Törökország elnöke az észak-ciprusi békeművelet 50. évfordulójának alkalmából beszédet tartott, majd az ezt követő újságírói kérdésekre elmondta, hogy az EU vezetői jelenleg is azon törik a fejüket, hogy hogyan tudnák megfosztani Magyarországot a soros elnökségtől. Szerinte Törökországnak most türelemmel kell lennie, és kivárásra játszania, illetve megnézni, hogy hogyan alakulnak a dolgok.
Recep Tayyip Erdogan török elnök visszatért (a nemzetközi közösség által önálló államként el nem ismert) Észak-Ciprusról az anyaországba, ugyanis Nicosiában tartott beszédet a ciprusi békeművelet 50. évfordulójának alkalmából. Elmondta, hogy „a ciprusi törökök ügye 85 millió ember közös ügye, és pont ugyanannyira az anyaország részei, mint a kontinensen élők, egyáltalán nem kisebbség”.
Beszélt arról, hogy jó viszonyra törekednek Görögországgal, az izraeli–palesztin konfliktusról, amelyben véleménye szerint az Egyesült Államoknak meg kéne vonnia a támogatást Izraeltől, a terrorizmus elleni örökös harcról, illetve arról is, hogy beszélt Donald Trumppal a merénylet után – számolt be az AA török hírügynökség.
Arról is megkérdezték Erdogant, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás milyen hatással lesz a török–amerikai kapcsolatkora. Erre a török elnök azt felelte, hogy nem időszerű most ebbe a témába belemenni, mert Orbán Viktort kritizálták a Trumppal folytatott megbeszélése miatt a NATO-csúcson, ahogy kritizálták a moszkvai vagy éppen a pekingi látogatása miatt is, és
most azt számolgatják, hogy »hogyan tudjuk Magyarországot eltávolítani az EU elnökségéből«
– fogalmazott.
Ezért Erdogan szerint most Törökországnak türelmesnek kell lennie, és várni, hogy mi lesz. Ők a demokrácia oldalán állnak – mondta.
Orbáni békemisszió
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Orbán Viktor békemisszója az EU-n belül számos vezetőnél túlment a határon, igyekeztek is elhatárolódni tőle, már a kijevi út után többen is kijelentették, hogy Orbán nem az EU küldötteként jár el, hiszen soros elnökként nincs is ilyen felhatalmazása.
Orbán a missziójáról levélben számolt be az EU vezetőinek. Ebből kiderült, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem akar tárgyalni, ugyanis mindkét fél győzni akar, vagy legalább egy olyan pozíciót kialakítani, hogy majd a tárgyalóasztalnál – merthogy előbb-utóbb azért mégiscsak tűzszünetre vagy béketárgyalásra kerül a sor – jobb pozícióból induljon az alkudozásnál.
Zelenszkij a magyar miniszterelnök moszkvai útja után élesen bírálta Orbánt – a világ számos vezetőjével egyetemben –, majd egy ukrán külpolitikai és biztonsági szakértő, Alexander Hara arról beszélt, hogy Orbán kizárólag a saját gazdasági problémáit, valamint a belpolitikai viszályokat szeretné megoldani ezzel a misszióval.
Az pedig már az EU soros elnökségének kezdetén – sőt már jóval előtte is – téma volt az uniós vezetők között, hogy Orbánnak nem kellene betöltenie a soros elnökséget, az Európai Bizottság képviselői bojkottra szólítottak fel Magyarország ellen, a magyar fővárosban augusztusban megrendezni kívánt külügyi csúcstalálkozót már megfúrták, de még Budapest szavazati jogának felfüggesztése is egy folyamatosan a levegőben lebegő kérdés. (Index)