A kötelező biztosítások számához képest csökkent a károk gyakorisága, amiben a legtöbbet futó trolik, kamionok és csuklós buszok az éllovasok.
A nagy teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak kárt másoknak, és ezek értéke is nagyobb - derül ki a Bank360.hu friss káradatok alapján készült elemzéséből.
Bár a hírek tele vannak közlekedési balesetekkel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai alapján 2023-ban csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kárgyakorisága. A 6,23 millió szerződés mindössze 2,18 százalékánál fordult elő, hogy a sofőr hibázott, és másoknak kárt okozott. Ilyen alacsony kárgyakoriságot eddig csak egyetlen egyszer, 2019-ben mértek Magyarországon.
RACE001 és társai a statisztika szerint is veszélyesebbek
A több mint 4,32 millió személyautónál átlagosan 2,4 százalékos kárgyakoriságot mértek, vagyis valamivel több mint 103,6 ezer esetben hibáztak az autósok. A legmagasabb kárgyakoriság a 101-180 kW és a 180 kW fölötti teljesítményű autóknál látható, ezek 2,54 százaléka volt részese olyan balesetnek, amiben a sofőrjük hibázott, és ezzel másnak kárt okozott. Általánosan elmondható, hogy minél kisebb teljesítményű egy autó, annál ritkábban vesz részt saját hibás balesetben.
A kárgyakoriság 2023-ban 2022-höz képest minden kategóriában csökkent, a nagy teljesítményű autóknál is. Az okozott károk száma viszont összességében nőtt, mivel egyre többen vásárolnak 180 kW-osnál erősebb autót. Tavaly 2377 balesetet okoztak ezekkel a járművekkel, öt évvel korábban, 2018-ban még alig 1700-at - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
Az erősebb autókkal okozott biztosítási károk jellemzően nagyobbak is. Egy átlagos személyautós kgfb-s kár tavaly 839 ezer forint volt, de a 180 kW-osnál nagyobb autóknál 1,08 millió forintot fizettek ki a biztosítók átlagban. Ez azt jelenti, hogy jobban összetörték a vétlen autós kocsiját, illetve gyakoriak lehettek személyi sérülések is.
A motorosok sokkal ritkábban okoznak másnak kárt, mint az autósok: 0,38 százalékos volt náluk az átlagos kárgyakoriság. A több mint 227 ezer motorosból csak 875 okozott balesetet. A leggyakrabban a 70 kW-nál nagyobb teljesítményű motorokkal okoznak kárt. A vétlen közlekedőknek kifizetett kártérítés is a nagyobb motoroknál a legmagasabb, 938 ezer forint. Ez a másfélszerese annak, amit egy kisebb motor és a duplája, amit egy segédmotoros kerékpár által okozott baleset miatt kifizettek a biztosítók.
A trolik, kamionok és csuklós buszok a kárlista élén
A kárgyakorisági mutatók toplistáját minden évben a trolibuszok vezetik. 2023-ban 31,65 százalékos volt a károkozási arány, minden harmadik troli után fizetnie kellett a biztosítónak, mert hibázott a vezetője, és kárt okozott másoknak. 237 troli közlekedett tavaly, ezek 75 káreseményben vettek részt, vagyis minden hétre jutott egy-két eset. Az átlagos kárösszeg is jócskán felment tavaly, meghaladta az egymillió forintot.
A közutak legfélelmetesebb szereplője a vontató, amelyeknél a kárgyakoriság megközelítette tavaly a 14 százalékot, vagyis minden hetedik kamion okozott valamilyen balesetet. Ezek a statisztika szerint igen súlyosak voltak, az átlagos kárérték ugyanis megközelítette a 2 millió forintot, ami azt jelenti, személyi sérülések is gyakran előfordulhattak. A kamionok 2015-2017 között okozták a legtöbb kárt, évente 8700-8900 közötti esemény történt, a legkevesebbet a covid évében, alig 5100-at, az elmúlt években évente 6300 körüli kgfb-s eset volt ebben a járműkategóriában, ez is 20 kamionos károkozás naponta.
A buszos utak kiemeltek veszélyesek lehetnek
A károkozói toplista harmadik helyén a 80 férőhelyesnél nagyobb buszok állnak, ezek praktikusan a városi forgalomban járó csuklósok. Minden nyolcadiknak volt tavaly kgfb-s káreseménye, szerencsére viszont az átlagos kárérték mindössze 856 ezer forint volt. Az eggyel kisebb kategóriájú, 43-79 férőhelyes buszok - ilyenek a távolsági buszok - valamivel ritkábban okoztak kárt, de ha igen, akkor súlyosakat.
A kárgyakoriság ebben a kategóriában is nagyon magas volt, 9,35 százalékos, az átlagos kár pedig meghaladta a 2,91 millió forintot, ami azt feltételezi, sok személyi sérülés is történhetett. Egyetlen évben volt magasabb a nagy távolsági buszok kategóriájában a kárkifizetés, 2017-ben, 2,99 millió forinttal. Ekkor kellett a veronai buszbaleset áldozatait kártalanítania a Groupama Biztosítónak.
Tavaly is több halálos áldozattal járó buszbaleset történt, májusban például egy Csehországba tartó, magyarokat szállító busz Szlovákiában az autópályán belerohant egy kamionba. A Bank360.hu szakértői arra kívják fel a figyelmet, hogy a külföldi utazás előtt ezért is érdemes megfelelő utasbiztosítást kötni, ilyen helyzetekben ugyanis a biztosító segít megszervezni a megfelelő egészségügyi ellátást és a hazajutást is. A balesetet okozó jármű kgfb-je ugyan ilyen esetben is megtéríti a kárt, de ez egy jóval hosszabb folyamat, nem alkalmas a baleset utáni gyorssegélyre.
A Bank360.hu szerint a trolik, buszok és kamionok magas káradataiból nem következik, hogy ezek vezetői ennyivel veszélyesebben vezetnének. Ezeknél a járműveknél figyelembe kell venni, hogy sokszorta többet tesznek meg velük egy évben, mint egy átlagos személyautóval, és döntően ez okozza a magasabb számokat annak ellenére, hogy ezeket a járműveket hivatásos sofőrök vezetik.
