Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Repülőtéri késések: az Orbán-kormány évek óta tudhatott a HungaroControl problémáiról, de csak a botrány kitörése után lépett

Belföld
2024.07.23.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
21

És akkor is próbált úgy tenni, mintha semmi köze nem lenne az egészhez.

A magyar légi irányítás elégtelensége a fő oka a késéseknek az európai légtérben – nyilatkozta július elején Daniel Liebhart, osztrák Vida szakszervezeti unió légiközlekedési osztályának alelnöke – ezzel új szintre emelte azt a vitát, amely egy ideje idehaza is folyt az európai légtérben tapasztalt több órás, de akár napokban is mérhető légijárat-késések miatt. Liebhart a magyar EU-elnökség alkalmából fordult azzal a magyar kormányhoz, hogy az, mint tulajdonos, rendezze az évek óta tartó munkaügyi vitát a légiforgalmi irányításért felelős cégnél. „A magyar szolgáltató munkatársai mérgező vállalati környezetben szenvednek, elhagyják a HungaroControlt (HC) Zrt.-t, hogy más országban dolgozzanak, vagy teljesen feladják a munkát. Az állami légiforgalmi irányítás nem képes megfelelni a munkaerő minimális elvárásainak a szociális színvonal és a fizetés terén” - fogalmazott az osztrák szakszervezeti vezető.

Miután az ügy nagy visszhangot kapott, a magyar kabinet is úgy érezte, hogy lépnie kell. Az Orbán-kormány mozgósította a megoldóemberét: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a nyilatkozatot követő egy héten belül magához rendelte Tóth Lászlót, a HungaroControl vezérigazgatóját. A találkozóról kiadott minisztériumi közlemény szerint „A nemzetgazdasági miniszter a kialakult anomáliák kezelése és az áldatlan állapotok felszámolása érdekében olyan akcióterv kidolgozását várja a HungaroControl vezetőjétől, amely rövid és középtávon is megoldást jelentő javaslatokat tartalmaz”. Arról, hogy erre mint mondott Tóth László a miniszternek, hallgat a közlemény. A cégvezető elmondhatta volna, hogy, probléma nem most keletkezett, ezt több nyilvánosan elérhető dokumentumban is jelezték, illetve dolgoznak a megoldáson. Ezt követően a kormány több tagja Tuzson Bence igazságügyi, Lázár János közlekedési miniszter vizsgálatokkal, büntetésekkel fenyegette meg a légipiac más szereplőit.

A kormány a kríziskommunikációjában igyekezett úgy tenni, mintha az egész ügyhöz semmi köze nem lenne, illetve a probléma most vált volna ismertté előtte. Ez száz százalékos cégtulajdonosként önmagában kérdéseket vet fel, de dokumentálható módon az államnak, mint tulajdonosnak tudnia kellett volna a HungaroControl Zrt. személyzeti problémáról. Már 2021-ben bőven folyt a bérvita, amikor sztrájkhelyzet alakult ki ferihegyi irodaházban, a sztrájkjogot a kormány akkor egy éjszakai vészhelyzeti rendelettel vonta meg a HungaroControl alkalmazottjaitól.

Legkésőbb ekkor kellett volna az állami tulajdonosnak lépnie, de ez a jelek szerint nem történt meg.

De ha 2021 júliusában nem kapcsolt a kormány, megtehette volna ezt 2022-ben, amikor már akuttá vált a helyzet: a cég 2022-es év pénzügyi beszámolójából, illetve annak kiegészítő mellékletéből és a cég honlapján elérhető éves jelentésből kiviláglik, hogy a HungaroControlnál elhúzódó humánerőforrásbeli problémák voltak. Mind a két beszámoló nyilvános, bárki számára elérhető, nem úgy, mint a tulajdonosok számára készült üzleti jelentés, amely minden bizonnyal jóval kendőzetlenebbül taglalta a céges folyamokat, kilátásokat. A meglehetősen visszafogottan fogalmazó 2022-es pénzügyi beszámoló kiegészítő jelentése is rávilágít a problémára: „2022. évi személyi jellegű ráfordítások 7 százalékkal növekedtek a 2021. évhez képest, amelynek főbb okai: A 2020-2021-es pandémiás időszak utáni „regenerálódás” látszódik a személyi jellegű költségekben. A forgalom visszarendeződése, illetve a háború miatt még inkább megnövekedett, valamint a korábban befagyasztott pozíciók feltöltése megkezdődött. A többletfeladatokból és a még fel nem töltött pozíciók miatti létszámhiányból eredően a bérköltségben megnövekedett túlórakifizetés jelentkezik 2021. évhez képest.” Vagyis az irányítási feladatokat már 2022-ben is az elégtelen létszám miatt csak túlórákkal tudták ellátni.

