazási előírat kétnaponta javasolja, és innen nézve akár elég is lehetne a 15 darab havonta, csakhogy nincs két egyforma seb, és előfordul, hogy ennél gyakoribb kötéscserére van szüksége a betegnek. Rásky László szerint az orvos nem köteles a teljes havi támogatott mennyiséget felírni a betegnek, ha nincs szükség rá, hiszen eddig átlagosan 19 kötszert kaptak a betegek. Megjegyezte azt is, hogy a változással remélt költségvetési megtakarítás mérlegének másik serpenyőjében
ellátatlan betegek, idő előtti levágott lábak és a kórházi költségek drasztikus növekedése jósolható.
A tervezet a pelenkák és az injekciós tűk esetében lehetőséget biztosítana a piac szereplőinek arra, hogy a jelenlegi áraiktól 40 százalékkal eltérjenek. Ezt az indokolja, hogy most a támogatás alapjául elfogadott, közfinanszírozott ár kevesebb, mint amennyiért azt a forgalmazók be tudják szerezni. Emiatt nem csak a gyógyászati segédeszközforgalmazók, de a pelenkákat árusító gyógyszertárak is panaszkodtak. Ez az áreltérési lehetőség viszont szintén a rászorulók költségeit növeli. Most a legolcsóbb, kevés vizelet megtartó pelenkáért a beteg havonta 2500 forintot fizet.
Ez a költség a 40 százalékos árváltozással 3500 forintra emelkedik.
A nagyobb kapacitású eszközöknél az említett árváltozás mértéke akár a duplája is lehet. Az sem segíti a beteg jóllétét, hogy támogatással napi 3 darab pelenka jár a rászorulóknak, miközben nem ritka, hogy ennél többre van szükség. A gyakoribb cserére szorulók a többletet már csak teljes áron tudják megvásárolni.
Ugyan az eszközforgalmazók pénzügyi stabilitását segítené az a tervezett változás, amely az eszközjavítás rezsióradíját, kiszállási díját 50 százalékkal megemeli, ám ez a változás is legalább negyedével növelheti a betegek költségeit.
A Népszavának Rásky László beszélt arról is, korábban kaptak ígéretet arra, hogy a cégek adhatnak be áremelési kérelmet a sok éve ugyanazon az áron forgalmazott eszközeikre. A cégek éltek is a lehetőséggel, ám a NEAK eddig nem sokat hagyott jóvá. Az elmúlt egy évben a cégek által beadott áremelési kérelmek többsége a lehetséges plusz 50 százalékos mértékű volt. Ha a NEAK elfogadná a kérelmeket, az a betegeknek legalább ekkora térítési díj növelést okozna.
Az áremeléssel azonban az eszközök nemcsak megdrágulnának, de javarészt ki is kerülnek a százalékos támogatás alól.
Érdeklődtek a Belügyminisztériumnál,
-
hogy mi indokolja a tervezetben közzétett, a betegeket hátrányos helyzetbe hozó új intézkedéseket? - Mi indokolja a kötszer ellátásban a fotózás előírását, miközben arra továbbra sincs eszközük, tárhelyük az orvosoknak?
A tárca válaszában azt írta: „az előzetes szakmai egyeztetések alapján társadalmi vitára bocsátott jogszabály tervezet – álláspontunk szerint – nem szűkíti a betegek hozzáférését a gyógyászati segédeszközökhöz, éppen ellenkezőleg, a betegek érdekeit szolgálja. Az egyéb kötszerek esetében eddig is kellett fényképet készíteni, az előírás a beteg állapotának nyomon követését és a terápia megfelelőségének értékelését szolgálja. A kötszerek darabszámának összehangolását az eltérő időtartamú kötéscsere indokolja. (…) A jogszabály tervezet társadalmai egyeztetése során beérkező észrevételeket, javaslatokat a tárca érdemben vizsgálja, megfontolja annak végleges szövegezésekor.” (Népszava)
