Több helyről is kritikát kapott Lázár János építési és közlekedési miniszter, mert minden eddiginél nagyobb késések voltak a Magyar Államivasutaknál (MÁV) júliusban. A miniszter egyelőre nem reagált a felvetésekre.
A napokban az ATV Híradója számolt be arról, hogy a MÁV a saját késési rekordját is megdöntötte, miután az egyik vasútvonalon 4529 percet késtek a szerelvényeik.
Most szintén az ATV közölte, hogy a Mávinform közösségi médiás felületén rengeteg kommentben szóvá tették a problémákat. Többek közt olyat is írtak, hogy „Egyszer a vonat fél órát késett, mert olyan meleg volt, hogy nem tudtak gyorsabban haladni.”
Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár legújabb Facebook-posztjában szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nem megbízható a vasút. Bejegyzése szerint az InterCity és más feláras vonatok 63 százaléka legalább 5 perces késéssel közlekedik.
Lázár János elmúlt két éve közlekedési miniszterként minden létező fronton rontott a helyzeten
– fogalmazott Vitézy, majd felsorolta a problémákat: romló pályaállapotok, elavult járművek, visszamondott beszerzések és leállított beruházások.
A volt államtitkár az ATV-nek nyilatkozva azt is hozzátette: szerinte néhány tízmilliárd forinttal már lehetne segíteni a helyzeten, de a teljes rendszer megreformálásához százmilliárdos összegre lenne szükség. Szerinte Magyarországnak mihamarabb meg kell találnia a módot arra, hogy e pénzt biztosítsa, akár uniós, akár hazai forrásokból.
A Vasutasok Szakszervezete szintén problémásnak tartja a forráskivonást. Meleg János ugyanakkor kiemelte: Vitézy nem vette figyelembe a balesetek és öngyilkosságok okozta késéseket, amelyek szintén jelentősen hozzájárulnak a problémákhoz. Az utazóközönség ilyen esetekben is ugyanúgy elszenvedi a késéseket, mintha a MÁV hibájából történne – tette hozzá.
Idén már húsz halálos baleset történt a MÁV vonalain
A MÁV közleménye szerint az idén a vonalain 47 baleset történt vasúti átjáróban, tizennéggyel több, mint a tavalyi év megegyező időszakában. A balesetekben tíz ember vesztette életét, tízszerese a tavaly ilyenkorinak – közölte a vasúttársaság.
„Heten súlyos, tizennyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek a figyelmetlenség és a KRESZ szabályainak megszegése miatt bekövetkezett balesetekben” – ismertették. A balesetek közel 60 százaléka biztosított, azaz fénysorompóval, illetve félsorompóval védett vasúti átjáróban történt.
A legtöbbször, 29 esetben személygépkocsival ütközött a vonat, de kamion, tehergépkocsi és traktor is okozott balesetet. Idén három gyalogost ütött el vonat, és ugyanennyi alkalommal gázoltak el kerékpárost és motorost vasúti átjáróban.
„Az elmúlt 16 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset vasúti átjáróban, azokat a figyelmetlenség vagy a KRESZ megszegése okozta” – állítja a MÁV. A vasúttársaságnak 2021-ben egymilliárd, 2022-ben félmilliárd, 2023-ban 150 millió forintos kárt okoztak az „útátjárós” balesetek, ez az összeg idén valamivel több mint 131 millió forintot tesz ki – összegezte az MTI.
Meglátásuk szerint a legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás, a „még átérek” gondolkodásmód, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza.
A bajt sokszor az okozza, hogy a záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik – részletezik, hozzátéve: évente 800 félsorompó rúdját törik el az autósok. A MÁV hálózatán idén 570 sorompórongálás történt, 79-cel több, mint tavaly ilyenkor.
A MÁV közölte azt is, hogy a tiltott helyen való tartózkodás miatt bekövetkezett gázolások száma 32-re emelkedett, húsz volt halálos. A tavalyi év azonos időszakában húsz gázolásból hat volt halálos kimenetelű. A közlemény szerint nőtt a vasúton történt öngyilkosságok száma is.
Vitézy Dávid kritikájával kapcsolatban az ATV megkereste az Építési és Közlekedési Minisztériumot, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ Lázár János tárcájától. (Index)