Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Mást látunk a fogyasztói tükörben, mint a kormány

Gazdaság
2024.08.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
36

Az állam 500–600 milliárd forintot bukik azzal, hogy a magyarok nem fogyasztanak.

A kormány a kincstári optimizmus billentyűit üti, amikor a kiskereskedelmi forgalom bővülése szerepel a kottafüzetben. A statisztikai adatokban szereplő számok azonban mintha más szólamot játszanának. A fogyasztás várt szinttől való elmaradása az államkasszában is nyomot hagy: 500–600 milliárd forint hiányzik azáltal, hogy a magyarok a kívánatosnál nagyobb távolságot tartanak a kasszáktól.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva: naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene idén júniusban az előző év azonos időszakához képest.

  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,4 százalékkal növekedett.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,4 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a használtcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal bővült.
  • Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,5 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal nőttek.

Mindössze egy-egy kiugró teljesítmény

„A második negyedéves GDP-adat ismeretében alapvetően nem mondhatjuk, hogy meglepetést okozott volna a kiskereskedelem júniusi gyenge teljesítménye. Ugyanakkor még így is mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a májusban látott 0,1 százalékos növekedés után júniusban 0,1 százalékos visszaesés következett havi alapon. Vagyis a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján immáron két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva” – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátette: a tavalyi magas bázis miatt azonban az év/év index jelentős romlást mutatott az előző hónaphoz képest. Júniusban így mindösszesen 2,6 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva).

Az elmúlt három hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt.

Az elemző szerint az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sokkal inkább a lépcsőzetesség jellemző: egy-egy hónap jobb teljesítménye emelt a teljes értékesítés volumenén, amelyet többhavi stagnálás követett.

Ez is rávilágít arra a folyamatra, ami az egész magyar gazdaságot jellemzi: a gazdasági alapfolyamatok gyengék és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni.

A számok mögött

A fogyasztással kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kincstári optimizmus nyelvén szólalt meg, ám érdemes az idei első félévben mutatott fogyasztást vizsgálva az adatok mögé nézni. 2024. január–júniusban – naptárhatástól megtisztítva – 2,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest. Éves összehasonlításban tehát minimálisan bővülést látunk a 2023-as rendkívül alacsony, gyakorlatilag mélypontot jelentő bázishoz képest.

Első ránézésre tehát mondhatjuk, hogy a 2,7 százalékos bővülés nem rossz, ám nem mindegy mihez viszonyítunk. Márpedig, amennyiben a 2023 első félévben mutatott mínusz 10,3 százalékos zuhanórepülést vesszük alapul, akkor már nem túl acélosak az idei első hat hónapban mutatott volumennövekedések, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja.

Kiskereskedelmi forgalom alakulása 2024 és 2023 első félévben – éves bázison (százalék)
   2024 2023
január 0,6 -4,5
február 1,1 -10,1
március 4,2 -13,1
április 3,2 -12,6
május 3,6 -12,3
június 2,6 -8,3
Forrás: KSH

Ahogy havi bontásban sem láthatunk túl sok pozitívumot. A kormány által várt „óvatossági motívum” oldása általi fogyasztás-bővülést láthatóan elmaradt.

  • Januárban nem változott a fogyasztás 2023 decemberéhez képest (akkor 1,4 százalékos bővülés mutatkozott novemberhez képest);
  • Februárban 0,6 százalékkal csökkent januárhoz képest;
  • Márciusban 2 százalékkal emelkedett februárhoz képest;
  • Áprilisban 0,9 százalékkal csökkent márciushoz képest;
  • Májusban lényegében nem változott áprilishoz képest;
  • míg júniusban 0,1 százalékkal mérséklődött májushoz képest, tehát lényegében ismét stagnált a fogyasztás.

Jól látható tehát, hogy a fogyasztás jó indulattal is oldalazást mutat, a pozitív fordulat messzebb van.

A gyenge kiskereskedelmi teljesítmény egybecseng azokkal az Index által bemutatott adatokkal, amelyek arra világítanak rá, hogy Magyarország több gazdasági szempontot is figyelembe véve az uniós bajnokság kiesőhelyén focizik. Ezek egyike szintén a fogyasztáshoz köthető: a GKI júniusban arról értekezett az Eurostat adataira hivatkozva, hogy Magyarország az unió legkevesebbet fogyasztó és legszegényebb országa, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium igyekezett hevesen cáfolni.