A cég honlapján megtalálható 2022-es éves jelentés sokkal őszintébben írja le a helyzetet: „a 2022-es évre vonatkozó kapacitástervezés a szokásos eljárás szerint zajlott 2021 végén, figyelembe véve az Eurocontroltól kapott forgalmi előrejelzéseket és a rendelkezésre álló légi forgalmi irányítók számát. A januárban véglegesített kapacitástervek alapján úgy tűnt, hogy különösebb probléma nélkül tudjuk tartani a tervben rögzített késési határértékeket, azonban az (ukrajnai) háború keresztülhúzta a számításainkat. A lezárt ukrán és a korlátozott orosz légtér miatt módosított útvonalakon közlekedő közel- és távol-keleti járatok hazánk feletti tömeges megjelenése már (2022) májusban – vagyis bő két évvel ezelőtt (a szerk.) – kimerítette a Budapest ACC (légi irányítási központ) kapacitását, így a repülések biztonságának fenntartása érdekében korlátozásokat kellett bevezetnünk.” Az intézkedések eredményeképpen sikerült mérsékelni a Magyarország feletti késéseket. Ugyanezt nem sikerült elérni a HungaroControl által Budapestről irányított koszovói légtérben, ezért a nyári, rendkívül intenzív forgalom idején Koszovó felett valamelyest több késést okozott Budapest ACC, mint az említett referenciaévben – fogalmaz a jelentés.

A korábbi és a későbbi beszámolókból kiderül, hogy a HungaroControl vezetése a 2020-as pandémia alatt leállította az előkészítés alatt álló légi forgalmi iránytói képzéseket, amelyeket csak 2022-ben indított újra, látva a nem tervezett plusz légi forgalmi terhelést és az elvándorlást. 

Ugyanakkor az irányítók képzése több éves folyamat – mire egy jelentkezőből önálló munkát ellátó iránytó lesz, akár 3 év is eltelhet –, igaz az utolsó évben felügyelet mellett mint gyakornok már dolgozhat. A HC vezetése (vagy a kormány) a béremelési követeléseknek éveken keresztül ellenállt, a szakszervezeti, munkavállalói kéréseket csak részben teljesítették, annak ellenére, hogy cég stabilan nyereséges volt megalakulása óta. Tavaly már kiemelkedő, 15,3 milliárdos profit keletkezett, vagyis pénz bőven lett volna béremelésre. A légi forgalmi irányítók magyar munkaerőpiacon kiemelten jól keresnek, a cégnél  2023-ban az egy főre eső havi átlagos bérköltség bruttó 2,2 millió forint volt. Ugyanakkor ugyanezzel az tudással Európában  jóval többet lehet keresni, ami több magyar irányító számára alternatívát jelent, és ez is oka lehet a nyugdíjazások mellett 2020 után tapasztalt kisebb létszámcsökkenésnek a cégnél, amely a mostani válságot okozza.

