Elon Musk biztosan a republikánusokra szavaz, de Mark Zuckerberg is Trumpot méltatta. Hogyan szerezte meg a techmilliárdosok támogatását a visszatérő elnökjelölt, akit pár éve még kitiltottak a közösségi médiából?
Sokkal nagyobb szerepe lehet az amerikai techvállalatoknak a közelgő elnökválasztáson, miután egymás után jönnek ki a fényre, és állnak be Donald Trump mögé a techmilliárdosok. Pedig úgy tűnhetett, hogy Kamala Harris színrelépésével Kalifornia „bekékül”, azaz a demokratákhoz húz. Harris ugyanis a nyugati parti államból érkezik, szemben mondjuk Hillary Clintonnal, aki New Yorkból pályázott az elnöki székre 2016-ban.
Még Zuckerberg is rajongó lett?
A Trump elleni merénylet után pár órával a Tesla vezetője, Elon Musk tweetben fejezte ki támogatását. A következő hétfőn Trump büszkén jelentette, hogy 8,5 millió dollárt – bizonyos körökben aprópénzt – gyűjtött össze techvállalkozóktól – köztük a befektető Doug Leonétól, aki korábban még elítélte a Capitolium ostromát (amit az amerikaiak egyszerűen január 6. néven emlegetnek). A legnagyobb visszhangot Elon Musk bejelentése váltotta ki – ezt Trump némileg torzítva tolmácsolt egy kampánygyűlésen –, aki azt ígérte, hogy havi 45 millióval támogatja a republikánus kampányt. Később az alt-right próféta Jordan Peterson podcastjában árnyalta a dolgot, valójában saját „politikai akciócsoportjába” (America PAC) önti ezt a rengeteg pénzt, amely persze így vagy úgy, de tényleg a republikánusokat fogja segíteni – már ha tényleg érkezik.
Marc Andreessen és Ben Horowitz befektetők egy podcastban amellett érveltek, hogy egy Trump-elnökség jót tesz a techszektornak, és kritizálták Bident, amiért akadályokat gördített a kriptovaluták elé. De a PayPal korábbi vezérigazgatója és a Trump-adminisztráció svéd követe, Ken Howery és a Winklevoss-ikrek is nagy pénzekkel támogatják a pirosak kampányát (utóbbiak 2004-ben azért perelték be Mark Zuckerberget, mert úgy vélték, ellopta tőlük a Facebook ötletét). Chamath Palihapitiya, a Golden State Warriors kosárlabdacspat résztulajdonosa, aki 2020-ban még a demokraták donorja volt, idén Trump javára rendezett adománygyűjtő partit.
Donald Trump alelnökjelöltjét sokan Peter Thiel emberének tartják: annyi bizonyos, hogy Kaliforniában számítanak majd J. D. Vance-re, de Thiel, aki a Palantir big data analízissel foglalkozó cég alapító-vezérigazgatója, régi Trump-támogató. (A Palantir természetesen A Gyűrűk Ura messze látó kristálygömbjeiről kapta a nevét, és úttörő szerepe van a mesterséges intelligencia alapú hadviselésben, így az orosz-ukrán háborúban is.)
Mark Zuckerberg a pennsylvaniai merényletkísérlet után egy műsorban tartózkodni próbált a politikai véleménytől, de azt azért elmondta, hogy Trump reakciója – ökölbe szorított kézzel azt mondta: „harcoljatok!” – „a legvagányabb dolgok közé tartozott”, amit valaha látott.
Pedig Zuckerberg és Trump kapcsolata eddig konfliktusos volt: a korábbi elnök azzal is fenyegetőzött, hogy „betiltja” a közösségi oldalt, ha újraválasztják, mivel január 6-a után felfüggesztették az elnök fiókját. 2021-ben beperelte a Twitterrel és a Google-lal együtt, mert korlátozták az elérését a puccskísérlet miatt. Végül csak idén januárban engedték vissza a volt elnököt a Facebook-platformra, pár hónappal azután hogy Elon Musk feloldotta az X-, korábban Twitter-fiókját.
Az elnökjelöltet ezzel nem lehetett kiengesztelni: még júliusban is arról írt saját közösségi médiaplatformján, a Truth Socialön, hogy „elszámoltatja a csalókat”:
Tudjuk ki vagy! NE CSINÁLD! ZUCKERDOLCSI, légy óvatos!
– közölte sajátos stílusban a 78 éves kandidátus. Ezzel együtt érdekes, hogy Zuckerberg „vagánynak” nevezte a republikánusok jelöltjét.
