"Magam vagyok a bukás oka"

A 2019-ben még választást nyerő bajai ellenzék nagyot bukott a júniusi voksoláson. A Fidesz mindent bevetett, de az ellenzéket valójában saját megosztottsága sodorta vereségbe.

– Magam vagyok a bukás legfőbb oka – ismeri be Nyirati Klára, amikor arról kérdezem Baja 2019-ben megválasztott polgármesterét, hogy mivel magyarázza az ellenzék katasztrofális szereplését az önkormányzati választáson.

Az öt évvel ezelőtt a DK, a Jobbik, az Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), a Momentum és az MSZP támogatását maga mögött tudó Sikeres Bajáért Egyesület 9 jelöltet juttatott be a közgyűlésbe, a kormánypártok csak hatot. Júniusban viszont a Fidesz-KDNP szövetség 11 helyet megszerezve kétharmadot meghaladó eredményt produkált a 33 ezer lelkes városban.

A polgármester a beszélgetésünk elején magára vállalja a vereségért a felelősséget, igaz, amikor belemegy a részletekbe, hárítja is azt:

– Nem vagyok politikus – mondja később. – Azt hittem, hogy ha valakit megválasztanak képviselőnek, az a város érdekében tevékenykedik. De kiderült, hogy sokan inkább a saját érdeküket nézik. Az ellenzéki képviselők egy része úgy gondolta, hogy engem lehet majd irányítani, hisz én egy, a politikában járatlan, buta, szőke liba vagyok.

A tősgyökeres bajai családból származó, két házasságban három gyermeket felnevelő Nyirati Klára évtizedeken át középiskolákban angolt tanított. Bár a rendszerváltáskor belekóstolt a politikába, egyik alapítója volt a Fidesz városi szervezetének, majd pártja színeiben indult a 90-es önkormányzati választáson, 1993-ban a párt jobbrafordulása miatt kilépett a Fideszből, és 25 évig nem politizált. Aztán 2018-ban belépett a Momentumba, és a túlóratörvény elleni tüntetésen karakteresen nyilatkozott, ami után ádáz lejárató kampányt folytattak ellene. Nyirati jól reagált erre, és népszerű lett, ezért jelölte őt az integrált ellenzék polgármesternek.

Ám a választás után gyorsan szétesett a győztes csapat. Hogy mi okozta ezt, arról másképp beszél a polgármester és az ellene forduló ellenzéki képviselők csapata.

Utóbbiak szerint Nyirati egyedül akarta irányítani a várost, egyeztetés nélkül ötletelt, úgy gondolta, hogy ő volt a választáson az „ellenzék arca”, a győzelem neki köszönhető, majd kezére játszott, hogy a pandémia okán elrendelt rendkívüli helyzetben a polgármesterek dönthettek az önkormányzat ügyeiben. Nyirati úgy érzi, nem becsülte túl magát, és a fontos kérdésekről kikérte a képviselők véleményét, csak azután hozta meg döntéseit. Ha azok még sem képviselők véleményét tükrözték, az amiatt volt, mert meghallgatta a városháza szakembereit, s inkább az ő tanácsaikat követte.

Az ellentétek azután mélyültek el, amikor Nyirati konfliktusba került DK-s alpolgármesterével, a szintén pedagógus végzettségű László Károllyal. A jogszabály szerint a polgármester bérének 70-90 százalékát kaphatja meg egy alpolgármester. A közgyűlés a 70 százalékot szavazta meg a két alpolgármesternek, ám László Károly szerint Nyirati megígérte, hogy ha átmegy a 2020-as költségvetés, akkor megemelik az alpolgármesterek 680 ezer forintos járandóságát. A költségvetés elfogadása után, márciusban László Károly szólt a polgármesternek, hogy eljött az idő az ígéret teljesítésére, és ezt – a pandémia miatt – Nyirati megteheti a testület nélkül is. A polgármester úgy vélte, rossz lenne a visszhangja, ha emelné helyettesei fizetését, főleg, hogy takarékosságot hirdettek, ráadásul arra is számítani kellett, hogy a kormány kevesebb forrást juttat majd az ellenzéki városnak. Egyeztetett a DK országos vezetőivel, és ők is úgy látták, ne legyen béremelés, mert az politikai öngyilkosság lenne. Hajdú Miklós, szocialista alpolgármester elfogadta a „bérstopot”, DK-s társa viszont nem, ő úgy élte meg az elutasítást, hogy Nyirati nem tartotta meg a szavát.

