Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az erősebb nem

Vélemény
2024.08.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Természetesen a nőkről lesz szó.

Ők hordozzák a legnagyobb terhet: dolgoznak a munkahelyeken, vezetik a háztartást, szülik és gondozzák a gyermekeket. Erősek, több mint öt évvel tovább élnek, mint a férfiak: napjainkban a világ női lakosságának átlagos élettartama 76,2 év, a férfiaké 70,6 év. Egészen 1964-ig több nő élt a világon, mint férfi. Az országok jelentős részében ma is ez a helyzet. Ez azonban világ-méretekben megváltozott, mert a két legnépesebb országban, Kínában és Indiában túlsúlyba került a férfilakosság. Végül is 2024-ben 4,08 milliárd férfi (50,24 százalék) és 4,04 milliárd nő (49,76 százalék) tette ki a világ népességét. Az emberiség történelmének túlnyomó részében a nők másodrendű állampolgárnak számítottak. Nem volt egyenlő joguk és helyzetük a férfi uralta társadalmakban. Természetesen voltak kivételek, hiszen már időszámítás előtt 1508–1458 között az antik Egyiptomban női faraó (Hatshepsut) uralkodott. Az időszámítás utáni VII. században női császár (Wu Zetian) vezette Kínát. A XVI. századi Anglia kiemelkedő uralkodója Erzsébet királynő volt, s a XVIII. század ugyancsak kiemelkedő orosz cárnője Nagy Katalin.

A nők azonban sokáig ki voltak rekesztve a politikából. Politikai szerepvállalásuk viszonylag új keletű. Ennek kapcsán mindenekelőtt a női választójog kérdéséről kell szólni. Érdekes, hogy a választás jogából való kirekesztésnek milyen hosszú története van. Ezt láthattuk az antik Görögország és Róma esetében, s hasonlóan a legkorábbi, már a XVIII. században kialakuló demokráciákban is. Amikor Angliában 1832-ben kiszélesítették a választópolgárok körét, a nőket még mindig kihagyták. A XX. század elejéig mindössze maroknyi országban, Új-Zélandon, Ausztráliában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban nyerték el a nők a választás jogát. Az I. világháború után azonban nagy előrehaladás történt e téren, mivel további 28 országban adták meg a szavazati jogot a nőknek. Európa hat országa mellett Dél-Afrikában, Brazíliában, Törökországban és a Fülöp-szigeteken is. Eleinte ez csak a helyi választásokra vonatkozott, de hamar kiterjedt a nemzeti választásokra is. Napjainkban a női választójog általánossá vált a világban.

Miközben harc folyt a nők szavazati jogának elnyeréséért, már a világ nem egy országában jelentős női vezetők vették át a kormányrudat. A modern, XX. századi világban első helyen említhető közöttük az 1960-ban, meggyilkolt férje után megválasztott Sirimavo Bandaranaike miniszterelnöknő Srí Lankán (Ceylon), aki 1960–65, majd 1970–77 között vezette országát. Ugyanezen években, 1966-ban választották pártja vezetőjének, majd miniszterelnöknek Indiában Indira Gandhit, akit ezt követően kétszer is újraválasztottak (majd 1984-ben meggyilkoltak). Izrael állam máig legkiemelkedőbb vezetője az 1969-ben miniszterelnökké választott Golda Meir volt. Végül a híresen legkeményebb „férfi” politikus, a „vaslady”-nek becézett Margaret Thatcher volt 1979-től Anglia első női miniszterelnöke tizenegy éven át. Ebbe a sorba illeszkedik Angela Merkel is, aki 2005-től Németország első női kancellárja lett, és 2017-ben negyedik kancellári turnusát kezdte meg. Őket azonban kivételnek tekinthetjük, hiszen 2024 nyarán is elmondható, hogy a világ 200 országa közül 113-ban még soha nem volt női vezető, és ma is a világ mindössze 26 országát vezeti nő. Ehhez még hozzátehetjük, hogy miniszteri pozíciókban is zömében férfiak ülnek, csak kevesebb mint egynegyedük nő. Hét országban – Magyarország ezek egyike – egyáltalán nincs női kormány-tag, és 141 országban a kormánytagoknak csak kevesebb mint egyharmada nő. 1946 óta napjainkig, vagyis közel nyolc évtizeden át a világon csupán Svájc és Finnország választott öt, illetve négy alkalommal női kormány- vagy államfőt, s további nyolc ország háromszor. Az összes többi országban, ha egyáltalán, akkor ez kivétel maradt.

