Nagyon kemény bírálatok sorozatát fogalmazta meg a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájával, és számos más üggyel kapcsolatban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy hétfőn megjelent interjúban, és ezzel folytatódott a két ország között napok óta zajló, egyre keményebb üzengetések sorozata.
Előbb szombaton Orbán Viktor kormányfő szokatlanul élesen bírálta Lengyelországot amiatt, mert állítása szerint igenis üzletel Oroszországgal az olajbeszerzésnél, miközben hivatalosan nem teszi ezt, és kioktatja Magyarországot ennek folytatása miatt. Szavai szerint a leginkább "szemforgató és álságos politikát" csinálják az egész EU-ban. Azt is felrótta a magyar kormányfő, hogy a V4-ből hátraléptek, és régi stratégiájukat valósítják meg az Egyesült Államok segítségével a németek és oroszok közé beszorulva.
Erre előbb a lengyel külügyi államtitkár reagált élesen, majd erre viszont válaszában Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott keményen, megismételve azt, hogy "ha jól megnézzük az egyik legnagyobb orosz olajipari vállalat vásárlóinak listáját, akkor azon bizony ott találjuk a lengyeleket is." Azt is leszögezte: "A lengyel-magyar testvériség megőrzésének szándékával hosszú ideig tűrtük a mostani lengyel kormány provokációit és képmutatását, mostanra azonban betelt a pohár."
Ezután hétfőn érkezett a lengyel külügyminiszter felől a csörte újabb felvonása, igaz Radoslaw Sikorski még pénteken adta az interjút a Visegrad Insight-nak, de az csak ma jelent meg, így ebben nem tudott reagálni a magyar kormányfő és külügyminiszter legfrisebb kritikáira. Ezzel együtt is kemény üzeneteket tartalmaz az interjú, hiszen ilyenek vannak benne:
- Lukoil-ügy: ne számítson Magyarország uniós segítségre. Sikorski felidézte, hogy a július 22-i, múlt hétfőn uniós külügyi tanácsülésen a Lukoil-ügy miatti brüsszeli segítségkérés során "Magyarország nem kapott támogatást az álláspontjához. Ráadásul elszigeteltnek tűnnek, amikor éppen ők azok, akik szolidaritást kérnek Európától az olajellátás kérdésében. Nem kapják meg ezt a szolidaritást, mert nehéz barátokat szerezni, ha valakiből árad az önzés." Amint Szijjártó bejelentette: kezdeményezte Magyarország és Szlovákia az uniós kereskedelempolitikai konzultációs testület összehívását a Lukoil-ügyben, amely össze is ült, de nem siet a döntéssel, mivel egyelőre csak információkat kérnek a két országtól a tájékozódás jegyében.
- Az informális külügyi tanácsülés helyszíne miatt előbb lelkes volt Szijjártó, majd vétózott, és magára maradt. A múlt héti brüsszeli külügyi tanácsülés keretében azt is megvitatták a tárcavezetők, hogy hol legyen az augusztus végére tervezett informális tanácsülés a magyar soros elnökség keretében, Budapesten, vagy Brüsszelben. Ennek kapcsán nagyon érdekes háttérinformációt osztott meg Sikorski, miszerint ő a kompromisszum jegyében az ukrajnai Lvivet, vagy Munkácsot javasolta, "amit a magyar külügyminiszter először lelkesen fogadott", …"azonban a magyar miniszter, úgy tűnt, más utasításokat kapott a fővárosból, és végül kénytelen volt megvétózni a javaslatot. Magára maradt. Tehát nem látom, hogy ez a magyar szimmetria - Moszkva és Brüsszel közé helyezkedve - hogyan növeli Magyarország befolyását. Ehelyett inkább irritál mindenkit."
- A szuverenitásvédelem kapcsán cinikusan megjegyezte: "Mi nem engednénk, hogy kínai rendőrök járőrözzenek Varsó utcáin, de mindenki úgy érzékeli a szuverenitását, ahogyan azt jónak látja."
- A Békekeretből blokkolt lengyel kifizetések irritációt váltanak ki. Utalt rá, hogy már EP-képviselőként, és most újbóli lengyel külügyminiszterként is "az Európai Béke Keret növelésére törekszem. Ahogy a neve is mutatja, ez az Európai Unió védelmi költségvetése, amelyet a GDP arányában finanszírozunk. Ezért széleskörű irritációt vált ki, hogy Magyarország blokkolja a fegyveres erők korszerűsítésére szánt kifizetéseket ebből az alapból." Szijjártó Péter egyébként múlt héten bejelentette, hogy mindaddig blokkolni fogja Magyarország az EU-tagállamok felé a kifizetéseket ebből a keretből az Ukrajnának nyújtott segítség utófinanszírozására, ameddig az ukránok blokkolják a Lukoil tranzitját a Barátság II. vezetéken Magyarország és Szlovákia felé.
- Marad a V4-ben Lengyelország, de a legfontosabb biztonsági kérdésben nincs egyetértés. Jelezte Sikorski az interjúban, hogy mind a V4-ben, mind a weimari háromszög országaiban „ott kell lennünk, a visegrádi csoport jó szereplése még a weimari háromszögben is megerősítene bennünket, mert a V4-eket szeretnénk képviselni a legnagyobb országok között.” Ezzel együtt elismerte, hogy vannak gondok a V4-ben: "A visegrádi csoporttal azonban az is probléma, hogy nem a nézetek ráerőltetésére, hanem az álláspontok egyeztetésére szolgál. Sajnos a térségünk legfontosabb biztonsági kérdésében nem értünk egyet, pedig Ukrajna a négy visegrádi országból hárommal határos."
- A V4-en belüli megosztottság tartalma. Felidézte, hogy a V4-ben "Lengyelország és a Cseh Köztársaság elkötelezett Ukrajna megsegítése mellett. Szlovákia semleges fokozatba kapcsolt, Magyarország pedig útban van. A visegrádi csoport csak olyan témákban tud fellépni, ahol közös érdekeink vannak, ezért vissza kell térnünk azokhoz a témákhoz, ahol még léteznek, vagyis a kommunista múlttal kapcsolatos kérdésekhez, ahol az ipar még mindig elavult egyes területeken, az infrastruktúra, részben a mezőgazdaság, az ifjúsági csereprogramok, az ösztöndíjak uniós finanszírozásának szükségessége. A Visegrádi Alap jól működik, évi 10 millió euróval. Itt az ideje, hogy fenntartsuk ezt a formulát, amelyet még mindig hasznosnak tartunk, amíg jobb idők jönnek, amikor Ukrajna megnyeri ezt a háborút, amiben reménykedünk. Talán akkor megváltozik a helyzet."