Hivatalosan is megkezdődött a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok.
Most 3-szor rendezik meg a sport legnagyobb ünnepét a franciák fővárosában Párizsban (1900, 1924, 2024).
Pontosan 100 évvel ezelőtt rendeztek utoljára a gallok Nyári Olimpiát.
Egészen felemelő, látványos, tartalmas és színes megnyitót rendeztek a franciák.
A végig szakadó eső még emlékezetesebbé tette az amúgy is pompásan sikerült megnyitót.
A Frankok utódai bevetettek mindent ami csak elképzelhető volt.
Louvre múzeum, Diadalív, Eiffel Torony, Szajna, Pont Neuf Híd, Champs-Elysée sugárút, Versailles-i kastély.
És természetesen a 2019-ben leégett és azóta rekonstrukció alatt álló Notre Dame székesegyház.
Valamint a New York-i Szabadságszobor amelyet a franciák adtak ajándékba az Egyesült Államoknak.
Eredeti megoldás volt, hogy nem egy stadionba vonultak be a sportolók, hanem a Szajna folyón hajókon történt meg az országok és a sportolók bemutatkozása.
Összesen 206 ország 10.714 sportolója vesz részt a 2024-es Olimpián.
A tradícióknak megfelelően elsőként Görögország érkezett meg, tisztelegve az ókori olimpiák helyszíne Hellas előtt.
Utolsóként pedig a házigazda Franciaország zárta a felvonuló nemzetek menetét.
A Szajna Parton 10 darab új aranyozott női szobrot állítottak fel, azon hölgyekre emlékezve aki sokat tettek a női egyenjogúságért.
Ez a mostani Olimpia az első, ahol egyforma számú női és férfi sportoló vesz részt.
Természetesen a sokszínűség és az esélyegyenlőség jegyében minden társadalmi csoportnak megadták a lehetőséget a szereplésre az ünnepségen.
Közben egy szabadtéri színpadon fergeteges showműsor és divatbemutató is zajlott.
Lady Gaga egy előre felvett részletben franciául énekelt, a táncosok pedig varieté hangulatot varázsoltak.
De a rendezők nem feledkeztek meg a francia történelem bemutatásáról sem.
Szerepet kapott az 1789-es Nagy Francia Forradalom.
Élőképpel mutatták be Delacroix híres festményét: A Szabadság vezeti a népet.
Amelyet a festő az 1830-as forradalom alkalmából alkotott.
Bemutatták a világhírű kép a Mona Lisa 1911-es elrablását majd megtalálását.
A Champs-Élysées sugárúton, a történelmi épület Grand Palais üveg palota tetején, a Kék-Fehér-Piros trikolor mellett állva énekelte el Axelle Saint-Cirel a Francia Köztársaság nemzeti himnuszát a Marseilles-t, káprázatosan.
Ahogy kezdett sötétedni és felkapcsolták a lámpákat, mindenkit lenyűgözött a Fény Városa: Paris.
A rendezők tisztelegtek az újkori Olimpia megálmodója báró Pierre de Coubertin emléke előtt is.
Az ókori Olimpiákat Kr. e. 776 - Kr. u. 393 között tartották meg, 4 évente Olümpia városában.
Végül a játékokat I. Theodosius Római császár tiltotta be 393-ban, mint pogány rendezvényt.
Pierre de Coubertin (1863 - 1937) volt az újkori Olimpiai Játékok atyja.
1894-ben ő volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója.
1896 - 1925 között pedig a szervezet elnökeként dolgozott.
Jelentős szerepe volt az Olimpiai Játékok feltámasztásában, 1500 éves szünet után.
Úgy gondolta hogy az Olimpiai Mozgalom a népek barátságát és békéjét is elő fogja mozdítani.
Ez csak részben alakult így, mert a két világháború miatt 3 olimpia is elmaradt.
Coubertin csak amatőr és férfi versenyzőket képzelt el résztvevőként.
De ezt az elképzelést a modern világ túlhaladta.
A történelmi tablók után Thomas Bach a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke mondott beszédet.