A DK-s politikus pár héttel később telefonon beszélt a város egyik excentrikus közéleti személyiségével, „Lángosos Ricsi”-vel (ő az a választás előtti helyi hírekben sűrűn szereplő, nyolcgyermekes, félig roma, meleg férfi, aki sikeres vállalkozásai révén sok rászorulón segített, aztán anyagilag maga is tönkrement). László Károly kritizálta a polgármestert Ricsinek, aki a beszélgetést felvette, és megmutatta a Nyiratinak. A polgármester ezután közölte helyettesével, hogy már nem bízik benne, és mondjon le. Az alpolgármester, részben a DK országos vezetésének nyomására megtette ezt.

A polgármester további három ellenzéki képviselővel is nehezen értett szót. Nyirati szerette volna a belvárosi parkolást fizetőssé tenni, ettől 100 milliós bevételt remélt. Négy ellenzéki ezt nem támogatta. Az ellenzék a választási kampányban célul tűzte ki, hogy felújítják a város évtizedek óta bezárt moziját. Ennek 200-300 milliós költségére nem volt pályázati támogatás, ezért Nyirati a város használhatatlan ingatlanjainak eladása révén akart forrást szerezni. Ám négy ellenzéki képviselő ezt elutasította, mondván, a „családi ezüst” nem eladó.

Mivel az ellenzéki csapat gyakran kétfelé szavazott, Nyirati úgy vélte, jobb lenne, ha frakcióvá alakulna a Sikeres Bajáért képviselőcsoportja. Ám a négyek azt mondták, szó se lehet erről, hisz a választás előtt abban maradtak, hogy a képviselők szakmai érvek alapján szavaznak, nem a pártokra jellemző frakciófegyelem parancsára. A polgármester öt fős teamje a Fidesszel összefogva viszont megszavazta, hogy lesznek frakciók a bajai közgyűlésben, és legalább öt képviselő kell a frakcióalakításhoz. Így a polgármesterrel vitázó négyek nem alkothattak frakciót, ami részben korlátozta megszólalásaikat.

Nyirati Klára az egyik közgyűlés szünetében a mellette ülő képviselőtársának megjegyzést tett a testületben bizottsági elnökként tevékenykedő jobbikos Hornyák Józsefre, mondván: milyen kár, hogy még érettségije sincs. Nyirati mikrofonja bekapcsolva maradt, így Hornyák (és mindenki a teremben) hallhatta a mondatot. A kereskedőként dolgozó érintett akkortól végképp a polgármester ellen fordult. Tegyük hozzá, hogy Nyirati a Facebook-oldalán rendszeresen ostorozta a vele szembeforduló ellenzéki képviselőket, ami tovább rontotta a békülés esélyeit.

A város közélet iránt érdeklődő lakói tudtak a Sikeres Bajáért képviselőinek szembenállásáról, és az ellenzék szavazótábora a széthúzás hatására a ciklus közepén fogyni kezdett. Ennek következtében a 2022-es parlamenti választáson a kormánypárti képviselő több szavazatot szerzett Baján, mint az ellenzéki. 2023-ra az is egyértelművé vált, hogy a Sikeres Bajáért zászlót se az ötök, se a négyek nem tudják kisajátítani, ezért új jelölő szervezetet kellett találniuk. A négyek 2024 tavaszán létre is hozták a Bácskaiak a Városért Egyesületet, s annak jelöltjeként álltak sorompóba.

A polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló civilek már 2023-ban megalapították a Talpra Baja! nevű szervezetet, s úgy tűnt, ez az egyesület indítja el újra Nyiratit és a vele tartó jelölteket. A szervezet fedél alá hozott néhány közéleti, kulturális rendezvényt, ám ezek keveseket szólítottak meg. A Talpra Baja! tagjai is érezték, hogy kicsi a támogatottságuk, és esélytelennek látták a 24-es választáson a polgármestert és csapatát, így a szervezet nem vállalt jelölő szerepet. Nyiratiék végül a Magyar Régiókért Egyesülettel (MARÉG) szerződtek. A MARÉG elődje az MSZP egyik elsúlytalanodott platformja volt a kilencvenes években, ami baloldaliságát megtartva kilépett a párt kötelekéből, ám ismeretlen szervezetté fakult, Bajához semmiféle kötődése nem volt, s talán két ember se hallott róluk a városban. Mégis a MARÉG lett a Nyirati-team jelölő szervezete, mivel nem maradt már idő egy új egyesület felépítésére.

Amúgy új ellenzéki jelöltet is nehezen talált Nyirati csapata. Hiába kértek fel érdemdús bajaikat, ők féltek, hogy ha elindulnak ellenzékiként, elveszítik állásukat, megélhetésüket. Mert az látszott, hogy a kormánynak fontos Baja visszaszerzése.

– A Fidesz óriási energiát fektetett bele a bajai választásba – állítja Nyirati Klára. – A jelöltek többször is végigjárták a körzetüket, ügyes húzás volt, hogy felmérték, kinek van igénye okos órára. A kormány és a hozzá közel álló sajtó mindent megtett a lejáratásunk érdekében, az interneten állami pénzekből fenntartott szervezetek aktivistái mocskoltak minket.

A városvezetés kampányolni próbált az eredményeivel, azzal, hogy racionálisabban gazdálkodnak az önkormányzati cégek, ennek is köszönhetően az évente 10 milliárd forintból gazdálkodó városnak van egymilliárd tartalékja, elmondták, hogy a központi megszorítások ellenére kétszer annyi út és járda épült, mint korábban, beszéltek arról, hogy a bajaiknak – az önkormányzat áldozatvállalása révén – ingyenessé vált a helyi tömegközlekedés.

Mindez alig hatott, miközben a Fidesz-KDNP remekül mozgósította táborát. Nyirati szerint a voksolás napján a kormánypártok aktivistái 6 ezer telefonüzenetet és több járművet küldtek a szavazókhoz, így a kormánypártok mind a tíz körzetben és a polgármester-választáson fölényesen győztek. Félszáz embert faggattam Baja utcáin az eredményről, s egy nyugdíjas mérnök foglalta össze a legpontosabban a helybéliek véleményét:

Az ellenzékre szavazók többsége valójában nem is az ellenzékre szavaz, hanem egyszerűen csak gyűlöli a Fideszt, nekik jöjjön bárki, csak küldje pokolra a Orbánékat. Ez Magyar Péter kirobbanó sikerének is a titka. Ám ha a Fidesz-gyűlölők azt látják, hogy nincs esélye az ellenzéki jelölteknek, mert végletekig megosztott a csapatuk, akkor közülük sokan nem mennek el szavazni.

Hasonlóan látja ezt Nyirati Klára is. A 60 éves polgármester visszamegy tanítani (nem Baján és nem állami intézményben, arra semmi sansza), és többé aligha vállal politikai szerepet:

– Alkukat kellett volna kötnöm – mondja elköszönéskor. – Teljesíteni a képviselőtársak kéréseit, akkor együtt maradt volna a csapat, de nekem ez nem megy. Nem vagyok politikus alkat, és sosem leszek az. (Népszava)