Természetesen Kamala Harrisnak is vannak támogatói a Szilícium-völgyben. Az egykori San Franciscó-i ügyész személyes kapcsolatoknak sincsen híján. Sógora, Tony West az Uber jogi igazgatója. A LinkedIn társalapítója, Reid Hoffman a Demokrata Párt egyik legnagyobb adakozójaként rögtön beállt mögé.
Elon Musk a családok fontosságáról egyeztet Novák Katalinnal - Forrás: Facebook/Novák Katalin
Miért állt be Elon Musk Trump mögé?
Pár év alatt a világ leggazdagabb embere a „woke-ellenes” jobboldal egyik hőse lett. Még a Fidesz is sütkérezett a dicsfényében, amikor Novák Katalin ellátogatott a SpaceX és a Tesla vezéréhez, hogy beszélgessenek egy kicsit „a családok szabadságharcáról és a békemisszióról”. Pár napja pedig a multidollármilliárdos arról értekezett, hogy a fia elméjét megfertőzte a „woke-vírus”. „A fiam halott” – mondta, és börtönt kért azokra, akik a nemváltoztatást „promotálják”. Elon Musk 2020-ban még a Biden-kampányt támogatta. Aztán jött a töréspont, természetesen üzlet és önérzet áll a háttérben.
2021-ben a Biden-kabinet be akarta váltani az ígéretét, miszerint fellendíti az amerikai elektromosautó-gyártást. Akkor a piac kétharmadát a Tesla birtokolta, amely azonban nem felelt meg egy csomó munkajogi szabályozásnak, és a munkásoknak nem volt – máig nincs – szakszervezetük sem. Bidenék azért nem akarták közel engedni magukhoz a Teslát, mert féltek az igen erős United Auto Workers szakszervezet bosszújától. Amikor 2021-ben Bidenék egy e-autós rendezvényen papírt írtak alá arról, hogy 2030-ban minden második jármű nulla kibocsátású legyen, a Teslát meg sem hívták. Ott volt viszont a General Motors (GM), a Ford Motos és a Chrysler. Az is sérthette Musk önérzetét, hogy pár hónappal később Biden egy detroiti rendezvényen a General Motors vezérigazgatóját, Mary Barrát nevezte az e-autók pionírjának. Ami hagyományosan Musk címkéje a világban. Nem is alaptalanul: abban az évben a Tesla 115 ezer (!) elektromos autót adott el az Egyesült Államokban, miközben a GM csak 26-ot (!).
Könnyű lenne azt mondani, hogy a Biden-kabinet ügyesebben is intézhette volna kapcsolatát Musk birodalmával, de ahogy a milliárdos vagyona „kilőtt” – ráadásul épp az amerikai gazdaság számára nehéz, Coviddal terhelt időszakban –, úgy vált a baloldal számára is célponttá. Rendszeresek voltak a csörték közte és Bernie Sanders között, aki a legvagyonosabbak megadóztatása mellett érvel.
A dolgok elmérgesedtek Musk és az amerikai kormányzat között az elmúlt években. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) eljárást indított a frissen megvásárolt Twitter ügyében, amelynek nyilvántartásait Musk kiteregette az újságírók elé. Az Igazságügyi Minisztérium (JD) beperelte a SpaceX-et munkahelyi diszkrimináció miatt (ez az ügymenet még Trump idejében kezdődött!), a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) pedig megtagadta, hogy 900 millió dollár támogatást juttasson a Starlinknek, ami a vidéki internetelérést szolgálta volna. Musk úgy látta, ezek politikailag motivált lépések.
Akkor is, ha Musk nem mondhatta magát vesztesnek az elmúlt években. A Biden-féle infláció elleni törvénycsomag (IRA) egyik legnagyobb nyertese a zöldnek mondott Tesla volt, a SpaceX pedig legalább 4 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket a NASA-val. A Starlink pedig az ukrajnai internetbiztosításban kapott jól jövedelmező és kulcsfontosságú szerepet. 2021-ben, Biden hivatalba lépésekor Musknak 184 milliárd dollárja volt, most pedig 234 milliárd.
A fordulópontot egy 2024. február 16-i csúcstalálkozó jelentette, ahol republikánuspárti milliárdosok gyűltek össze a Wendy’s élelmiszerlánc társalapítójának, Nelson Peltz villájában Palm Beachen. Akkor még az volt a fő kérdés, kit támogassanak a gazdag emberek: Trumpot, vagy más republikánusokat, hátha jobb jelölt kerül ki győztesen. (Sokan Nikki Haley mellett tették le a voksukat, aki pár héttel később kiszállt a versenyből.)
