Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba.
Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
A kormány védelmi pénzt szed „védelmi hozzájárulás” címszóval megszorításokat vezet be növeli a költségvetési bevételeket – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július 7-i kormányinfón. A tárcavezető szerint a „védelmi hozzájárulás” a „bankokat, a multikat és az energiacégeket” érinti. A vonatkozó jogszabályok hétfő éjjel a Magyar Közlönyben is villámgyorsan megjelentek, minden változás augusztus 1-től lesz hatályos.
A csomag elsősorban a létező különadók fenntartását takarja, a bankszektor esetében új sarcokat, illetve a bankadó csökkentését lehetővé tevő intézkedés átalakítását.
A lakosságot a kiskeradó érinti legközvetlenebbül
Bár a pontos részletek majd a jogszabályokból derülnek ki, vélhetően ez a helyzet:
- Marad az irányadó Brent és az annál olcsóbb, a Mol által nagyrészt finomított orosz Urals kőolajfajta árkülönbözetére kivetett különadó. Ennek mértéke 95 százalék, vagyis a magyar állam gyakorlatilag az árkülönbözeten realizált teljes nyereséget elvonja a Moltól.
- Szintén elsősorban a Molt érintheti, ha a kormány visszaemeli a kőolajtermék-előállítók árbevétel-alapú különadóját 2,8 százalékra. Az adó mértéke egy tavalyi módosítás alapján idén már csak 1 százalék – lenne.
- Marad a megemelt bányajáradék.
- Marad a 2009-ben ideiglenesen bevezetett, az energiacégek nyereségének 41 százalékára rúgó Robin Hood-adó. Igaz, ennek mérséklésére nem volt jogszabály vagy ígéret – igény azért volna rá az érintettek részéről.
- Marad a kiskereskedelmi különadó, amelynek felső kulcsa (100 milliárd forint árbevétel fölött) az árbevétel 4,5 százaléka.
A különadókat az érintett szereplők természetesen amennyire tudják, továbbhárítják, vagyis ezek cechét végső soron a lakosság állja. Mivel nem új sarcokról van szó, hanem létezők fenntartásáról, a fogyasztói árak emelkedésére nem kell számítani.
Ugyanakkor – és ez különösen a kiskereskedelmi különadóra igaz – a fogyasztói árak mérséklődésére sem. Aminek pedig teret nyithatott volna a különadók csökkentése, vagyis a vállalkozások terheinek csökkenése. Legalábbis, ha hiszünk a kormány (a Nemzetgazdasági Minisztérium) sikerpropagandájának, miszerint a kormány intézkedéseinek is köszönhetően a szektorban öldöklő árverseny zajlik – ha valóban így van, a vállalkozások érvényesítenék a költségcsökkenést az áraikban.
A bankok szabálykövetőek voltak, ez tűrhetetlen!
Más lapra tartozik a bankok megsarcolása, esetükben ugyanis növeli a terheiket a kormány. Gulyás Gergely elmondása szerint a kormány emeli a tranzakciós illetéket 0,45 százalékra (0,3 százalékról), készpénzfelvételnél 0,9 százalékra, és új illetéket vet ki a devizatranzakciókra, szintén 0,45 százalékos mértékkel (az általános tranzakciós illetéken felül). A megfizetendő illeték maximuma tranzakciónként 20 ezer forintra emelkedik (10 ezer forintról).
Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.
Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre. Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot.
Az illetékeket a pénzintézetek a kormány szerint nem lesznek képesek továbbhárítani ügyfeleikre, mert a számlavezetési- és kártyadíjakra „stopot” vezetnek be. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó
Ezzel együtt borítékolható, hogy a bankok – profitorientált vállalkozások lévén – igyekeznek majd kigazdálkodni a plusz terheket. Például olyan díjelemek emelésével, amelyekre nem terjed ki a kormányzati stop, betéti kamataik leszorításával, illetve azzal, hogy tőkéjüket minél jövedelmezőbb befektetésekbe és tranzakciókba irányítják – vagyis visszafogják hitelezési tevékenységüket, ami éppenséggel ellentétes a kormány gazdaságélénkítési célkitűzéseivel.
A bankokra nehezedő állami elvonást növeli, hogy a megszorítócsomag részeként a „teljes bankadót meg kell fizetniük” – a kancelláriaminiszter szavaival. A hatályos szabályok szerint a bankok akár meg is felezhetik extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket (a pénzintézeteket a „rendes” bankadón felül „extraprofit” különadó is sújtja), ha növelik állampapír-portfóliójukat (vagyis finanszírozzák az államadósságot). A jogalkotói szándék legalábbis ez volt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bankszektor állampapír-állományának 1,3 ezer milliárd forintos növekedésére számított. Ám a jogszabályt rosszul fogalmazták meg, így az lehetővé tette a bankok számára a rövid (2026 vége előtt lejáró) papírok leépítését. Amivel a bankok galád módon éltek is, így végső soron nemhogy nőtt volna, de csökkent a birtokukban lévő teljes állampapír-állomány, miközben megfeleltek a különadó-csökkentési feltételnek is.
A Bankszövetséggel való egyeztetésen kiderültek a részletek. Eszerint a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket idén, ha növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapír-állomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofitadó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, ez felezhető az állampapír-vásárlással. Az adó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz.
A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezerről 50 ezer forintra tranzakciónként. A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték. A bankkártyáknál tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyáknál 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat. (hvg.hu)
