Befolyásos olasz húsipari lobbiszervezet áll a laboratóriumi hús betiltását követelő európai kampány mögött, Magyarország is felült a vonatra. Az uniós hatóságokhoz megérkezett az első engedélykérelem.
Rokfort, paella, pirog, pizza, gulyás, schnitzel, souvlaki, juhtúrós sztrapacska és társai – ezzel a felsorolással indul az a feljegyzés, amelyet Magyarország a július 15-én Brüsszelben szervezett miniszteri munkaebédre készített. Nagy István agrárminiszter azért adott informális ebédet, hogy ezeket a hagyományosnak tartott nemzeti ételeket megvédje a műhústól és a növényi alapú húspótló készítményektől.
A miniszter tavaly év végén lendült bele a műhús elleni kommunikációs hadjáratba. Azóta rendszeresen elmondja a hagyományos vidéki életforma elvesztésével kapcsolatos aggályait, miszerint „ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszer-termelést, akkor minden hagyománytól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, és gyakorlatilag az európai létforma kerül veszélybe”, és „akkor gyakorlatilag mitől leszünk magyarok, osztrákok, németek, franciák, olaszok”?
Igaz, hogy az Európai Unióban egyelőre még nem lehet laboratóriumi húst árusítani, azonban a július két fontos változást is hozott. Egyrészt a brit hatóságok engedélyezték egy laboratóriumi csirkehúsból készült kutyaeledel forgalmazását, Nagy-Britanniában és az európai kontinensen elsőként.
Másrészt július 25-én az uniós hatóságokhoz is megérkezett az első ezirányú kérelem. Egy francia startup cég a hagyományosnak tartott francia fogás, a hízott liba- vagy kacsamáj (foie gras) készítéséhez szeretne laboratóriumi készítményt használni.
Az uniós engedélyezési eljárás nagyjából másfél-két évig tart majd: kilenc hónapot tesz ki a European Food Safety Authority kockázatelemzési vizsgálata, és hét hónapjuk lesz a tagállamoknak annak eldöntésére, hogy engedélyezik-e a terméket. A jóváhagyáshoz minősített többség szükséges, azaz legalább a tagországok 55 százalékának igennel kéne szavaznia, mégpedig úgy, hogy ezek az országok a lakosság 65 százalékát képviseljék – írja a Politico.
A folyamat várhatóan nem lesz zökkenőmentes, hiszen a téma az elmúlt hónapokban egészen szélsőséges hullámokat vetett Európában. Annak ellenére, hogy az EU-ban még nem engedélyezett a műhús forgalmazása, Olaszország tavaly novemberben törvényben tiltotta be, illetve hasonlót tervez Románia, Franciaország és Magyarország is. A magyar kormány július elején közzé is tette az erről szóló törvénytervezetet.
A műhús gyártása és értékesítése Nagy-Britannián kívül Szingapúrban, Izraelben és az USÁ-ban engedélyezett, azonban két állam, Florida és Alabama idén betiltotta.
A műhús abból a szempontból nem „mű”, hogy valódi húsból készül, azaz élő állatokból kinyert és azután laboratóriumi körülmények között felszaporított sejtszövetekből állítják elő. „Mű” a mesterséges tenyésztési módszer miatt lesz, amelynek során a sejteket speciális táptalajon, úgynevezett bioreaktorokban szaporítják fel. A folyamat végén egy húspéphez, fasírthoz hasonló végtermék áll elő.
Az előállításhoz magzati őssejtre van szükség, amelyet a leölt vemhes anyaállatból nyernek ki. A magzatot rövid ideig mesterségesen életben tartják, amíg lecsapolják a vérét. A magzat a folyamat végére értelemszerűen meghal, a folyamat során pedig állítólag rendkívüli fájdalmakat él át. Az őssejt teljes kiváltásának lehetőségét számtalan tudományos projektben kutatták már, azonban ezek eddig nem hoztak átütő sikert.
Brüsszeli biztosok a húsprésben
A július 15-ei miniszteri munkaebéd nem az első volt (és bizonyára nem is az utolsó) a műhús betiltását szorgalmazó tagállamok és egyéb érdekeltek nyomásgyakorlási kísérleteinek sorában.
Már az agrárminiszterek januári találkozóján etikai, gazdasági, környezetvédelmi, szociális és jogi aggályokat fogalmazott meg a laboratóriumi hússal kapcsolatban az olasz, osztrák és francia delegáció egy feljegyzésben, kérve az Európai Unió Tanácsát a kérdés körültekintő vizsgálatára és tagállamokkal történő megvitatására. A feljegyzést tíz másik tagország, köztük Magyarország is támogatta.
A műhús témája a tavaszi gazdatüntetéseken is rendszeresen felbukkant. A tiltakozások nagyrészt az EU 2040-re vonatkozó klímapolitikai tervei ellen irányultak, amelyekben a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásait is csökkenteni akarták. Ennek egyik eleme volt vagy lett volna a műhús és a növényi alapú húspótló készítmények használatának ösztönzése is. (A mezőgazdaság az EU összes ÜHG-kibocsátásának több mint 10-át adja.)
A Follow the Money oknyomozó portál és a Greenpeace online újságja, az Unearthed közös kutatása szerint a február 1-jei brüsszeli tüntetések egyik szervezője a Coldiretti, Olaszország legnagyobb, több mint 1,6 millió gazdát és gazdálkodó szervezetet képviselő mezőgazdasági szervezete volt. A Coldiretti még 2021-ben kezdett kampányolni az általuk „frankensteininek” nevezett műhús ellen, majd a következő évben elérték, hogy az újonnan megválasztott, a Fratelli d’Italia jobboldali populista pártot vezető Giorgia Meloni miniszterelnök is a mozgalom mellé álljon. Ez vezetett a műhús olaszországi betiltásához 2023 decemberében.
