Vitézy Dávid számára már csak egyetlen halvány esély maradt: az NVB pénteken átvizsgálja a kétségesnek vagy érvénytelennek nyilvánított szavazatokat
Három napon keresztül, keddtől csütörtökig tartott a főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámolása. A Népszava információi szerint az első napon – beleszámítva az eredetileg is meglévő 41 szavazatos különbséget – Karácsony Gergely 146 szavazattal vezetett kihívójával, Vitézy Dáviddal szemben, a második napon előnye tovább növekedett: összességében már 191 szavazattal állt jobban.
A főpolgármester környezetében úgy számolnak, hogy a harmadik, befejező nap is Karácsony Gergely győzelmét hozta, összesen több mint 250 (a 250-nél egy-két tucattal több) szavazattal előzte meg kihívóját.
Az újraszámlálás során kétségesnek vagy érvénytelennek minősített szavazólapokat beszállítják a Nemzeti Választási Bizottsághoz – nyilatkozta lapunknak Litresits András, a bizottság MSZP-s delegáltja arról, milyen menetrendet követve állapítják meg a végeredményt. Az NVB a beszállított szavazólapokat megvizsgálva pénteken reggel informális, majd sajtónyilvános ülést tart: ekkor hirdetik ki hivatalosan az újraszámlálás eredményét.
Litresits András elmondása szerint csütörtök kora délutánig összesen néhány száz kétségesnek vagy érvénytelennek nyilvánított szavazólap volt, nagy részüket azonban végül mégsem küldik be a központi helyszínre. A probléma jellemzően abból adódott, hogy a szavazólapokon nem látszott teljesen a bélyegző. Litresits egyeztetett az NVB többi tagjával: ezeket a szavazatokat érvényesnek tekintik. Az általa ismert három kerületben a szóban forgó szavazatok döntő többségét Karácsony Gergelyre adták le.
A Nemzeti Választási Iroda lapunknak adott tájékoztatása szerint elvileg lehetőség van jogorvoslati kérelemmel élni. Ha bebizonyosodik, hogy Karácsony Gergely marad a főpolgármester, akkor ez a lehetőség értelemszerűen Vitézy Dávid részéről jöhet szóba: előzőleg ő azt közölte, hogy tudomásul veszi az újraszámlálás eredményét.
Korábban a hvg.hu vette észre, hogy egy magát megnevezni nem kívánó állampolgár az újraszámlálás ügyében panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt állította, hogy a főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámlálását elrendelő határozatában a Kúria megsértette a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő alapjogot. A beadvány szerint a Kúriának magának kellene (kellett volna) elvégeznie az újraszámlálást, és ennek alapján határozatban megállapítania a végleges eredményt. Azzal, hogy a bíróság ezt a feladatot az NVB-re bízta, új jogorvoslati lépcsőfok került az eljárásba, márpedig ilyen plusz lépcsőfokot nem ismer a választási eljárási törvény.
Az Alkotmánybíróság csütörtök délután nyilvánosságra hozott döntésében – mivel „alkotmányossági összefüggéseket bemutató, érdemi vizsgálatot megalapozó indokolást a hivatkozott alapjogok tekintetében az indítvány nem tartalmaz” – a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Megjegyzendő: nem kis bonyodalmat okozott volna, ha ellenkező tartalmú határozat születik. Hiszen az NVB által szervezett újraszámlálás ekkor lényegében már véget is ért. Ha a beadványban ismertetett panasznak az Ab helyt adott volna, akkor a Kúria kezdhetett volna mindent elölről.
Fazekas Tamás, az NVB párbeszédes tagja volt az egyedüli, aki a bizottság hétfői ülésén nem szavazta meg az újraszámlálás rendjéről szóló határozatot. Részéről ez elvi döntés volt – mondta lapunknak. Hasonlóan érvelt, mint az Alkotmánybírósághoz panaszt benyújtó magánszemély. Hangsúlyozta, hogy nem véleményes álláspontról van szó, hanem a választási eljárási törvényben lefektetett egyértelmű rendelkezésről: az újraszámlálást a Kúriának kell elvégeznie.
A bíróságnak nem volt törvényi alapja arra, hogy az NVB-t vagy más testületet, szervet utasítson az újraszámolás végrehajtására – állapította meg. Fazekas Tamás ezzel a szimbolikus „nem” szavazattal szerette volna kinyilvánítani, hogy nem ért egyet a Kúria törvényellenesnek tartott döntésével. Az alkotmánybírósági beadványhoz amúgy semmilyen köze nincs, arról ő is csak a sajtóból értesült.
Kérdés, ha ilyen világos a jogi helyzet, akkor bizottsági tagtársai – az ellenzéki delegáltakat is beleértve – miért fogadták el, hogy az újraszámlálást az NVB végezze. Fazekas Tamás nem kívánt mások nevében beszélni. Számára úgy tűnt, hogy a többiek részéről elsősorban „praktikus okok” játszottak szerepet.
Felmerülhet, hogy technikai értelemben a Kúria egyáltalán képes lett volna-e végrehajtani csaknem 800 ezer szavazat újraszámolását. Fazekas Tamásnak a Kúria kapacitására nincs rálátása, de – jelentette ki – a törvényből fakadó kötelezettségekhez és feladatokhoz biztosítani kell az infrastrukturális feltételeket is. Ha a Kúria úgy kapott egy jogkört, hogy annak nem tud eleget tenni, akkor az elég szomorú. Ebben az esetben a törvény módosításával el kell venni a Kúriától ezt a jogkört.
Elvi fenntartásaiból nem következik, hogy Fazekas Tamás távol tartotta volna magát az újraszámolásban való részvételtől. „Azon tagok egyike vagyok, akik mindhárom napon számoltak” – közölte. Arra a kérdésre, hogy magát a procedúrát legitimnek tekinti-e, vagy sem, csak a „folyamat legvégén” tud válaszolni. Személyes tapasztalatai alapján az újraszámlálás korrekt, normális módon zajlott. Nyilván előfordultak viták, de azok kompromisszumokkal zárultak. Fazekas Tamás nem észlelt olyan törvénytelenséget, amit észrevételeznie kellett volna. (Népszava)
