A gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász és a jogászi csapata péntek benyújtotta a strasbourgi bíróságra a kérelmet, hogy az EJEB nagykamarája vizsgálja felül az életvégi döntésekkel kapcsolatos beadványa elutasítását.
Mint ismert, Karsai Dániel gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász tavaly augusztusban azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mert véleménye szerint sérültek az emberi jogai azzal, hogy Magyarországon nem engedélyezett az életvégi döntés meghozatala.
Az ügyben a bíróság most június 13-án hirdette ki ítéletét: a bírák 6:1 arányban nem találták megalapozottnak a magánélethez való jog és a diszkriminációtilalom sérelmét, és a benyújtott panaszok többségét egyhangúlag elfogadhatatlannak találták. – A döntés közzétételétől három hónapunk volt arra, hogy előterjesszük az újratárgyalási kérelmet – mondta el lapunknak Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
A jogászi csapat gyakorlatilag azonnal megkezdte a munkát, hogy elkészítsék a beadványt az ítélet felülvizsgálatára, amelyet a 17-tagú nagykamara elé terjesztettek be. – Dani nem sürgette a munkát, azt mondta, annyi idő alatt készítsük el, amennyi szükséges ahhoz, hogy ez a beadvány tökéletes legyen – vagy legalább közelítsen a tökéleteshez. Az elmúlt hónapok optimális helyzetet teremtettek: igyekeztünk a lehető legrövidebb idő alatt elkészíteni a beadványt, hiszen azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Dani állapota bármikor rosszabbra fordulhat, ugyanakkor nagyon alaposan összegyűjtöttük az érveket, amelyek alátámasztják az álláspontunkat – mesélte az ügyvéd.
Maga az alkotmányjogász is aktívan részt vett a szöveg megszerkesztésében, kerekesszékében ülve, fejpánttal a fején dolgozott.
Frank Evelyn azt is elárulta: Karsai Dániel óriási rutinnal rendelkezik nagykamarai beadványok elkészítésében, hiszen nagykamarai tárgyalást Magyarország vonatkozásában eddig alig egy tucat esetben tartott a bíróság, és ebből négy az ő nevéhez fűződik.
– Az eljárást alapvetően négy érvcsoportra alapozva indítottuk el tavaly augusztusban. Az önrendelkezési jog sérelme, diszkriminációtilalom, kínzás és embertelen bánásmód tilalma, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. Nem voltunk ahhoz kötve, hogy ugyanazokat az érveket sorakoztassuk fel a nagykamarai újratárgyalási kérelemben, ezért ezeket bővítettük. A beadványban nem fellebbezést írtunk, bár nyilvánvalóan kritikával illettük a kamara döntését.
Leginkább olyan hiátusokra mutattunk rá, amelyekre a kamara nem helyezett megfelelő hangsúlyt az eljárásában. Például az első fokon eljáró bíróság érdeknek titulálta Karsai Dániel kérelmét az életvégi döntés meghozatalával kapcsolatban, de mi a kérelmünkben ezt jogként fogalmaztuk meg.
Azt gondolom, érezhető a különbség. Emellett olyan tényezőkre is rávilágítottunk, amelyekre az elsőfokú eljárásban nem helyeztünk nagy hangsúlyt. Ilyenek többek között a palliatív ellátás ( a szenvedést okozó tünetek enyhítése, a szerk.) nagyon komoly hiányosságai. Tudatos döntés volt részünkről, hogy a kamara eljárásában nem illettük kritikával a magyar ellátórendszert, mert nem ennek a hibája az, hogy nem biztosítanak számukra elegendő forrást, nincs megfelelő személyzet és eljárásrend. Ugyanakkor a kamara az elsőfokú döntésben kifejezetten arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar kormány állítása szerint van megfelelő palliatív ellátás. Innentől kezdve nekünk nem osztottak lapot" - magyarázta Frank Evelyn.
A diszkriminációtilalommal kapcsolatos felvetésük, szintén az orvosi ellátás hiányosságára mutat rá: nagyon komolyan diszkriminálják azokat a halálos betegségben szenvedőket, akiknek a betegségére nem létezik megfelelő orvosi ellátás, nincsenek gyógyszerek. Az ALS pedig pontosan ilyen betegség, nincs olyan orvosi kezelés, amit a beteg visszautasíthatna, ily módon az élete – és a szenvedése – rövid úton véget érhetne. Frank Evelyn azt is elmondta: Karsai Dániel után több sorstársa is benyújtott hasonló tartalmú kérvényt az EJEB-hez, többek között Dunavölgyi Erzsébet is, akinek a közelmúltbeli halála nagyon megrázta mindannyiukat. Hiszen nemcsak ügyfelük volt, személyes kapcsolódás alakult ki vele is, mint ahogy a többi panaszossal is. „E tekintetben az ember nem tud csak jogász lenni. Nagyon fájó, hogy ő elment, viszont az a szenvedés, amit neki át kellett élnie, embertelen lehetett. Úgy szerkesztettük meg a kérelmet, hogy arra Erzsébet is büszke lehessen. Nyilván a kérelemben csak Dani ügyéről beszélhettünk, ugyanakkor az EJEB egy precedensrendszerként szerint működik, így most nemcsak érte harcolunk, hanem mindazokért a sorstársaiért is, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy életvégi döntést kell meghozniuk" - mutatott rá a jogi szakértő.
Az ügyvédnő elmondta: a benyújtást követően a kérelem befogadhatóságáról egy ötfős tanács dönt, ennek nincs pontosan megszabott határideje, a megfogalmazás szerint „észszerű mérlegelési idő” áll a rendelkezésükre.
Más ügyben ez nagyjából két hónap volt, de abban az esetben nem volt sürgősség. „Abban bízom, hogy augusztus végén, szeptember elején választ kapunk arra, hogy befogadják-e a kérelmet. Amennyiben igen, akkor a magyar kormány ismét felhívást kap a reagálásra. Nem gondolom, hogy nagyon hosszú ideig kell majd várni a nagykamarai tárgyalásra, hiszen már ismerik az ügyet Strasbourgban, azonban egy 17 bíróból álló panel összehívása nem egyszerű folyamat. De azt elárulhatom, hogy tavaly novemberben a tárgyaláson azt mondtuk egymásnak: körülbelül egy év múlva találkozunk ugyanitt. Hiszen, ha a bíróság első fokon a mi javunkra dönt, akkor a magyar kormány nyújtott volna be nagykamarai újratárgyalási kérelmet" - tette hozzá.
Frank Evelyn közölte: nagyon bíznak abban, hogy befogadják a kérelmet, hiszen megítélésük szerint az életvégi döntésekkel kapcsolatosan a kamara visszalépett a korábban kidolgozott elvekhez képest. Végül elmondta azt is, hogy a magyarországi népszavazási kérdések sem kerültek le a napirendjükről, de eddig a nagykamarai kérelem kidolgozására koncentráltak. A közeljövőben tekintik át azt, hogy milyen népszavazási kérdéseket lehet megfogalmazni az életvégi döntésekről, hiszen az egyértelmű, hogy a magyar lakosságot nagy mértékben foglalkoztatja ez a témakör. (Népszava)