Ezt követően pedig a szokásoknak megfelelően a rendező ország államfője nyitotta meg az Olimpiai Játékokat.
Ezúttal Emmanuel Macron, Franciaország Köztársasági Elnöke.
Csak érdekességként említem meg, hogy egyetlen olyan államfő volt aki 2 Nyári Olimpiát is megnyitott.
II. Erzsébet királynő (1976 Montreal, 2012 London).
És ez lehetett volna 3 is, mert az 1956-os Melbourne-i Olimpiát a Királynő férje, Fülöp Edinburgh-i herceg nyitotta meg.
De nemcsak a helyszínekben dobtak be mindent a franciák, hanem a hírességekben is.
Vitte az Olimpiai fáklyát Zinedine Zidane, Rafael Nadal, Serena Williams, Nadia Comaneci, Carl Lewis, Amélie Mauresmo.
És végül ketten gyújtották meg az Olimpiai lángot:
Teddy Riner francia dzsúdóbajnok és Marie-José Pérec háromszoros olimpiai bajnok futónő.
Amely Olimpiai láng egy léggömbön felemelkedett a levegőbe. És a léggömböt egy tűzgyűrű vett körbe.
Evvel utalva arra hogy a francia Montgolfier testvérek úttörő szerepet játszottak a repülés elindulásában 1783-ban.
A francia filmművészetnek is külön részt szenteltek, a Lumiere fivérek a Vonat érkezése a La Ciotat-i pályaudvarra című alkotásuk rövid részletét mutatták be, amely 1896-ban készült.
De a megnyitó csúcspontja az volt amikor az Eiffel Toronyból a betegséggel küzdő Celine Dion csodálatosan énekelte el élőben Edith Piaf megható dalát.
Hymne á L'amour, Himnusz a Szerelemhez.
Amelynek az első sora így szól:
Összedőlhet fenn a magas ég.
Leomolhat minden, ami ép.
Egy a fontos: hogy te szeress!
Minden más csak semmiség.
Fantasztikus lesz a 33. Nyári Olimpiai Játékok 2 és fél hete.
Sok izgalmas nyitott kérdés vár eldöntésre.
Ki lesz az Olimpiai Bajnok férfi teniszben: Alcaraz, Djokovic, Nadal, Zverev?
És kit koronáznak meg a női teniszben: Swiatek, Gauff, Osaka, Krejcikova?
Kié lesz az aranyérem férfi fociban: Spanyolország, Franciaország, Argentína?
Ki nyer női fociban: USA, Spanyolország, Franciaország, Németország, Brazília, Japán?
Ki lesz a végső győztes férfi vízilabdában: Magyarország, Szerbia, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Görögország, okozhat-e meglepetést Franciaország?
Női vízilabdában megint tarol az USA vagy esetleg Magyarország, Spanyolország, Hollandia hármasból valaki szenzációt okoz?
Férfi kézilabdában folytatódik a Franciaország - Dánia párharc vagy beleszólhat esetleg Spanyolország, Svédország is?
Női kézilabdában a Franciaország, Dánia, Norvégia trióból ki fog a végén örülni?
Meddig juthat a magyar női és férfi kézilabda válogatott?
Férfi és női kosárlabdában nyer az USA, vagy meglepetés lesz?
Hány aranyérmet nyer összesen Magyarország?
Melyik siker sportágunk szállítja a legtöbb magyar aranyat: kajak-kenu, vívás, úszás?
Ki lesz a magyar csapat meglepetés embere?
Mi lesz az olimpia legnagyobb szenzációja?
Néhány mondat az Olimpiai Játékok történetéről:
Az Olimpia jelmondata: Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben!
Az Olimpiai jelkép és zászló: Az egymásba fonódó Olimpiai 5 színes karika, amely az öt földrész fiataljainak az összefogását szimbolizálja
A további hagyományokhoz tartozik az Olimpiai Himnusz, Olimpiai érmek, Nyitóünnepség, Záróünnepség.