Most azonban lehet, hogy az USA is női elnököt választ a demokrata jelölt, Kamala Harris személyében. És ez a mostani választási harc felvillant egy érdekes előnyt, amivel egy női jelölt rendelkezik. Társadalmi-kulturális szokások következtében, úgy látszik, nehezebb támadni őket. Még Donald Trump is mintha zavarban lenne, mert eddig – sportkifejezéssel élve – nem talált fogást rajta. (Pedig Trump igazán híres arról, hogy még egy áruház női öltözőfülkéjében is talál fogást egy vadidegen nőn – jó pár millió dollár büntetést fizetett érte.) Zavarában antiszemitának nyilvánítja Harrist, miközben zsidó férje és fogadott gyerekei vannak. Ostobán kijelenti, hogy „át fognak nézni rajta a kinézése miatt”, és bár jamaikai fekete apja van, még azt is megkérdőjelezi, hogy vajon színes bőrű-e. Nem könnyű a nőkkel.

A női munkavállalás napjainkra felzárkózóban van a férfiakéhoz. Ahhoz képest, hogy a nők mennyivel később vállalhattak munkát, napjainkra a nők több mint fele (52-53 százaléka) dolgozik valamilyen állásban. Részvételüket világméretekben az rontja le, hogy a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában még ma is jóval alacsonyabb a női munkavállalók száma, mint a világ más részein. Meglepően érdekes, hogy a világ legszegényebb országai mellett éppen a világ leggazdagabb országaiban a legtöbb a női munkavállaló. A Szahara alatti Afrika országaiban a nők több mint 60 százaléka, Kelet-Ázsiában 59 százaléka, Észak-Amerikában 56, Európában 52 százaléka dolgozik valamilyen munkahelyen. Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten azonban csak 28, illetve 19 százalékuk. A női munkavállalók átlagos száma természetesen most is alacsonyabb a férfi munkavállalókéhoz képest (78 százalék). 1980 óta, közel negyed század során azonban a különbség egyharmadról egynegyedre csökkent.

Káprázatos a nők térhódítása a tudományos kutatás terén. Az USA-ban és Nyugat-Európában a kutatók 40-44 százaléka nő, az EU tagországaiban átlagosan 40 százalék. Kiemelkedő, 50 százalék feletti az arányuk Litvániában, Lettországban, Bulgáriában, Portugáliában és Dániában. Brazíliában 49 százalék, vagyis felzárkózóban vannak a férfiakhoz. Ez azonban még korántsem általános a világban: Mexikóban és Chilében csak 38, Magyarországon pedig még a 26 százalékot sem éri el az arányuk, és világ­méretben alig több mint 33 százalék. Ez ennek ellenére azért káprázatos, mert a tanulás lehetősége a leányok számára sokáig zárva volt. Molière 1672-ben A tudós nők című komédiájában még csúfolta a „tudománytól meg­ittasult” harcias nőket, akik az esztétika, grammatika és klasszika-filológia lázában égtek, s számukra a jó házasság vagy jó ebéd alantas passziónak tűnt. A tanulás azonban a XIX. században valóban kezdett megnyílni a leányok előtt. Szerbiában 1822-ben léphettek be az általános iskolákba. Az USA-ban 1826-ban nyílt meg az első leány-középiskola. Svájcban 1908-ban, Angliában 1910-ben találkozhattunk az első professzornőkkel. Japánban 1912-ben nyerte el a PhD-fokozatot az első nő. Az USA-ban 1980-ig kellett várni, hogy az egyetemisták között egyenlő arányban szerepeljenek nők. Már 65 nő nyerte el a Nobel-díjat.

