A DK elzárkózik attól, hogy az önkormányzati választások előtt előválasztásokat rendezzenek, a többi ellenzéki párt viszont – eltérő lelkesedéssel és különböző feltételekkel – támogatja az ötletet.
A Jobbik-Konzervatívok magára maradt azzal az ötletével, hogy a nagyobb településeken mindenhol civil színekben induljanak a pártjelöltek.
A Demokratikus Koalíció a „működő, sikert hozó modellt” javasolja a jövő évi önkormányzati választásokra: tárgyaláson kell dönteni a közös jelöltekről. A Népszavának adott válaszában a DK azzal érvelt, hogy az ellenzék 2019-ben is tárgyalásos úton döntött a közös polgármester-jelöltekről, csak ritka kivétel volt az előválasztás, az egész országban mindössze kettőt tartottak. Így, előválasztás nélkül nyert a közös ellenzék például Salgótarjánban, Tatabányán, Érden, Pécsen, Dunaújvárosban, Miskolcon, Szombathelyen és számos budapesti kerületben is. A 2022-es parlamenti választáson viszont, amikor a jelölteket mindenhol előválasztással választották ki, a végeredmény kétharmados Fidesz-győzelem lett.
Ezzel szemben a Momentum fontos ellenzéki innovációnak tartja az előválasztás intézményét, ami választók tömegeit tudta bevonni az ellenzék jelöltjeinek kiválasztásába 2019-ben és 2021-ben is. A legfontosabb pozitív tanulság a párt szerint az, hogy több százezer választót mozgósított az ellenzék, és heteken át saját narratívával uralta a nyilvánosságot.
A Momentum tartja magát ahhoz, amit Gelencsér Ferenc pártelnök még az év elején írt ki a közösségi oldalára: „Egyetlen körzet, egyetlen település sem lehet örök hűbérbirtoka egy pártnak. Minden egyes ciklus végén küzdjenek meg a politikusok a szavazók bizalmáért.”
A Momentum szerint a 2019-es önkormányzati előválasztás jól működött, 2021-ben viszont nem volt célravezető egyfordulóssá tenni az egyéni jelöltek kiválasztását.
Ezért – amennyiben hasonló számú párt és szervezet szeretne részt venni egy következő előválasztáson – azt kétfordulóssá kell tenni.
Az MSZP abból indul ki, hogy csak „valódi, széles együttműködés hozhat változást”, ami a „társadalmi megosztottság felszámolására, felelős és szolidáris politikára épül”. A párt hangsúlyozta, hogy az önkormányzati választáson minden Fidesz-jelölttel szemben egy demokratikus ellenzéki jelöltnek kell állnia: olyan jelöltnek, aki aktív tagja a helyi társadalomnak.
A szocialisták azt támogatják, hogy az önkormányzati választásra alapvetően a helyi, települési demokratikus ellenzéki közösségek állapodjanak meg pártok és civilek bevonásával. Ahol azonban ez nem lehetséges, ott akár helyi előválasztás kell, hogy döntsön. Az MSZP hozzátette, hogy az önkormányzati választásra történő felkészülés folyamatban van, a szocialisták a további tárgyalásokon is minden demokratikus ellenzéki párt részvételére számítanak.
A Jobbik-Konzervatívok politikusai többször elmondták már, hogy a jászberényi időközi választáson jól bevált modellt tekintik követendő példának: az ellenzéki pártjelölteknek az 5-10 ezer lakosnál nagyobb településeken helyi civil szervezet színeiben kellene indulniuk. (Itt jegyezzük meg: Jászberényben a DK kimaradt az ellenzéki együttműködésből.) Kora tavasszal, egy Gyöngyösi Márton pártelnök és Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes részvételével tartott háttérbeszélgetésen még az is elhangzott, hogy a jobbikosok akkor sem viselnek majd pártlogót, ha a többiek elutasítják az ötletet.
A Népszava kérdésére, hogy a párt továbbra is tartja-e magát ehhez, csak részben kaptunk választ: „A Jobbik-Konzervatívok álláspontja változatlan. A helyi politikában a központi pártérdekektől mentes lokálpatriótákat szeretnénk és tudjuk támogatni, azonban mindig a helyi szervezeteink véleménye alapján igyekszünk eljárni”. Az előválasztások megtartásával – ott, ahol arra szükség van – a Jobbik-Konzervatívok is egyetért, de azzal a módosítással, hogy „ezek ne a logók és pártok, hanem a személyek küzdelméről szóljanak”.
Az LMP szerint az előválasztás nem csodafegyver, amit az is bizonyít, hogy hiába vetették be az előző parlamenti választás előtt, fideszes kétharmad lett a végeredmény. Igaz: nem biztos, hogy akkor is így lett volna, ha „kicsit kevesebbet foglalkozunk a jelöltek kiválasztásának a módjával, és többet a választókkal”. Bár az LMP fő szabályként nem tartja jónak az előválasztást – abban hisz, hogy az ellenzéki pártok képesek megegyezni egymással –, el tud képzelni olyan kivételeket, ahol ez felmerülhet megoldásként.
A Momentumhoz hasonlóan a Párbeszéd–ZÖLDEK is úgy látja, hogy az általa kezdeményezett előválasztás – a kivitelezés minden hibájával együtt – a demokratikus ellenzék sikeres politikai projektje volt. Egyebek között ez vezetett ahhoz, hogy a 2019-es előválasztáson Karácsony Gergely előbb az MSZP, majd a Demokratikus Koalíció és a Momentum jelöltjét is legyőzve, erős ötpárti szövetséggel a háta mögött „magabiztos győzelmet aratott az Orbán-rezsim emberével, Tarlós Istvánnal szemben”. Ugyanakkor nem a módszer, hanem az eredmény a lényeg: ha az ellenzéki pártok előválasztás nélkül is tudnak rátermett, közös, a Fideszt nagy eséllyel legyőző jelöltet állítani – akár az inkumbens, hivatalban lévő polgármester személyében –, akkor nem kell az előválasztáshoz ragaszkodni. Már csak azért sem, mert az egymás elleni kampány gyengítheti az ellenzék támogatottságát és az ellenzéki együttműködést.
Annak érdekében, hogy mindenhol egy közös ellenzéki jelölt álljon a fideszessel szemben, a Párbeszéd–ZÖLDEK szorgalmazza: mielőbb szülessen teljes körű ellenzéki és civil megállapodás legalább a nagyvárosokban és a főváros minden kerületében.
A lap megkérdezte az előválasztástól elzárkózó DK-t, mit tesz abban az esetben, ha azt más ellenzéki pártok nélküle is megtartják. Erre nem érkezett válasz, a többiek pedig azt a Népszava azon kérdését hagyták figyelmen kívül, hogy akkor is látják-e értelmét az előválasztásnak, ha azon a DK nem vesz részt.
A Jobbik-Konzervatívok javaslatára két párt reagált. A Párbeszéd-ZÖLDEK szerint a pártlogó nélküli indulás semmiképpen sem általános recept, településtől és szituációtól függ, hogy ez hozhat-e ellenzéki győzelmet. Az LMP határozottan nem ért egyet a jobbikos elképzeléssel, sőt: „kifejezetten károsnak és szürreálisnak” tartja, ha egyes pártok maguk is a „pártellenes hangulat kiszolgálásával akarnak a pártjuknak népszerűséget szerezni”. (Népszava)