Musk sokak meglepetésére határozottan Trump mellett tette le a garast, és kifejtette, hogy régen nem kedvelte a fickót, de az illegális bevándorlás miatt csak őt tudja támogatni.
De ő is aggódott amiatt, hogy a donorok adományait Trump a saját jogi és ügyvédi költségeire fogja fordítani, hiszen eljárások zajlanak ellene. Végül így jött létre a már említett America PAC.
Annyi biztos, hogy míg Elon Musk csak mellékszereplő volt a demokrata kormány idején, a republikánusok oldalán hős lehet belőle, ha Trump nyer.
AI-fronton a helyzet változóban
A Szilícium-völgyi techvállalkozók a mesterséges intelligencia kérdésében nem tartják kielégítőnek a demokraták hozzáállását. Sokan úgy gondolják, hogy
a kabinet nem segít abban, hogy megnyerjék Kínával szemben az új „hidegháborús versenyt”.
Való igaz, hogy a Védelmi Minisztérium 2014-ben meghirdetett stratégiája (Third Offset Strategy) az AI-t nevezte meg a legjelentősebb újításként, amit támogatni kell (az első „offset” a nukleáris fegyverkapacitás volt az ötvenes években, a második pedig a precíziós fegyverek a hetvenes-nyolcvanas években).
Harris és Biden azonban elsősorban veszélyként beszéltek az AI-ról, a leköszönő elnök – skandallum! – még rendeleti úton való szabályozását is megkezdte. Ezt a Szilícium-völgyben egyöntetűen kormányzati túlkapásnak tartják, és úgy vélik, az ilyen korlátozás Kínának kedvez.
A libertariánus beállítottságú techvállalkozók azzal sem elégedettek, ahogy a Biden-érában a kriptopénzeket kezelték. Bidenék nem ok nélkül aggódtak amiatt, hogy a nehezen követhető kriptoügyletek majd illegális vagy nem kívános tevékenységek finanszírozását segítik elő. Sokan úgy vélték, hogy Kamala Harris, aki a digitális pénzekről nem nagyon mondott semmit, fordíthat az álláson, ha elmegy Nashville-be és hitet tesz a kriptocoinok mellett. Harris azonban nem ment el, bezzeg Trump – aki korábban „átverésnek” nevezte a kriptót, de hát erre már ki emlékszik – tiszteletét tette a találkozón.
Donald Trump beszédet mond a Bitcoin 2024 konferencián a Tennessee állambeli Nashville-ben 2024. július 27-én - Forrás: MTI/AP/Mark Humphrey
A Republikánus Párt megpróbálja szélsőbaloldaliként prezentálni Kamala Harrist, aki egykori ügyészként a valódi szélsőbaloldal szemében inkább rendpártinak tekinthető. Azonban Trump az elnöksége idején hozott, a felső egyszázaléknak kedvező adóreformjai miatt vonzóbb lehet a kalifornai szupergazdagoknak is, mint a társadalmi felzárkózásban valamivel érzékenyebb demokraták.
Harrisnak ráadásul vannak rossz pontjai: 2017-ben felszólította a Google-t, a Facebookot és a Twittert az orosz dezinformáció hatékony kiszűrésére. (Most már úgy tűnik, az orosz dezinformáció legfőbb témái, például a levakarhatatlan LMBTQ-ellenesség itt terjed igazán.) Harris azt is követelte a Big Techen, hogy tartsák tiszteletben a felhasználók adatjogait. Egyes kommentátorok szerint barátságosabb lesz a techvilággal Bidennél, de ez kevés lesz ahhoz, hogy Muskot és a többieket visszahódítsa a republikánusoktól.
Végső soron az sem biztos, hogy a Szilícium-völgy jól járna Trumppal: ahogy az Európai Unióból és a NATO-ból, de még Magyarországról nézve is csupa kockázatot jelent a kiszámíthatatlannak tartott, káoszban működő Trump, úgy a techszektor sem tudja, pontosan mire számítson tőle. Nem lehetünk benne biztosak, hogy Elon Musk nem kötötte meg saját különalkuját a jelölttel, de hogy ez mit jelent a világra nézve, azzal a világ leggazdagabb embere aligha törődik. (Magyar Narancs)