A Tisza Párt a Fidesz elleni fő erővé vált

Vidéki jelenlétük különösen a legkisebb falvakban tudta megdobni az eredményüket, és ott okozta a legnagyobb károkat a Fidesznek. Az előrelépéshez most az országos szervezeti hálót kell felépíteniük, van is mire alapozniuk.

Június 9. éjszakáján kiderült, hogy a Magyar Péter rendezvényein látott tömegek szavazóként is megjelentek a Tisza Párt mögött, ráadásul olyan számban, ami zárójelbe tudta tenni tizennégy év politikai alapvetéseit. A kormányoldal, de sok ellenzéki szereplő számára is kényelmes status quo megsemmisítése az első lépés volt a legfőbb kihívói szerep megszerzésében.

A 2026-os országgyűlési választásig viszont kevesebb mint két év van hátra, a hivatalos kampány kezdetéig pedig alig másfél. A második lépés 106 egyéni országgyűlési választókerületben (OEVK) a jól működő pártszervezet felépítése kell hogy legyen. Ebbe már sokaknak beletörött a bicskájuk a 2010 utáni Magyarországon. Mutatunk azonban egy adatot, amely bizakodásra adhat okot Magyar Péternek és pártjának, és már június 9. előtt is előrevetítette a Tisza sikerét.

Magyar Péter feltűnése óta minden lépését megelőzték olyan találgatások, amelyek döntően két kérdésre keresték a választ:

Kik segítik, és milyen mértékben tudja majd teljesíteni a saját maga számára meghatározott rövid távú célokat?

E kérdések egy részére választ kaptunk a március 15-én, majd április elején tartott tömegrendezvényein, például a színpadra lépő szereplők képében és a tömeg méretében, de az ezt követő országjárásán is láttuk, hogy a vidék Magyarországán is formálódik társadalmi támogatottság a pártja mögött. A keresleti oldal tehát megvan. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt a szavazóbázist kritikus méretűre lehessen bővíteni 2026 tavaszára, adott esetben más ellenzéki pártok választóit is beolvasztva, netalán megszólítva a kormányoldalhoz csak lazábban kötődőket, a kínálati oldalt is meg kell teremtenie a Tiszának.

Mindössze harminc nap volt hátra a választásokig, mikor május 10-én, Magyar a Facebook-oldalán bejelentette, hogy szavazatszámláló biztosokat toboroz a választások tisztaságának megőrzése érdekében. Nyíltan pártdelegáltként beülni hosszú órákra a szavazóhelyiségbe jelentős politikai elköteleződést és áldozatkészséget feltételez. Róluk okkal feltételezhetjük, hogy aktív résztvevői lehetnek a párt vidéki szervezeti hálója kiépítésének, valamint helyi szinten már a kampány során is segíthették a Tisza Pártot különböző politikai üzenetek eljuttatásában, a kormányzati kommunikáció ellenpontozásában.

Magyarán, az alábbi rövid vizsgálatban a szavazatszámláló biztosok eloszlását a párt jelenlétének egyfajta indikátoraként használtam. Ez azért fontos, mert bár az online térben Magyar Péter még magát Orbán Viktort is rendre képes volt és képes maradt lenyomni, de egy párt terepi jelenléte, mindennapi találkozásai a hús-vér választókkal talán legalább ennyire fontosak egy párt sikerében.

Különösen igaz ez az alacsonyabb lélekszámú településeken, ahol egyrészt korlátozottabb a hozzáférés a nyilvánossághoz, másrészt sokkal inkább részei a választók életének a személyes találkozások, a családi, vagy éppen kocsmai, piaci találkozásokkor vagy a távolsági buszon egymás mellett töltött idő alatt megejtett beszélgetések. Leegyszerűsítve, egy kistelepülésen szolgálatot teljesítő szavazatszámlálóban azt az embert feltételezzük, aki más napokon is képes volt jó hírét vinni a pártnak, eljuttatni annak legfontosabb mondanivalóját az adott közösségnek. Ahogyan azt látni fogjuk, feltételezéseinket igazolták a számok.

A Tisza 30 nap alatt közel 3000 szavazókörbe elegendő delegáltat toborzott. Ez az összes magyarországi szavazókör közel harmada. Erre a 2022-es összefogás költségvetési forintmilliárdokból működő pártjai együttesen sem voltak képesek. Az NVI adatai szerint az alábbi módon alakult a sorrend a pártok között a delegáltak szempontjából, a szavazókörök számát figyelembe véve:

• Fidesz: 8689;
• Tisza: 2951;
• DK: 1991;
• Kutyapárt: 749;
• Mi Hazánk: 524.

