Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

Szomorú magyar valóság: szinte minden szempontból az uniós bajnokság kieső helyén focizunk

Gazdaság
2024.07.13.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Az Európai Unió legszegényebb országai között helyezkedik el Magyarország, amit egy sor Eurostat-adat is visszaigazol.

Az ország mögött hiába van – a Covid-járvánnyal véget érő – soha nem látott konjunktúra-időszak, nagyon úgy tűnik, hogy nem sikerült élni vele. Ahelyett ugyanis, hogy közelebb kerültünk volna Ausztriához, vagy tartanánk a lépést Lengyelországgal, illetve Csehországgal, Romániával és Bulgáriával „versenyzünk” a legalacsonyabb életszínvonal nem túl szépen csillogó érmeiért.

Nemrég szakértők közreműködésével írtunk arról, hogy Magyarországon a magas ingatlanárak és bérleti díjak mellé alacsony fizetés párosul, ráadásul a hitelpiac is földbe állt. Sőt, ahogy arról csütörtökön beszámoltunk: további kamatemelés küszöbén áll a bankszektor, néhány pénzintézet már be is lépett az ajtón.

Mindezek együttes eredménye egy erőteljes lakhatási válság, amit az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatai is alátámasztanak. A lakhatási mellett ráadásul megélhetési válságról is beszélhetünk, amit szintén Eurostat-adatok igazolnak vissza.

A kamatemelés tovább ronthatja a helyzet

Kezdjük az elsővel, vagyis a lakhatási válsággal. Az elszálló kamatok miatt a hitelből történő lakásvásárlás szinte a földdel vált egyenlővé. És bár az idei első fél évben voltak biztató jelek, az említett kamatemelések odavághatnak a jelzáloghitel-piacnak (is). Hitel híján három lehetséges út maradt:

  • önerőből történő ingatlanvásárlás, amit nagyon kevesen képesek megtenni, különösen az említett eget rengető ingatlanárak fényében;
  • bérlői piac felé mozdulás, ami leköveti az eladói szegmens változásait. A szegmens egyszerű közgazdasági kereslet-kínálat logika szerint működik, általános jelenség a magas albérletár, amihez idehaza a bérlői piac köré nem megfelelően kiépített jogi szabályozás is társul;
  • mamahotel, ami – sajnos – nemcsak a felnőtt életben az első lépéseket tevő, 20-as éveik elején-közepén járók „privilégiuma”, számos, az eladói, illetve bérlői piacról kiszoruló 30-as, akár 40-es is kénytelen visszaköltözni szüleihez. (Vannak természetesen, akik a kényelem miatt választják a mamahotel-papabank kombinációt.)

Eddig ráadásul „csak” azt a réteget vettük számításba, akiknek „nem sok” kellene ahhoz, hogy megjelenjenek a vevői piacon. Van ugyanakkor egy nagyon széles réteg, főként a leszakadó régiókban, akik kénytelenek rossz állapotú ingatlanokban élni – arról is írtunk korábban, hogy a magyar ingatlanállomány katasztrofális állapotban leledzik –, és esélyük sincs méltó lakhatási körülményekhez. Az otthonfelújítási támogatás pedig mindehhez érdemi helyett elenyésző segítséget jelent.

A lakhatási szegénységet, a lakhatás hozzáférhetőségét egy célzott bérlakásprogram enyhíthetné. Az Index tavaly beszámolt arról, hogy az állam égisze alatt készül egy ilyen projekt, ám azóta nagy a csend. Ahogy arra Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító-tulajdonosa felhívta a figyelmet: bérlakásprogram indítása kizárólag minimum tízezres volumenben fejt ki érdemi hatást a piacra. „Amennyiben ez megvalósulna, nyomás alá lehetne helyezni a bérleti díjakat, továbbá ha a bérlakások építését kollégiumi férőhelyek létesítése is kísérné, akkor az egyetemistákat ki lehetne vonni az albérletpiacról, ahol ezáltal árcsökkenést indikáló kínálati vákuum keletkezhetne” – tette hozzá.

