És akkor is próbált úgy tenni, mintha semmi köze nem lenne az egészhez.
A magyar légi irányítás elégtelensége a fő oka a késéseknek az európai légtérben – nyilatkozta július elején Daniel Liebhart, osztrák Vida szakszervezeti unió légiközlekedési osztályának alelnöke – ezzel új szintre emelte azt a vitát, amely egy ideje idehaza is folyt az európai légtérben tapasztalt több órás, de akár napokban is mérhető légijárat-késések miatt. Liebhart a magyar EU-elnökség alkalmából fordult azzal a magyar kormányhoz, hogy az, mint tulajdonos, rendezze az évek óta tartó munkaügyi vitát a légiforgalmi irányításért felelős cégnél. „A magyar szolgáltató munkatársai mérgező vállalati környezetben szenvednek, elhagyják a HungaroControlt (HC) Zrt.-t, hogy más országban dolgozzanak, vagy teljesen feladják a munkát. Az állami légiforgalmi irányítás nem képes megfelelni a munkaerő minimális elvárásainak a szociális színvonal és a fizetés terén” - fogalmazott az osztrák szakszervezeti vezető.
Miután az ügy nagy visszhangot kapott, a magyar kabinet is úgy érezte, hogy lépnie kell. Az Orbán-kormány mozgósította a megoldóemberét: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a nyilatkozatot követő egy héten belül magához rendelte Tóth Lászlót, a HungaroControl vezérigazgatóját. A találkozóról kiadott minisztériumi közlemény szerint „A nemzetgazdasági miniszter a kialakult anomáliák kezelése és az áldatlan állapotok felszámolása érdekében olyan akcióterv kidolgozását várja a HungaroControl vezetőjétől, amely rövid és középtávon is megoldást jelentő javaslatokat tartalmaz”. Arról, hogy erre mint mondott Tóth László a miniszternek, hallgat a közlemény. A cégvezető elmondhatta volna, hogy, probléma nem most keletkezett, ezt több nyilvánosan elérhető dokumentumban is jelezték, illetve dolgoznak a megoldáson. Ezt követően a kormány több tagja Tuzson Bence igazságügyi, Lázár János közlekedési miniszter vizsgálatokkal, büntetésekkel fenyegette meg a légipiac más szereplőit.
A kormány a kríziskommunikációjában igyekezett úgy tenni, mintha az egész ügyhöz semmi köze nem lenne, illetve a probléma most vált volna ismertté előtte. Ez száz százalékos cégtulajdonosként önmagában kérdéseket vet fel, de dokumentálható módon az államnak, mint tulajdonosnak tudnia kellett volna a HungaroControl Zrt. személyzeti problémáról. Már 2021-ben bőven folyt a bérvita, amikor sztrájkhelyzet alakult ki ferihegyi irodaházban, a sztrájkjogot a kormány akkor egy éjszakai vészhelyzeti rendelettel vonta meg a HungaroControl alkalmazottjaitól.
Legkésőbb ekkor kellett volna az állami tulajdonosnak lépnie, de ez a jelek szerint nem történt meg.
De ha 2021 júliusában nem kapcsolt a kormány, megtehette volna ezt 2022-ben, amikor már akuttá vált a helyzet: a cég 2022-es év pénzügyi beszámolójából, illetve annak kiegészítő mellékletéből és a cég honlapján elérhető éves jelentésből kiviláglik, hogy a HungaroControlnál elhúzódó humánerőforrásbeli problémák voltak. Mind a két beszámoló nyilvános, bárki számára elérhető, nem úgy, mint a tulajdonosok számára készült üzleti jelentés, amely minden bizonnyal jóval kendőzetlenebbül taglalta a céges folyamokat, kilátásokat. A meglehetősen visszafogottan fogalmazó 2022-es pénzügyi beszámoló kiegészítő jelentése is rávilágít a problémára: „2022. évi személyi jellegű ráfordítások 7 százalékkal növekedtek a 2021. évhez képest, amelynek főbb okai: A 2020-2021-es pandémiás időszak utáni „regenerálódás” látszódik a személyi jellegű költségekben. A forgalom visszarendeződése, illetve a háború miatt még inkább megnövekedett, valamint a korábban befagyasztott pozíciók feltöltése megkezdődött. A többletfeladatokból és a még fel nem töltött pozíciók miatti létszámhiányból eredően a bérköltségben megnövekedett túlórakifizetés jelentkezik 2021. évhez képest.” Vagyis az irányítási feladatokat már 2022-ben is az elégtelen létszám miatt csak túlórákkal tudták ellátni.
