Közel százszázalékos a magyar börtönök kihasználtsága.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) friss adatai alapján július elejéig már összesen 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon (közülük 16-an kerültek vissza a szabályok megsértése miatt), ám ez sem oldotta meg a börtönök zsúfoltsági problémáit. Hogy milyen nagy ez a szám, jól jelzi, hogy a külföldi fogvatartottak aránya a tavaly májusi közel 13 százalékról 5,7 százalékra csökkent az intézkedéssel, írja a HVG.
A börtönök állapotával is komoly problémák vannak: augusztus első felében végleg kiürítik a győri börtönt, és az ott fogva tartott 165 embert Sopronkőhidára, illetve más büntetés-végrehajtási intézetekbe szállíthatják át. A HVG sajtóinformációkra hivatkozva arról ír, hogy ősszel három büntetés-végrehajtási intézet zárhat be, a BVOP viszont a hírt egyelőre nem erősítette meg.
Sok hely közül azonban nem válogathat a BVOP a győri rabok számára: 2023. december 31-én 17 939 embert tartottak fogva és összesen 17 998 férőhelyük volt. Ez gyakorlatilag teljes kihasználtságot jelent, ami még így is előrelépés a korábbi állapotokhoz képest, az Eurostat adatai alapján 2013-ban még 142 százalékos volt a telítettség, és azóta sem sikerült 100 százalék alá vinni az értéket. Ez nem csak Magyarország sajátossága, az elmúlt tíz évben kapacitás felett csukott le embereket Franciaország, Olaszország és Ciprus is, a százezer főre jutó elítéltek számában viszont 2021-ben és 2022-ben is Magyarország került az első helyre Európában. A zsúfoltság enyhítésére egy 2015-ös akcióterv keretében nyolc településen nyitott volna új börtönt a kormány, de ezek a projektek sorra meghiúsultak.
Tavaly év elején egy veszélyhelyzeti rendelettel a kormány úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezett több száz külföldi embercsempészt, akiknek elvileg a szabadulásuk után 72 órán belül el kellett hagyniuk az országot. Az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára” hivatkozó rendelet azt írta elő, hogy a börtönből frissen kiengedett rab abba az országba menjen a reintegrációs őrizetet tölteni, ahol Magyarország előtt a tartózkodási helye volt, ha pedig ez nem ismert, akkor az állampolgársága szerinti országba. A kérdés komoly feszültségeket okozott Ausztria és Magyarország között, berendelték a bécsi magyar nagykövetet és Ausztria szigorúbb ellenőrzést rendelt el a határon. (Telex)