3–3,5 évet veszített a magyar gazdaság

Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az év/év alapon vizsgált index helyett célszerű a 2021-es adatokhoz mérten vizsgálni a fogyasztást, ahogy azt a KSH – illetve az Eurostat – is teszi. „Ennek tükrében tökéletesen látszik, hogy bár nőtt a fogyasztás, ám a 2021-es bázishoz viszonyítva a magyar háztartások jelenleg kevesebbet vásárolnak, mint 3 évvel ezelőtt. A magyar gazdaság lényegében elveszített 3–3,5 évet, mivel a magyarok volumenben ugyanannyit tudnak ma fogyasztani, mint 2021-ben” – mutatott rá az elemző. (A 2021-es havi átlaghoz való viszonyítás a KSH diszkrecionális döntése. Korában a 2015-ös havi átlaghoz viszonyították az adatokat, ám a 2024-es adatok 9 évvel ezelőtti számokkal történő összehasonlítani nehezen értelmezhető, ezért van szükség időként a bázis frissítésére – adott hátteret Virovácz Péter.)

Januárt leszámítva az idei első félévben rendre 3 százalék közeli, vagy afölötti mértékben bővült éves bázison az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. Ez az élelmiszer-kiskereskedelem helyreállásának folyamatát mutatja? – tettük fel a kérdést. Virovácz Péter szerint itt is a 2021-es adatokhoz mérten lehet reális helyzetértékelést adni. Ebből kiindulva 4–5 százalékkal marad el az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem a 3 évvel ezelőtti szinthez képest.

„A 2023 márciusi mélypontot után javuló tendencia rajzolódik ki az élelmiszer-kiskereskedelemben, ám nemcsak a csúcstól vagyunk jelentősen elmaradva, de a 2021-es fogyasztási szintektől is” – vázolta az elemző, aki szerint e mögött egyszerű magyarázat húzódik: a jelenlegi alacsony az élelmiszerinfláció, még nem jelenti azt, hogy az árak csökkennek, pusztán a gyors ütemű drágulást lassú áremelkedés váltotta fel.

Az elmúlt 2–3 évben végbemenő 60–70 százalékos élelmiszerinfláció nem válik semmissé. A lakosság jövedelemszintje azonban nem bővült ilyen mértékben, amit a boltok forgalma hűen tükröz. Ezt a sokkot még jó ideig nyomot hagy a fogyasztókban. Sok évnyi reálbérnövekedésre, ezzel párhuzamosan pedig alacsony élelmiszerinflációra volna szükség ahhoz, hogy a fogyasztók egy havi fizetésből ugyanannyi kenyeret tudjanak vásárolni, mint 2–3 évvel ezelőtt

– tette hozzá.

A bizalom visszaépítése a kulcs

Virovácz Péter szerint a fogyasztáshoz való visszatéréshez a hosszútávú bizalom visszaépítése a kulcs. Jelenleg ugyanis hiába van – a KSH szerint – kétszámjegyű, 10,4 százalékos reálbér-emelkedés 4 százalékos infláció mellett, a Nemzetgazdasági Minisztérium által emlegetett óvatossági motívum valóban jelen van a magyar társadalomban.

Az ING elemzője rámutatott: az elmúlt évek recessziós időszaka elapasztotta a magyarok megtakarításait. „A reálbér-növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a lakosságot a kasszákhoz terelje. A kiskereskedelmi forgalom berobbantásához ehhez több kell. Az elmúlt évek gazdasági sokkhatásai beleégtek a fogyasztókba, ezért ha van is miből költeniük, azt nem a boltokban teszik meg, hanem a megtakarításaikat építik vissza, valamint a hiteleike törlesztik. A magyar háztartások megközelítőleg 60 százalékának maximum egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a megszokott életszínvonal fenntartását célzó személyikölcsön-folyósítások rekordszinteket értek el, ezek törlesztése is zajlik a jelenlegi – KSH szerinti – bérnövekedésből.

Önmagában a bérnövekedéstől rövidtávon nem várható a magyar háztartások óvatossági motívumának oldódása, ehhez több tényező együttállására volna szükség: biztonságos munkahelyre, kiszámítható, több évnyi kedvező gazdasági adatokra, amik nemcsak rövid-, hanem hosszútávú bérnövekedési tendenciának is megágyazhatnak. Összességében a fogyasztói bizalom visszaépítése szükséges, ehhez azonban tartós növekedésre van szükség

– tette hozzá.

A kieső fogyasztás természetesen az államkasszában is nyomot hagy, mivel az állam emiatt jelentős áfabevételektől esik el.

A költségvetési törvényben foglaltakhoz képest 500–600 milliárd forintra becsülhető a fogyasztáshoz kapcsolt adók elmaradása, ami a GDP megközelítőleg 0,7 százaléka.

Ráadásul ez még az adat még 2,9 százalékos hiánycélhoz kapcsolódik, a kormány időközben 4,5 százalékosra emelte a költségvetési hiányt.

Európai szinten sem jobb a helyzet

Sovány vigasz idehaza, de az európai uniós kiskereskedelem is vergődik – derül ki az Eurostat szinten kedden közölt adataiból.