 

Nem volt igazi tulajdonos

2020-ig tiszta tulajdonosi helyzetben működött az HC, ugyanis a magyar államot, vagyis a száz százalékos tulajdonost Máger Andrea, állami vagyonért felelős miniszter, illetve az MNV Zrt. képviselte. A cég beszámolóját személyesen a miniszter hagyta jóvá, vagyis ha akkor lett volna gond, akkor azt a miniszter érzékelhette volna. Ezt követően a kormányátalakítások miatt a HC a honvédelmi tárca alá tartozó Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-hez, mai nevén N7 Holdinghoz került – ez a cég a HM vagyonkezelő cége, amit Palkovics László volt innovációs miniszter vezet. A HC felügyelete körüli problémát jól jelzi, hogy a mostani ügyben több kormánytag is megszólalt, de pont a legfőbb érintett, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem. A honvédelmi miniszter május végén tett látogatást a HC-nél, ám az erről szóló kormányzati tudósítás szerint akkor azt tartotta fontosnak elmondani, miszerint a legfőbb céljuk, hogy „támogassák a kormánynak és a honvédségnek az ország védelmi képességeinek növelésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek érdekében bevezették vállalati környezetben az önkéntes tartalékos szolgálatot, 40 munkatársuk vált önkéntes tartalékos katonává és tett katonai esküt.” A személyzeti problémákról láthatóan szó sem esett. 

(Népszava)

gazdaság
BÉREK
HUNGAROCONTROL
LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÁS
LÉTSZÁMHIÁNY
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.23. - 08:31
21
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos

    Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos

  • Egyetemi tanár lett az a művész, akit nem támogatott a Zeneakadémia szenátusa rektornak

    Egyetemi tanár lett az a művész, akit nem támogatott a Zeneakadémia szenátusa rektornak

  • Óriási csapás lenne, ha a világ két különálló gazdasági blokkra szakadna

    Óriási csapás lenne, ha a világ két különálló gazdasági blokkra szakadna

  • Idegengyűlölet máglyákkal

    Idegengyűlölet máglyákkal

  • Varga Judit szerint ideje lenne, hogy Brüsszel fizessen

    Varga Judit szerint ideje lenne, hogy Brüsszel fizessen

  • 14 gyerekkel a fedélzeten elszabadult egy hajó a Dunán

    14 gyerekkel a fedélzeten elszabadult egy hajó a Dunán

  • A nagy többség elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

    A nagy többség elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

  • 2024-től két fűtési megoldás tiltott Németországban

    2024-től két fűtési megoldás tiltott Németországban

  • Újabb rejtélyes haláleset: holtan találták Putyin barátjának lányát

    Újabb rejtélyes haláleset: holtan találták Putyin barátjának lányát

  • „Marci, mit mondjunk neki?”: Belsős levelet küldött el véletlenül az Esztergom-Budapest főegyházmegye

    „Marci, mit mondjunk neki?”: Belsős levelet küldött el véletlenül az Esztergom-Budapest főegyházmegye

  • Több száz fémkereskedő tüntetett Budapesten az új hulladékszabályok ellen

    Több száz fémkereskedő tüntetett Budapesten az új hulladékszabályok ellen

  • Rákapcsol az időjárás

    Rákapcsol az időjárás

  • Kövér László nagy bejelentést tett

    Kövér László nagy bejelentést tett

  • Alkotmánybíróság: Győrben sem lehet népszavazás az akkumulátorgyárakról

    Alkotmánybíróság: Győrben sem lehet népszavazás az akkumulátorgyárakról

  • A szlovákok és a csehek még futnak az orosz kémbankban ragadt pénzük után, bezzeg az Orbán-kormány...

    A szlovákok és a csehek még futnak az orosz kémbankban ragadt pénzük után, bezzeg az Orbán-kormány...

  • Tűz volt Horvátországban

    Tűz volt Horvátországban

  • Szijjártó Péter összekapcsolta az embercsempészeket Brüsszellel

    Szijjártó Péter összekapcsolta az embercsempészeket Brüsszellel

  • Befagytak évközi minimálbér-emelésről a tárgyalások

    Befagytak évközi minimálbér-emelésről a tárgyalások

  • Több mint 36 millió forintba került a vármegyetáblák cseréje

    Több mint 36 millió forintba került a vármegyetáblák cseréje

  • Újabb orosz tábornokok a tisztogatás áldozatai

    Újabb orosz tábornokok a tisztogatás áldozatai

  • Deutch Tamás hiányolja Szájer Józsefet a pályáról

    Deutch Tamás hiányolja Szájer Józsefet a pályáról

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element