Nagyon drágán vehetük és bérelhetünk nagyon kevés pénzből

A fent leírtakat több Eurostat-adatsor is alátámasztja. Az egyik az ingatlan-, illetve albérletárakat bemutató statisztika. Eszerint hét tagállamban nőttek több mint kétszeresére az ingatlanárak 2010 óta. Szomorú adat, hogy Észtország (+223 százalék) után Magyarországon ment végbe a legnagyobb mértékű emelkedés (+207 százalék). Minket Litvánia (+170 százalék), Lettország (+140 százalék), Csehország (+125 százalék), valamint Ausztria (+108 százalék) követ.


Lakásárak és bérleti díjak változása 2010 és 2024 első negyedéve között. - Forrás: Eurostat

A lakásárak átlagosan 49, míg a bérlet díjak 24 százalékkal nőttek az EU-ban 2010 és 2024 első negyedéve között.

MÉG SZOMORÚBB A KÉP, HA 2015-TŐL NÉZZÜK AZ EMELKEDÉST 2024 ELSŐ NEGYEDÉVÉVEL BEZÁRÓLAG. EKKOR UGYANIS MÁR TORONYMAGASAN EURÓPA-BAJNOK A MAGYAR DRÁGULÁS. A HAZAI INGATLANÁRAK KÖZEL MEGHÁROMSZOROZÓDTAK (+287,90 SZÁZALÉK).

Minket Izland (+239,87 százalék), Litvánia (+227,70 százalék), valamint Csehország (214,30 százalék) követ. Ami a régiós és V4-es országokat illeti, az említett cseheken felül Lengyelországban duplázódtak az árak (+200,04 százalék), ahogy Szlovéniában (+193,48 százalék) és Horvátországban is (+ 189,41 százalék). Szlovákiában 173,51 százalékkal került többe egy ingatlan az idei első három hónapban 2015-höz képest, míg Ausztriában (+160,78), valamint Romániában (+154,26) több mint másfélszereződtek az árak. (Az adatsor itt érhető el.)

Budapesten 700-800 ezer forint/négyzetméterár alatt a rosszabb állapotú téglalakások, illetve a továbbra is reneszánszukat élő panellakások sem elérhetőek. A jobb állapotú téglalakások 1 millió forintos négyzetméterár körül mozognak, míg a nem luxuskategóriát képviselő, átlagosnak mondható új ingatlanok 1,3-2,5 millió forintos négyzetméteráron futnak, műszaki tartalomtól, illetve lokációtól függően.

Ami a bérleti díjakat illeti, az EU-n belül a negyedik legnagyobb drágulással „büszkélkedhetünk”. A duplázódó magyar bérleti díjakhoz képest csak Észtországban (+201 százalék), Litvániában (+174 százalék), valamint Írországban (+104 százalék) regisztráltak nagyobb mértékű emelkedést.

A budapesti albérletek átlagára az Otthon Centrum adatai szerint 259 ezer forint körül mozognak, míg az ingatlan.com áprilisi felmérése szerint elérték a 270 ezer forintot, és 300 ezres határ sincs már messze. Az ingatlaniroda KSH-val közös, májusra vonatkozó adatai 250 ezer forintos átlagos albérletárakat mutatnak májusra vonatkozóan, de már Debrecenben is 230 ezer forint az átlag.

A következő ábra gyakorlatilag az előbbi logikai következménye, ugyanis az elszálló árak mellett egyre kevesebb ingatlan-adásvétel történik. Fontos hozzátenni, hogy a tranzakciószám-csökkenés nem magyar sajátosság, az Eurostat számára a témában adatot szolgáltató 16 országból 13-ban megfigyelhető. Ugyanakkor ezen a téren is ott vagyunk a kétes hírnevet jelentő dobogón: Luxemburg (-43,3 százalék), illetve Ausztria (-26,4 százalék) után Magyarországon (-24,5 százalék) értékesítették a legkevesebb ingatlant 2023-ban 2022-höz képest.


Az ingatlan-tranzakciószám változása 2022-ben és 2023-ban. - Forrás: Eurostat

„Az ingatlanpiacra továbbra is erőteljes hatást fejt ki a Covid-válság. 2020-ban a lezárások idején látványosan bezuhantak az adásvételek, ekkor a vizsgált 16 országból mindössze 4-ben emelkedett a tranzakciószám, míg 2021-ben – a koronavírus-járvány okozta válság enyhülésével – 16-ból már 14 államban nőttek az adásvételek” – fűzi hozzá az Eurostat.