Egy vizsgálat azt mutatta, hogy a világon ma a kutatók egyharmada „tudós nő”. Finnországban a legmagasabb az arányuk, de Szaúd-Arábiában csak 2 százalék. Az úgynevezett „üvegplafon”, amely a nők felemelkedésének útjait lezárta, töredezőben van. Mintha beigazolódott volna Margaret Thatcher észrevétele: „„Ha azt akarod, hogy kimondjanak valamit, kérdezz egy férfit, ha azt akarod, hogy csináljanak valamit, fordulj egy nőhöz.”

Berend T. Iván / PUBLICISZTIKA - LXVIII. évfolyam, 32. szám, 2024. augusztus 9. / es.hu

Címlapkép forrása:
nő
vélemény
Berend T. Iván
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.11. - 11:47
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Maradt a matek, Anglia nem nyert az Eb-n

    Maradt a matek, Anglia nem nyert az Eb-n

  • Napi 354 forint plusz az állami gondozottaknak, erre a nevelőszülői ellátmány emelésre büszke az Orbán-kormány

    Napi 354 forint plusz az állami gondozottaknak, erre a nevelőszülői ellátmány emelésre büszke az Orbán-kormány

  • Meghalt egy ember az Orbán család egyik bányájában

    Meghalt egy ember az Orbán család egyik bányájában

  • Ma a záporoké, zivataroké lesz a főszerep

    Ma a záporoké, zivataroké lesz a főszerep

  • Elfogatóparancsot adtak ki az orosz vezérkar főnök és a volt védelmi miniszter ellen

    Elfogatóparancsot adtak ki az orosz vezérkar főnök és a volt védelmi miniszter ellen

  • Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

    Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

  • Szijjártó szerint is hiába nyert a Fidesz

    Szijjártó szerint is hiába nyert a Fidesz

  • 173 millió forintos osztaléka lett az egyik, Völner-Schadl ügyben érintett végrehajtói irodának

    173 millió forintos osztaléka lett az egyik, Völner-Schadl ügyben érintett végrehajtói irodának

  • Búvárokkal kerestették meg a Magyar Péter által Dunába dobott telefont, annyira fontos az ellene folyó eljárás

    Búvárokkal kerestették meg a Magyar Péter által Dunába dobott telefont, annyira fontos az ellene folyó eljárás

  • Hétfőtől megszűnik a kötelező akciózás a boltokban

    Hétfőtől megszűnik a kötelező akciózás a boltokban

  • Lemondott Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom elnöke

    Lemondott Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom elnöke

  • Navracsics Tibor szerint pocsék a helyzet a Balatonon

    Navracsics Tibor szerint pocsék a helyzet a Balatonon

  • Feljelentést tettek az ország 5. leggazdagabb emberének adócsalási ügyében

    Feljelentést tettek az ország 5. leggazdagabb emberének adócsalási ügyében

  • Ledőltek a szankciók falai Paks előtt

    Ledőltek a szankciók falai Paks előtt

  • Zűrösen indulhat az e-rollerek kötelező biztosítása

    Zűrösen indulhat az e-rollerek kötelező biztosítása

  • Rendőrt hívott Tarsoly Csaba, amikor megpróbálták kilakoltatni a budai házából

    Rendőrt hívott Tarsoly Csaba, amikor megpróbálták kilakoltatni a budai házából

  • Orbán Viktor közölte, nem beszélt pártügyekről Giorgia Melonival, egy ilyen frakcióba ők amúgy sem tudnának beülni

    Orbán Viktor közölte, nem beszélt pártügyekről Giorgia Melonival, egy ilyen frakcióba ők amúgy sem tudnának beülni

  • A legutóbb felfedezett aszteroida a Holdnál is közelebb lesz a bolygónhoz

    A legutóbb felfedezett aszteroida a Holdnál is közelebb lesz a bolygónhoz

  • Orbán Viktor reagált arra, hogy meghalt egy, a konvoját kísérő német rendőr

    Orbán Viktor reagált arra, hogy meghalt egy, a konvoját kísérő német rendőr

  • Sokat fog sütni a nap, ezen a szép, nyári napon

    Sokat fog sütni a nap, ezen a szép, nyári napon

  • Magánügy, ami az Ötkertben történt Magyar Péterrel

    Magánügy, ami az Ötkertben történt Magyar Péterrel

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element