A Coldiretti vezetői a februári 1-jei gazdatüntetés napján uniós vezetőkkel, köztük Ursula von der Leyennel és Janusz Wojciechowkski mezőgazdasági biztossal is találkoztak. A találkozókon állítólag a műhús tiltásával kapcsolatos követeléseket is előadtak az uniós vezetőknek, legalábbis a Follow the Money és az Unearthed újságíróinak értesülései szerint ezt mondta másnap egy lengyelországi konferencián Luigi Scordamaglia, a Coldiretti és a Farm Europe 2022-ben elindított, hagyományos gazdálkodást promotáló Eat Europe kezdeményezésének vezetője.
A Politico egy héttel később belső levelezések alapján arról számolt be, hogy Janusz Wojciechowkski mezőgazdasági biztos kezdeményezésére a Bizottság kitörölte a laboratóriumi hússal kapcsolatos részeket a 2040-re szóló klímastratégia tervezetéből.
Jelentős olasz érdekeltségek Magyarországon
A Coldiretti, amely a fentiek szerint kulcsszerepet játszott a műhús-ellenes lobbiban, nem csak az olasz, hanem az európai harcmezőkön is, január végén Magyarországra is ellátogatott.
Az Átlátszó akkori közérdekű adatkérése szerint az olasz küldöttség Nagy István agrárminiszterrel és két helyettes államtitkárral, valamint az Agrárminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaival folytatott egyeztetést. A találkozón olasz részről Ettore Prandini, a Coldiretti elnöke, Francesca Alfano, a Coldiretti munkatársa és Luigi Scordamaglia, a már említett Eat Europe vezetője, korábban Olaszország legnagyobb marhatenyésztő vállalatának (Inalca) igazgatója és jelenlegi tanácsadója vettek részt. A látogatáson a hivatalos közlemény szerint a műhús betiltásáról és a hagyományos vidéki értékek megvédéséről is szó esett.
A Coldiretti-delegáció aznap a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével is találkozott. A MAGOSZ akkori közleménye szerint „a szervezetek megállapodtak, hogy a gazdák érdekében tovább folytatják az egyeztetést és a közös együttműködést”.
Az Átlátszó megkeresésére sem az Agrárminisztérium, sem a Nemzeti Agrárkamara, sem pedig a MAGOSZ nem válaszolt.
Kormányzati közlemények szerint Olaszország a magyar agrárium egyik legfontosabb partnere, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és erősítése kiemelkedő fontosságú. A húsiparban is jelentős olasz érdekeltségek vannak: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc húsbirodalma mellett a két legnagyobb cég, a Hungary Meat Kft. és a Kométa 99 Kft., is olasz tulajdonban áll. A Hungary Meat Kft. tulajdonában van Magyarország és egyben Kelet-Közép-Európa legnagyobb vágóhídja, itt 1,2 millió sertést tudnak levágni évente (ez a Magyarországon tenyésztett sertések közel fele). A Kométa 99 vágási kapacitása évi 800 ezer állat.
Tilos, de azért betiltjuk
Az agrárminisztérium július elején tette közzé a műhús betiltására vonatkozó törvénytervezetet. A társadalomnak egy hét állt rendelkezésére, hogy véleményt adjon a tervezetre. Az agrárminisztériumtól sajnos semmilyen csatornán nem sikerült megtudnunk, hogy kiktől és milyen vélemények érkeztek a konzultáció során, és semmilyen kérdésünkre sem válaszoltak.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke – a Csányi Sándor-féle Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója – megkeresésünkre elmondta, hogy a minisztérium elküldte a jogszabálytervezetet a szakmai szervezeteknek véleményezésre, más egyeztetés azonban nem történt. A Hússzövetség állásfoglalásában elfogadta a tervezetben foglalt tiltást, azzal a feltétellel, hogy ha a kutatások ezen a téren további fejlődést hoznak, akkor szükségessé válhat a jogszabály módosítása. A Hússzövetség tömöríti a hazai húsipari szereplők jelentős részét, tagvállalataik dolgozzák fel a hazai célra termelt vágósertések több mint 50 százalékát.
Romániában, ahol szintén folyamatban van a műhúst betiltó törvény elfogadása, a törvénytervezetet előkészítő politikusok közül többeknek is jelentős érdekeltségeik vannak az állattenyésztő ágazatban, tárták fel román újságírók. Például a törvényt beterjesztő George Scarlatnak, a Földművelésügyi, Élelmiszeripari és Fejlesztési Bizottság elnökének is több mint tízezer sertése van, és egyben ő a román sertéstenyésztők egyesületének alelnöke is.
A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetője, Fitos Gábor úgy véli, „műhús témában rendkívül sok a kérdőjel, de egyelőre úgy látjuk, hogy a fogyasztóknak nagyon helyesen nincs igénye ilyen termékekre – ez a legfontosabb”.
A július 15-ei miniszteri munkaebéd előkészítő irata szerint állítólag 2021-ben és 2023-ban Magyarországon két felmérés és egy piackutatás készült, amely szerint a magyar társadalom továbbra is elkötelezett a hagyományos étrend mellett. Adatokat és egyéb részleteket azonban nem ismerhettünk meg.