A cég honlapján megtalálható 2022-es éves jelentés sokkal őszintébben írja le a helyzetet: „a 2022-es évre vonatkozó kapacitástervezés a szokásos eljárás szerint zajlott 2021 végén, figyelembe véve az Eurocontroltól kapott forgalmi előrejelzéseket és a rendelkezésre álló légi forgalmi irányítók számát. A januárban véglegesített kapacitástervek alapján úgy tűnt, hogy különösebb probléma nélkül tudjuk tartani a tervben rögzített késési határértékeket, azonban az (ukrajnai) háború keresztülhúzta a számításainkat. A lezárt ukrán és a korlátozott orosz légtér miatt módosított útvonalakon közlekedő közel- és távol-keleti járatok hazánk feletti tömeges megjelenése már (2022) májusban – vagyis bő két évvel ezelőtt (a szerk.) – kimerítette a Budapest ACC (légi irányítási központ) kapacitását, így a repülések biztonságának fenntartása érdekében korlátozásokat kellett bevezetnünk.” Az intézkedések eredményeképpen sikerült mérsékelni a Magyarország feletti késéseket. Ugyanezt nem sikerült elérni a HungaroControl által Budapestről irányított koszovói légtérben, ezért a nyári, rendkívül intenzív forgalom idején Koszovó felett valamelyest több késést okozott Budapest ACC, mint az említett referenciaévben – fogalmaz a jelentés.
A korábbi és a későbbi beszámolókból kiderül, hogy a HungaroControl vezetése a 2020-as pandémia alatt leállította az előkészítés alatt álló légi forgalmi iránytói képzéseket, amelyeket csak 2022-ben indított újra, látva a nem tervezett plusz légi forgalmi terhelést és az elvándorlást.
Ugyanakkor az irányítók képzése több éves folyamat – mire egy jelentkezőből önálló munkát ellátó iránytó lesz, akár 3 év is eltelhet –, igaz az utolsó évben felügyelet mellett mint gyakornok már dolgozhat. A HC vezetése (vagy a kormány) a béremelési követeléseknek éveken keresztül ellenállt, a szakszervezeti, munkavállalói kéréseket csak részben teljesítették, annak ellenére, hogy cég stabilan nyereséges volt megalakulása óta. Tavaly már kiemelkedő, 15,3 milliárdos profit keletkezett, vagyis pénz bőven lett volna béremelésre. A légi forgalmi irányítók magyar munkaerőpiacon kiemelten jól keresnek, a cégnél 2023-ban az egy főre eső havi átlagos bérköltség bruttó 2,2 millió forint volt. Ugyanakkor ugyanezzel az tudással Európában jóval többet lehet keresni, ami több magyar irányító számára alternatívát jelent, és ez is oka lehet a nyugdíjazások mellett 2020 után tapasztalt kisebb létszámcsökkenésnek a cégnél, amely a mostani válságot okozza.
Nem volt igazi tulajdonos
2020-ig tiszta tulajdonosi helyzetben működött az HC, ugyanis a magyar államot, vagyis a száz százalékos tulajdonost Máger Andrea, állami vagyonért felelős miniszter, illetve az MNV Zrt. képviselte. A cég beszámolóját személyesen a miniszter hagyta jóvá, vagyis ha akkor lett volna gond, akkor azt a miniszter érzékelhette volna. Ezt követően a kormányátalakítások miatt a HC a honvédelmi tárca alá tartozó Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-hez, mai nevén N7 Holdinghoz került – ez a cég a HM vagyonkezelő cége, amit Palkovics László volt innovációs miniszter vezet. A HC felügyelete körüli problémát jól jelzi, hogy a mostani ügyben több kormánytag is megszólalt, de pont a legfőbb érintett, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem. A honvédelmi miniszter május végén tett látogatást a HC-nél, ám az erről szóló kormányzati tudósítás szerint akkor azt tartotta fontosnak elmondani, miszerint a legfőbb céljuk, hogy „támogassák a kormánynak és a honvédségnek az ország védelmi képességeinek növelésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek érdekében bevezették vállalati környezetben az önkéntes tartalékos szolgálatot, 40 munkatársuk vált önkéntes tartalékos katonává és tett katonai esküt.” A személyzeti problémákról láthatóan szó sem esett.
(Népszava)