Valamint az Olimpiai Eskü, melyet a sportolók és a bírók mondanak el.
1896 Athén: Az első újkori Olimpiát Görögországban rendezték meg.
1908 London: Eredetileg Róma kapta a rendezés jogát, de 1906-ban kitört a Vezúv, aminek a következtében a vulkán közelében fekvő települések súlyos károkat szenvedett. Az Olasz kormány lemondta a rendezést és az újjáépítésre fordította a Játékokra szánt pénzeket.
1916 Berlin: Az I. világháború miatt maradt el az Olimpia.
1920 Antwerpen: Eredetileg Budapest rendezhette volna az Olimpiát, de az I. Világháború után a vesztes országokat (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország, Törökország) nem engedték indulni a sport legnagyobb ünnepén.
1940 Helsinki: Az II. világháború miatt maradt el az Olimpia.
1944 London: Az II. világháború miatt maradt el az Olimpia.
1956 Melbourne: Hollandia, Spanyolország, Svájc és Liechtenstein bojkottálta az Olimpiát, evvel tiltakoztak az ellen hogy a Szovjetunió eltiporta az 1956-os Magyar Forradalmat és Szabadságharcot.
Hollandia, Spanyolország és Svájc csak Lovaglás sportágban vettek részt, mert azt még 1956 júniusában rendezték meg Stockholmban.
Egyiptom, Irak, Kambodzsa és Libanon bojkottálták az 1956-os Olimpiát, mert Franciaország, Izrael és Nagy-Britannia megtámadta Egyiptomot.
Kínai Népköztársaság pedig távol maradt a Kínai Köztársaság (Tajvan) Olimpiai részvétele miatt.
1976 Montreal: Az afrikai országok nagy része bojkottálta az Olimpiát.
Az afrikai államok azt követelték a NOB-tól, hogy zárják ki Új-Zélandot, miután a rögbi csapatuk elfogadott egy Dél-Afrikába szóló meghívást.
Dél-Afrika az apartheid rezsim miatt nem vehetett részt az olimpián.
Mivel a NOB nem teljesítette a kérést, az afrikai országok nagy része visszalépett.
1980 Moszkva: Az Olimpiát az USA és még több tucat nyugati ország bojkottálta, mert a Szovjetunió 1979-ben megtámadta Afganisztánt.
1984 Los Angeles: Ezt az Olimpiát pedig a Szovjetunió és a keleti szocialista országok bojkottálták, válaszul az 1980-as bojkottra. Magyarország sem vett részt ezen az Olimpián.
2020 Tokió: A Játékokat a Koronavírus járvány miatt 2021-ben rendezték meg.
2024 Párizs: Oroszországot és Fehéroroszországot kizárták az Olimpiáról, mert Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen.
Az összes megrendezett Nyári Olimpián csak 4 ország vett részt: Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Svájc.
A legsikeresebb Olimpiai sportoló: Michael Phelps (USA) úszó (23 arany - 3 ezüst - 2 bronz).
Az első magyar olimpiai bajnok: Hajós Alfréd úszó, 1896 Athén (2 arany - 0 ezüst - 0 bronz).
A legsikeresebb magyar sportoló: Gerevich Aladár vívó (7 arany - 1 ezüst - 2 bronz).
A legsikeresebb magyar női sportoló: Kozák Danuta kajakozó (6 arany - 1 ezüst - 1 bronz).
A legsikeresebb ország az éremtáblázaton: USA (1.061 arany - 830 ezüst - 738 bronz).
Magyarország az éremtáblázaton: 8. helyen van (181 arany - 154 ezüst - 176 bronz).
A magyar csapat legsikeresebb Olimpiája: 1952 Helsinki (16 arany - 10 ezüst - 16 bronz).
A legsikeresebb magyar sportág: Vívás (38 arany - 24 ezüst - 28 bronz).
A legsikeresebb magyar csapat-sportág: Vízilabda (9 arany - 3 ezüst - 5 bronz).
A következő Nyári Olimpiai helyszíneket is ismerjük már:
2028 Los Angeles
2032 Brisbane