A DK neve mellett nemcsak a párt saját delegáltjait, hanem minden olyan pártszövetségét is feltüntettük, amelyben akár csak kicsit is jelen volt a DK. Esetükben az NVI nem választotta szét az EP- és az önkormányzati választás jogalapján delegáltak személyét.

Először is nézzük meg, hogy hol melyik szavazatszámláló bizottságokban voltak ott a Tisza biztosai! Mivel egy teljesen új szervezetet vizsgálunk, aligha meglepő, hogy a legnagyobb mértékben Budapesten, valamint a megyei jogú városokban és más legalább 20 ezer lakosúnál nagyobb városokban tudtak felügyeletet adni a szavazókörökben. A budapesti pártként semmi esetre sem jellemezhető Mi Hazánk születésekor ugyanezt láttuk a 2019-es EP-választáson, csak sokkal kisebb számokkal.

A Tisza már most a fővárosi szavazókörök több mint felében jelen tudott lenni a választások napján. Ez valamivel jobban sikerült Budán, mint Pesten. Magyar felhívására még a 10 és 20 ezres kisvárosok szavazóköreinek harmadában is volt tiszás aktivista, de ugyanez igaz az 500–1000 fős népességű falvak szavazóköreinek több mint tizedében is. Földrajzi eloszlás tekintetében talán annyit érdemes rögzíteni, hogy kifejezetten erősnek tűnik a párt szervezeti háttere a budapesti agglomerációban, Fejér vármegyében, és azokban a választókerületekben, ahol a baloldal már június 9. előtt saját magát verte szét, például Nyíregyházán.

A választások másnapján már megírtuk, hogy némileg talán meglepő módon településméret szerinti bontásban nem Budapesten érte el legjobb eredményét a Tisza, hanem a megyei jogú városokban és más, legalább 20 ezres népességű városokban, járásközpontokban. Tehát pont ott, ahol a Fidesz leginkább visszaesett 2019-hez képest. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy miként hatott a párt támogatottságára a helyi jelenlét, vagyis az, ha az adott településen volt szavazóköri delegáltjuk. Itt fontos módszertani kitétel, hogy amennyiben egy településen legalább egy tiszás delegált ott tudott lenni a szavazás napján az egyik szavazókörben, azt olyan településként címkéztük, ahol feltételezhetően már pártként is jelen vannak. Más módon úgy is megfogalmazhatjuk mindezt, hogy ha az ország csupán azokból a településekből állna, ahol már jelen van a Tisza, az alábbi eredmények születtek volna június 9-én:

A Tisza országosan 2,3 százalékponttal jobban szerepelt volna, és bőven átlépi a 30 százalékos lélektani határt. A Fidesz ekkor másfél százalékponttal gyengébben teljesített volna. A helyi pártjelenlét tehát segítette a Tisza Párt szereplését és gyengítette a kormányoldal népszerűségét. Ennél is tanulságosabbak az alacsonyabb népességű falvakban mért adatok. Tudniillik ez a hatás annál szembetűnőbb, minél alacsonyabb lélekszámú településeket vizsgálunk.

Azokban az aprófalvakban (500 fő alatti tartomány), ahol jelen volt a Tisza Párt, közel 5 százalékponttal szerepelt erősebben, mint a településméret szerinti országos átlagából következne. Ugyanitt a Fidesz közel 6 százalékponttal maradt el az átlagától.

Ez nagyban árnyalja a vidék Magyarországáról sok esetben rosszindulatú sztereotípiák által táplált képet, amely szerint a jelenlegi hatalommal szemben politizáló szereplőknek semmi esélyük elfogadtatniuk magukat az aprófalvakban élő választókkal. A terepi pártjelenlét fontosságát számos nemzetközi tudományos munkában bizonyították már tapasztalati úton. Legutóbb ezt pont a Fidesz példáján kíséreltem meg bemutatni a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választások hasonló adatait felhasználva. A 2022-es eredmények alapján a Kutyapárt és a Mi Hazánk esetében is feltártam ezt az összefüggést.

A Tisza számára tehát adott a következő lépés. Olyan szervezeti hálót kell építeniük, amely mind a 106 egyéni választókerületben képes segíteni a helyi egyéni jelölt munkáját. A fenti adatokból két dolog látszik: ehhez jó kiindulási alap jellemzi őket, a folyamat kulcsa pedig a toborzás lehet a kistelepüléseken. (Telex)