A különadók miatt elmaradhatnak beruházások, ez a GDP-ben látszani fog. Másfél éve azt látom, hogy több a lyukfoltozás, mint a stratégiai gondolkodás - mondta Hernádi Zsolt Esztergomban, az MMC Feszt kerekasztal beszélgetésén.
A Mol elnök-vezérigazgatója hozzátette, azért kritizálta a kormány hiányokat befoltozni igyekvő gazdaságpolitikáját nemrég megjelent írásában, mert annak hatásai nem csak az olajvállalatot érintik. Nem szabad lebecsülni annak kockázatát sem, hogy egy ország mennyire kiszámítható - mondta.
Az írásra nem érkezett se hivatalos, se nem hivatalos válasz, de odafigyelhettek rá, egyes területeken költségcsökkentést rendeltek el - mondta Hernádi Zsolt. "Nem mindegy, meddig hivatkozunk haváriára. A gödörből egyszer ki kell jönni, nem mindegy, hogy az mennyi ideig tart" - fogalmazott.
Úgy vélte, nem érthető az ukránok olajszállítást érintő korlátozása. A kőolajszállítás az adriai vezetéken is megoldható, de a horvát állami kőolajszállító pozícióit kihasználva az európai árak 4-5-szörösére emelte a tranzitdíjat és nem adott hosszútávú szerződést - mondta.
Hernádi Zsolt nem tart üzemanyaghiánytól. "Hamarabb lesz üzemanyaghiány olyan intézkedésektől, mint az árstop. Amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni" - fogalmazott.
A Molnak 700 millió dolláros kiadást jelentene az átállás az oroszról más olajra. Amikor a szakciókról döntöttek, volt arra ígéret, hogy ehhez hozzájárulnak. Mostanra írásba is adták, hogy nem fognak hozzájárulni - válaszolta az elnök vezérigazgató Rónai Egon műsorvezető kérdésére, majd hozzátette, orosz típusú kőolajat a tengeren keresztül is be lehet szerezni, csak jóval drágábban.
Az elektromos autózás jövőjéről elmondta, nem lehet végrehajtani azt a döntést, hogy 2035 után ne készüljenek autók belsőégésű motorral. Nincs elég alapanyag az akkumulátorok gyártásához, a villamos hálózat sem bírja a terhelést és az emberek sem akarnak ilyem mértékben autót cseréni - fejtette ki Hernádi Zsolt.
Az italospalackok kötelező visszaváltása körüli visszásságokról azt mondta: be fog állni a rendszer, még csak egy hónap telt el az indulás óta. Csak az automatákra eddig 50 milliárd forintot költöttek, a rendszer csak évek múlva termel majd nyereséget - tette hozzá.
Úgy vélte, a magyar felsőoktatás a régi modellben a hallgatók számának növelésében volt érdekelt, ezért a színvonal "nem felfelé ment", az egyetemek új működési modellje a felzárkóztatást szolgálja, mert versenyhelyzetet teremt és célelvárások jelentek meg. (MTI)/PIAC&PROFIT
