Az állam 280 millió forintért vesz öt „csodazongorát”, hogy elajándékozza őket
A Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész nevével fémjelzett „csodazongora” történetében gyakran felbukkan a közpénz. Abból született meg tíz évvel ezelőtt maga a hangszer is, amelyből aztán 10 darabot vett a kormány. Most újabb 5 darabot vásárolnak közpénzből, emellett 190 millió forinttal támogatják Bogányi zongoragyártó cégét. Minderről egy nem nyilvános kormányhatározatban döntöttek, ami csak a közbeszerzési dokumentumokból derült ki.
A 2-es sorszámmal kezdődő, tehát „kétezres” kormányhatározatok nem titkosak, egyszerűen csak nem jelentetik meg őket a Magyar Közlönyben, mint a többit, vagyis nem kerülnek nyilvánosságra. Az Orbán-kormány rendszeresen alkalmazza ezt a megoldást, ha azt szeretné, hogy egy-egy döntése titokban maradjon.
„A hangszer megfelel a magas színvonalú, a magyar hagyományokat és innovációt bemutatni képes hangszeres berendezés kívánalmainak, amely ezáltal alkalmas lehet Magyarország imázsának emelésére.” – olvasható az öt darab Bogányi-zongora beszerzéséről szóló dokumentációban.
A Közbeszerzési Értesítő 2024. július 31-i kiadásában jelent meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő összesen öt darab Bogányi-zongorát vásárol nettó 279,5 millió forintért. Az MNV által beadott iratok szerint azért veszik a hangszereket, hogy
azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából elajándékozza.
A dokumentáció szerint 3 darab B-292 típusú és 2 darab B-262 típusú Bogányi-zongorát vesz az állam. A hangszerek honlapja szerint a B-292 a „Grand Prestige” nevű versenyzongora, a B-262 pedig az első, 2015-ben bemutatott modell.
Az eladó az SLG-33 Művészeti és Szolgáltató Kft., amely a hangszer forgalmazását kizárólagosan végzi. Éppen ezért a beszerzés felhívás nélküli tárgyalásos eljárás volt, vagyis csak ezt a céget kérték fel ajánlattételre. Az SLG-33 Művészeti és Szolgáltató Kft. egyetlen tulajdonosa Bogányi Gergely zongoraművész, akiről a hangszer is a nevét kapta. A Vácra bejegyzett vállalkozás nettó árbevétele 2019 és 2023 között évi 12-35 millió forint között mozgott, a mostani állami megrendelés tehát jelentősen megdobja majd a forgalmát.
Titkos döntés, fejlesztési támogatás
A közbeszerzési dokumentumokban az is szerepel, hogy az 5 darab Bogányi-zongora megvásárlásáról a kormány egy 2-es sorszámmal kezdődő („kétezres”) kormányhatározatban döntött. Ezek a határozatok nem kimondottan titkosak, de tulajdonképpen mégis, mert a többivel ellentétben nem jelentetik meg őket a Magyar Közlönyben. A nyilvánosság tehát nem értesül róluk. Az Orbán-kormány gyakran alkalmazza ezt a módszert, hogy eltitkolja a döntéseit.
Szerencsére a mostani zongorabeszerzési tender iratanyagába becsatolták azt a kormányhatározatot, ami a vásárlásról határozott. Így megnézhetjük, miként néz ki egy ilyen „kétezres” határozat, amit egyébként nem hoznak nyilvánosságra. Ráadásul nem csak az 5 zongora megvásárlása szerepel benne, hanem az is, hogy
az állam a Zengafons Kft. „Technológiai fejlesztés támogatása a hangszergyártás területén” című projektjét maximum 241,7 millió forinttal támogatja.
A Zengafons Kft. az a cég, ami eredetileg kifejlesztette a Bogányi-zongorát, és a mai napig a gyártását végzi. A cég többségi tulajdonosa Bogányi Gergely, a kisebbségi pedig Üveges Péter, a hangszer feltalálója. A Csomádra bejegyzett vállalkozás az elmúlt években nettó 74 és 151 millió forint közötti árbevételt ért el.
A kormányhatározatban megítélt 241,7 millió forint támogatás bruttóban, áfával együtt értendő, nettóban kb. 190 millió forintot jelent. A Zengafons tehát nagyjából egy évi bevételét kapja ajándékba a kormánytól, közpénzből.
Részlet a kormányhatározatból - Forrás: EKR
Folyamatos közpénzeső a zongorára
Tíz évvel ezelőtt a 444 írta meg, hogy egy apró nógrádi cég, a Zengafons Kft. kapott 217 millió forint támogatást az államtól az Új Széchenyi Terv keretében. A „Magyar Zongora” nevű pályázat célja egy olyan hangszer kifejlesztése volt, amely „világraszóló újdonság a hangszeriparban”, és egyben „újraéleszti a magyar hangszergyártást”. A lap arról is beszámolt, hogy a pályázat önrésze 60 millió forint volt, de ezt a Zengafons megkapta támogatásként a Nemzeti Banktól.
A cég tulajdonosa Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, és bár a mintaoltalom szerint a hangszer feltalálója Üveges Péter, mégis Bogányi-zongoraként került be a köztudatba. A zongoraművész honlapja szerint „a Szerencsejáték Zrt. és az EMMI 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus”.
Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, a hangszer tervezője a 10. Bogányi-zongora tiszteletére rendezett gálakoncert és átadóünnepség elõtt a müncheni Deutsches Museumban 2019. április 9-én. - Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland
2015-ben bemutatták az elkészült csodazongorát, és az állam gyorsan vett is belőle tíz darabot nettó 602 millió forintért. Ezeket itthoni és külföldi közintézményekben helyezték el. Később ajándékozott egyet a kormány Finnországnak és Moszkvának is, tavaly pedig vettek egyet a 3,5 milliárdért megvásárolt brüsszeli palotába is. Azt egyelőre nem tudni, hogy a most megvásárolt öt darab csodazongorát kinek szeretné adni a kormány.
