Majdnem hatvanezren vannak, 2018 óta egyszer emelték az illetményüket – a miniszterekét többször is, rendesen.
Folyamatosan csökken az államigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők és köztisztviselők reálkeresete, mert 2018 óta egyszer, 2022-ben emelkedett átlagosan 10 százalékkal az illetményük. A kormányhivataloknál mintegy 29 ezren, az önkormányzatoknál 27 ezren dolgoznak, és többségük havi nettó fizetése 210-220 ezer forint – írja a 24.hu.
Ez ahhoz képest érdekes, hogy ez idő alatt a kormányzati vezetők fizetése többször is nőtt, legutóbb július elsejétől, és jelentősen. A miniszterek illetményéről maga a miniszterelnök dönt, aki bruttó 6,5 millió forintos fizetésével az uniós kormánytagokhoz viszonyítva a legjobban keres, legalábbis az adott országokban mért átlagbérhez képest. 2018 és 2020 között a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszteri biztosok bértömege duplájára nőtt.
A 24.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a bértábla, amely megszabja a kormány- és köztisztviselők illetményét, és besorolási fokozattól függően akár milliós illetményt is meghatároz, elfedi azt, hogy a munkatársak nagy része a garantált bérminimum körül keres. Bár ez a fizetés nő is a bérminimum emelkedésével, de alulmúltja a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát – és ez a helyzet jellemző két-háromdiplomás munkatársak esetében is. Nem jellemző, hogy ez a közel hatvanezer ember pluszjuttatásokat kapna. A köztisztviselők napja 2017 óta számukra nem munkaszüneti nap. Akik keresettebb munkakörben dolgoznak, például informatikusok, jellemzően többet keresnek, mint azok, akik akár évtizedek óta a hivatalban dolgoznak. A kiemelt fizetésű vezetőket pedig általában politikai alkalmasságuk alapján választják ki, és munkafelügyelőként viselkednek. Nem jár jól, aki valamilyen problémával fordul hozzájuk.
A szakszervezet szerint jellemző az is, hogy bár a kormányhivatalok zömét néhány éve felújították – uniós pénzből –, előfordul, hogy a WC-ben nincs papír, és könyörögni kell azért is, hogy a kiégett égőt kicseréljék.
A dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit praktikusan úgy értelmeznek a hivatalokban, hogy a munkáltatót sem szabad bírálni. Így a problémákról sem nagyon lehet beszélni.
A hivatali dolgozók azt tapasztalják, hogy Facebook-bejegyzéseiket figyeli a munkáltató, és aki a kormányt kritizálja, figyelmeztetik vagy elbocsátják. (Magyar Narancs)