Az euróövezetben 0,3 százalékkal csökkent, míg az Európai Unióban 0,1 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024. júniusban az előző év azonos időszakához képest. Havi bázison, vagyis májushoz viszonyítva az euróövezetben szintén 0,3 százalékos csökkenés ment végbe, míg az EU-ban 0,1 százalékkal zsugorodott a forgalom.

Éves bázison az élelmiszerek, italok és dohányáruk forgalma 0,5 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer jellegű termékeké 0,7 százalékkal, illetve a gépjárműüzemanyagoké 0,5 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest az unióban.

Románia (+10,2 százalék), Luxemburg (+7,9 százalék) és Horvátország (+5,4 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom. A legnagyobb zsugorodás pedig Belgiumban (-7,3 százalék), Észtországban (-4,1 százalék) és Ausztriában (-3,9 százalék) történt.

Havi bázison az EU-ban az élelmiszerek, italok és dohányáruk értékesítése 1,0 százalékkal csökkent, a nem élelmiszeripari termékeké stabil maradt, a gépjárműüzemanyagoké pedig 0,6 százalékkal nőtt havi bázison

Horvátországban (-2,7 százalék), Ausztriában (-2,3 százalék), Lettországban és Litvániában (egyaránt -1,7 százalék) volt a legjelentősebb havi csökkenés. A legnagyobb növekedés Romániában (1,8 százalék), Bulgáriában (1,4 v), valamint Dániában (1,0 százalék) ment végbe. (Index)

gazdaság
fogyasztás
kiskereskedelem
kiskereskedelmi forgalom
élelmiszer-kiskereskedelem
háztartások
infláció
élelmiszerinfláció
áremelkedés
megtakarítás
óvatosság
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.07. - 06:52
36
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Vidéken 30, a fővárosban inkább már 40 milliós kiadást jelent egy élhető méretű otthon megszerzése

    Vidéken 30, a fővárosban inkább már 40 milliós kiadást jelent egy élhető méretű otthon megszerzése

  • Ijesztően nő az ADHD-tabletták receptjeinek felírása

    Ijesztően nő az ADHD-tabletták receptjeinek felírása

  • Romló egészségi állapota miatt nem utazik többé Ferenc pápa?

    Romló egészségi állapota miatt nem utazik többé Ferenc pápa?

  • Ez az oka, hogy tavaly is nagyon sokan haltak meg Magyarországon

    Ez az oka, hogy tavaly is nagyon sokan haltak meg Magyarországon

  • Bloomberg: Ellenséges légkör fogadja az ukrán nagykövetet Budapesten

    Bloomberg: Ellenséges légkör fogadja az ukrán nagykövetet Budapesten

  • Példátlanul szélsőséges időjárás lehet idén télen

    Példátlanul szélsőséges időjárás lehet idén télen

  • Lázár János területe megrogyott, de Matolcsy György erről nem tehet

    Lázár János területe megrogyott, de Matolcsy György erről nem tehet

  • Meghozták az eddigi legkeményebb ítéletet a Capitolium ostroma miatt

    Meghozták az eddigi legkeményebb ítéletet a Capitolium ostroma miatt

  • Olyat fényképeztek, amiről az emberiség történetében egyszer sikerült felvételt készíteni

    Olyat fényképeztek, amiről az emberiség történetében egyszer sikerült felvételt készíteni

  • Tovább nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában

    Tovább nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában

  • Rétvári a tanárhiányról: „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”

    Rétvári a tanárhiányról: „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”

  • Erasmus-botrány: Navracsics még reménykedik

    Erasmus-botrány: Navracsics még reménykedik

  • A magyar állam többségi tulajdonrészt szerezhet a Budapest Airportban

    A magyar állam többségi tulajdonrészt szerezhet a Budapest Airportban

  • Lemondott az EU-pénzekről a kormány?

    Lemondott az EU-pénzekről a kormány?

  • Mészáros Lőrinc, Szöllősi György, Andi, mandulatej, széf

    Mészáros Lőrinc, Szöllősi György, Andi, mandulatej, széf

  • 75 százalék: vérfagyasztó veszteségekről beszélnek a Robotine térségében harcoló ukrán katonák

    75 százalék: vérfagyasztó veszteségekről beszélnek a Robotine térségében harcoló ukrán katonák

  • Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt

    Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt

  • Botrány a Partizánban: Borkai Zsolt letiltatta a beszélgetést, nyilvánosságra hozták az egész öt és fél órát

    Botrány a Partizánban: Borkai Zsolt letiltatta a beszélgetést, nyilvánosságra hozták az egész öt és fél órát

  • Folytatódik a szeptemberi nyár

    Folytatódik a szeptemberi nyár

  • "Napos ősz": 39 fok Franciaországban

    "Napos ősz": 39 fok Franciaországban

  • Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

    Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element