2022-ben kitört az orosz–ukrán háború, ami általános recesszióba taszította az EU-t, ez a 2022-es és a 2023-as adásvételi adatokon is látszik.

Leszakadó bérek, fejletlenség

Elérkeztünk az utolsó részhez, ami azt mutatja, hogy a magyaroknak az unió egyik legalacsonyabb bérszintjéről kellene belépniük a legjobban dráguló ingatlanpiacra, valamint a szintén brutálisan elszálló árakkal operáló fogyasztási cikkek piacára.

A teljes munkaidőben dolgozók átlagos éves fizetését tekintve csak Bulgáriát előzzük, míg a minimálbér tekintetében a bolgárok mellett a románokat is.

  • Előbbit vizsgálva Bulgáriában bruttó 11 850, Magyarországon 13 705 (5,37 millió forint), míg Romániában 14 064 eurós fizetésekről beszélhetünk az Eurostat adatai alapján,
  • míg a minimálbéreket figyelembe véve a bolgárok bruttó 447,04 eurója, valamint a románok 663,24 eurója után következik Magyarország 696,97 euróval (273 ezer forint) a hivatalos uniós statisztika szerint.

Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Romániába megelőzött minket, így már csak a bolgárok vannak előttünk az EU-ban, vagyis – bár óvatossági motívumként is szokták emlegetni a jelenséget – honfitársainknak egyre kevésbé tudják megfizetni a rekordinfláció miatt elszálló élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékeket. (A GKI júniusban arról értekezett az Eurostat adataira hivatkozva, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium igyekezett hevesen cáfolni.)

Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, és továbbra is az alacsony bérszinttel versenyez, ami relatív lassabb gazdasági felzárkózáshoz vezet, mint a humán tőkébe való befektetése. A 13 eurós, egy órára jutó teljes bérköltség az egyik legalacsonyabb az unióban, ami továbbra is olyan vállalatok számára jelent vonzerőt, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt, mintsem a magas képzettségre és a nagy hozzáadott érték teremtésére – írtuk korábban a portfolio.hu-ra hivatkozva.

Ezek alapján úgy tűnik, Magyarország képtelen tartani a lépést a régióval, a relatív pozíciónk romlása trendszerű. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált.


Egy órára jutó teljes bérköltség az Európai Unióban. - Forrás: Eurostat

Ráadásul – ahogy arra szintén több alkalommal is felhívtuk a figyelmet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által havi szinten közölt, átlagkereseteket tartalmazó adatsor jelentősen torzítja a valós képet. Abban ugyanis a társadalom felső 1 százalékának fizetései is helyet kapnak.

Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.

A magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.

A KSH legutóbbi, áprilisra vonatkozó adatai szerint a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset 444 ezer forint volt, míg a szintén kedvezmények figyelembevételével megállapított nettó mediánkereset 357 900 forintot tett ki. Jól látható, hogy a kettő között 82 ezer forint eltérés mutatkozik.

A helyzet tehát bármilyen szögből nézve sem fényes honfitársaink számára.

És ugyan napvilágot látnak olyan, főként kormányzati megnyilvánulások, amelyek a Magyarország statisztikai adatok szerinti, románok általi előzését hivatottak árnyalni – például, hogy 2023-ban a román népesség 15,4 százaléka olyan ingatlanban élt, ahol nem volt beltéri vécé, vagy hogy a román növekedés romló külső egyensúlyokkal valósult meg, ikerdeficitet okozva –, ezek valóságtartalmát e cikknek nem szándéka megkérdőjelezni. Azon a tényen azonban nem változtat, hogy számos, egy ország életszínvonalát bemutató adat szerint továbbra is az uniós bajnokság kieső zónájában focizunk, a románokkal és a bolgárokkal viaskodva a „bennmaradásáért”, ahelyett hogy a lengyelekhez, a csehekhez, de pláne Ausztriához közelítenénk, felsőházi tagságért küzdve, főként úgy, hogy Magyarország a koronavírus-járvány kitörésével bezárólag soha nem látott konjunktúra-időszakot tudhat maga mögött. (Index)

gazdaság
ingatlan
ingatlanárak
bérleti díj
albérlet
fogyasztás
ÉLELMISZERÁRAK
ROMÁNIA
bulgária
Magyarország
munkabér
minimálbér
fizetés
ÁTLAGFIZETÉS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.13. - 16:42
Módosítva 2024.07.13. - 16:43
A- A+

