Nem érdekli mit gondol Brüsszel és Washington, folytatná az együttműködést Oroszországgal
Elárulta azt is, hogy mennyi földgáz és kőolaj érkezett idén Oroszországból.
Magyarország továbbra is fenntartja együttműködését Oroszországgal az európai uniós szankciók által nem korlátozott területeken, mivel ez nemzeti érdek, különösen az energiabiztonság vonatkozásában - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Muraskóval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy a hazánkban jelenleg zajló Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia lehetőséget biztosított a két ország közötti együttműködés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére.
A szankciós politika nyilvánvalóan rendesen leszűkíti az együttműködés mezsgyéjét (...) Ugyanakkor a nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk és folytatjuk
- húzta alá.
"Egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk és ez a magyar emberek érdeke is" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy az orosz partnerek továbbra is megbízhatók a földgáz- és kőolajszállítások terén, márpedig ezen források nélkül fizikailag lehetetlenné válna Magyarország energiaellátása.
Rámutatott, hogy a hosszú távú szerződés alapján idén már csaknem 2,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezett a Gazpromtól, és részben ennek köszönhető, hogy hazánk már az évi fogyasztása 42 százalékát be tudta tárolni, míg ennek mértéke Európában átlagosan mindössze 23 százalék.
Hasonlóképpen, a kőolajszállítás is zavartalan, idén már 2,2 millió tonnányi érkezett a Barátság vezetéken keresztül - tájékoztatott.
"Szeretném világossá tenni, hogy Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a sok évtizedes magyar-orosz energetikai együttműködést fenntartsuk" - hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, hogy emellett a diverzifikáción, az újabb források bevonásán is dolgoznak.
A miniszter aláhúzta, hogy a kormány támogatja a magyar vállalatok oroszországi működésének fenntartását a szankciók által nem érintett területeken, így például a bankszektorban, a gyógyszer- és egészségiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az építőiparban.
Pontosan ugyanúgy, ahogy a nyugati vetélytársak teszik egyébként
- fogalmazott.
Kitért az egészségügyi ágazatra is, bejelentve, hogy fontos onkológiai együttműködésről tárgyalnak a felek. Emlékeztetett arra, hogy az évi 200 magyarországi felsőoktatási ösztöndíjas helyre idén rekordszámú hallgató, 698 jelentkezett Oroszországból.
A miniszter köszönetet mondott az orosz félnek azért, mert a koronavírus-járvány alatt egymillió ember magyar életét sikerült biztonságba helyezni Szputnyik oltóanyagokkal.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy a kormány mindig világosan beszélt az ukrajnai fegyveres konfliktusról.
"Számunkra ez a háború rossz, ebben a háborúban emberek halnak meg, ezért ezt a háborút a lehető leghatározottabban elítéljük, és azt gondoljuk, mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború minél előbb véget érjen" - hangoztatta.
"Viszont azt gondoljuk, hogy a kommunikációs csatornák fenntartása nélkül a jövőbeli békét garantáló megállapodást nem lehet elérni" - tette hozzá, szólva a "pragmatikus együttműködés" mellett.
Az ukrán oktatási törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok 2015 óta folyamatosan vágják vissza a nemzeti közösségek jogait, márpedig a kormány mindaddig napirenden fogja tartani a kérdést, amíg helyre nem állítják a korábbi helyzetet a magyar nyelv használatát illetően.
Szeretném itt mindenki előtt világossá tenni, hogy minket nem érdekel, hogy ezen fellépésünkről a világ bármely pontján mit gondolnak. Tehát minket nem érdekel, hogy ez tetszik-e az oroszoknak vagy az amerikaiaknak, nem érdekel, hogy mit gondolnak róla Brüsszelben, mert ez nem Moszkváról, nem Washingtonról, nem Brüsszelről szól, hanem a kárpátaljai magyarokról
- fogalmazott.
Hozzátette: az sem érdekes, hogy ki mit gondol arról, hogy a kormány mindaddig nem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítás semmilyen további európai uniós finanszírozásához, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
Pakson is haladnak a munkák
Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján azt is elárulta, hogy megkezdődtek a paksi beruházás résfalazási munkái.
Az új paksi atomerőmű jelenti a magyar ellátásbiztonság hosszú távú garanciáját, ezért Magyarország soha nem támogatott, és nem is fog támogatni egyetlenegy, nukleáris ipart sújtó, annak működését korlátozó szankciót sem
- szögezte le.
A miniszter üdvözölte azt, hogy az európai uniós jóváhagyást követően megnyílt a lehetőség a paksi beruházás felgyorsítására, így meg is kezdődtek a résfalazási munkák, illetve augusztusban megindul a hatos blokk alatti föld kitermelése.
Emellett folyamatban van a kiviteli tervek véglegesítése a talajszilárdítás esetében is, mint ahogyan a teljes talajkiemeléshez szükséges engedélyek és tervek véglegesítése is a tervezett menetrend szerint halad - tájékoztatott.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az orosz kormány napokon belül elfogadja a pénzügyi szerződés módosítását, amelyet a módosított kivitelezési szerződés aláírása követhet.
"A lényeg tehát, hogy minden jogi munkát elvégeztünk annak érdekében, hogy a paksi beruházást fel tudjuk gyorsítani" - jelentette ki.
"Minden olyan külföldi manővert, legyen az jogi vagy politikai, amely a paksi beruházás lassítására vagy akadályozására vonatkozik, szuverenitásunk elleni támadásként fogjuk kezelni a jövőben is" - húzta alá.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a talajkitermelés és a résfalazás már az építkezés része, hiszen fizikai munkák zajlanak. Továbbá tudatta azt is, hogy már a reaktortartály gyártása is folyamatban van.
"Ezek a munkák párhuzamosan zajlanak, és továbbra is azt gondolom, hogy a 2030-2031-es határidő tartását feladni nem szabad" - mondta.
"Minél előbb jön el az a pillanat, hogy elő tudjuk állítani a magyar villamosenergia-felhasználás minél nagyobb hányadát, annál előbb leszünk biztonságban" - mutatott rá.
Tehát a magam részéről továbbra is ragaszkodom a 2030-31-es üzemkezdéshez, és ezt minden létező megbeszélésen a Roszatom vezetőinek is el szoktam mondani, akik, legalábbis eddig, nem tiltakoztak ez ellen
- tette hozzá. (MTI)