  • Ezért alkalmatlan Dobrev Klára, hogy felhúzza a DK-t? Szakértő mondta ki a kendőzetlen igazságot

    Ezért alkalmatlan Dobrev Klára, hogy felhúzza a DK-t? Szakértő mondta ki a kendőzetlen igazságot

  • Szlovákia korábbi miniszterelnöke szerint Robert Fico elárulta Európát, és kezet fogott egy tömeggyilkossal

    Szlovákia korábbi miniszterelnöke szerint Robert Fico elárulta Európát, és kezet fogott egy tömeggyilkossal

  • Medveveszély Kisecsetnél

    Medveveszély Kisecsetnél

  • Itt a bizonyíték, hogy Orbán Viktor ejti és a sorsukra hagyja a határon túli magyarokat, ha a hatalma növeléséről van szó

    Itt a bizonyíték, hogy Orbán Viktor ejti és a sorsukra hagyja a határon túli magyarokat, ha a hatalma növeléséről van szó

  • "Magyar Péternek is van köze Gyurcsány távozásához"

    "Magyar Péternek is van köze Gyurcsány távozásához"

  • Az Apple szerint meg lehetnek számolva az iPhone napjai

    Az Apple szerint meg lehetnek számolva az iPhone napjai

  • NER-keringő: összeértek Matolcsy György és Mészáros Lőrinc körei

    NER-keringő: összeértek Matolcsy György és Mészáros Lőrinc körei

  • A magyar internethasználók hírfogyasztási szokásai meglepően sokrétűek és egymással összekapcsoltak

    A magyar internethasználók hírfogyasztási szokásai meglepően sokrétűek és egymással összekapcsoltak

  • Gumiabroncsokat ástak el az autópálya alá a kínai kivitelezők

    Gumiabroncsokat ástak el az autópálya alá a kínai kivitelezők

  • Dobrev Klára: Az elmúlt hónapokban megjártam a poklok poklát

    Dobrev Klára: Az elmúlt hónapokban megjártam a poklok poklát

  • Szanyi Tibor robbantott, lerántotta a leplet Gyurcsány lemondásáról

    Szanyi Tibor robbantott, lerántotta a leplet Gyurcsány lemondásáról

  • Ha elvonják az iparűzésiadó-növekményt, a szegediek nem fogják támogatni a BYD-t

    Ha elvonják az iparűzésiadó-növekményt, a szegediek nem fogják támogatni a BYD-t

  • Kövér László villámgyors kármentő akcióba kezdett, miután Orbán Viktor együttműködéséről biztosította a magyargyűlölő román elnökjelöltet

    Kövér László villámgyors kármentő akcióba kezdett, miután Orbán Viktor együttműködéséről biztosította a magyargyűlölő román elnökjelöltet

  • Megvan a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Kína között

    Megvan a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Kína között

  • Gomolyfelhős idő, egy-egy záporral

    Gomolyfelhős idő, egy-egy záporral

  • A magyar kormány az utolsó pillanatban mondta le az ukránokkal tervezett találkozót Ungváron

    A magyar kormány az utolsó pillanatban mondta le az ukránokkal tervezett találkozót Ungváron

  • A tatárjárás és egyéb turpisságok

    A tatárjárás és egyéb turpisságok

  • Máris válaszolt Zelenszkij Putyin bejelentésre: Ukrajna készen áll a tárgyalásra

    Máris válaszolt Zelenszkij Putyin bejelentésre: Ukrajna készen áll a tárgyalásra

  • Mégsem vesz részt a vasárnapi Európa-napi megnyitón Deutsch Tamás

    Mégsem vesz részt a vasárnapi Európa-napi megnyitón Deutsch Tamás

  • Mi lehet az ukrán-magyar kémjátszma hátterében?

    Mi lehet az ukrán-magyar kémjátszma hátterében?

  • Hadházy Ákos: Orbánék konfliktust akarnak kirobbantani Ukrajnával

    Hadházy Ákos: Orbánék konfliktust akarnak kirobbantani Ukrajnával

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element