A sóderbánya létesítéséről azonban a képviselő-testület hozhat határozatot azáltal, hogy átminősíti-e a szóban forgó területet vagy sem.
Az elmúlt pár év egyik országosan ismert ügyévé nőtte ki magát a pilismaróti bányanyitás, amiy ellen civil szervezetek hevesen tiltakoztak. Tavaly szeptember végén azonban úgy tűnhetett, hogy a Dunakanyar szívében nem nyílik bánya, ugyanis a vállalkozó ellehetetlenült, lealábbis látszólag. Vitályos Eszter kormányszóvivő, országgyűlési képviselő például egyenesen arról posztolt, hogy „lezárult a bányaügy”.
A Magyar Narancs 2022 decemberében számolt be arról, hogy a bányavállalkozó szerint 2023 második felében elindulhat a kitermelés. Egy darabig valóban úgy volt, hogy a GM-Pro Kft. meg tudja valósítani a tervét, mivel tárgyalt a település vezetésével. Aztán a 2019-2020 óta zajló ügyben fordulat történt: márciusban az Energiaügyi Minisztérium érvénytelenítette a cég környezetvédelmi engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. Lényegében minden előlről kezdődött.
A képviselő-testület aztán tavaly nyár elején megszavazta, hogy a helyiek népszavazás útján dönthessenek arról, szeretnének-e bányát a településen. A felek – vagyis a pilismaróti civilek és a bányavállalkozó – hevesen kampányoltak, végül az augusztusban tartott népszavazás érvénytelen lett, azonban a referendumon résztvevő lakosok túlnyomó többsége amellett voksolt, hogy ne legyen bánya Pilismaróton. A polgármester nyilatkozatban jelezte, felmondják a bányavállalkozóval megkötött szerződésüket, ami miatt a Gm-PRO Kft. gyakorlatilag ellehetetlenül, a tervezett bányáját nem tudja megnyitni. Ekkor tehát úgy tűnt, pont kerül az évekkel korábban kezdődött történet végére.
Fellebbeznek a civilek
Számítani lehetett rá, hogy a bányavállalkozó, aki már hosszú évek óta próbálkozik a bányanyitással, nem fogja annyiban hagyni, és peres úton próbál meg igazának érvényt szerezni. A Dunakanyar Kulturtáj és Környezetvédelmi Egyesület (Dunakéke) januári Facebook-bejegyzése szerint a Gm-PRO Kft. pert indított Pilismarót ellen: arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze a testületet a településrendezési szerződés betartására. Májusban pedig arról tájékoztatták a nyilvánosságot a civilek, hogy a Győri Törvényszék megsemmisítette az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelmi engedélyt visszavonó határozatát.
Tehát jelenleg egyetlen indok miatt nem lehet sóderbányát nyitni Pilismaróton, mégpedig, hogy nincs még átminősítve a terület bányaterületté, amiben az egyedüli döntéshozó az önkormányzat, vagyis a képviselő-testület!
A bíróságon a Dunakékét az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület képviselte. „Azóta, hogy a vállalkozó perre ment, a bányával kapcsolatos lakossági elégedetlenség leült, a cég pedig folyamatosan nyomul előre” – mondta a Narancs.hu-nak Kiss Csaba, a szervezet igazgatója. A jogász szerint ugyanakkor nincs minden veszve: amennyiben a GM-PRO Kft. eléri, hogy a felmondott szerződés újra éljen, akkor az csak arra kötelezi az önkormányzatot, hogy folytasson le településrendezési eljárást. A képviselő-testület tagjai ezt követően szavazhatnak nemmel az átminősítést illetően (ezzel eleget tesznek a szerződésnek és nem is sértik meg azt), ha pedig a terület nem válik bányaterületté a rendezési tervben, akkor bánya sem működhet rajta. „Ezután kártérítés igényével sem fordulhatna az önkormányzathoz a vállalkozó” – mondja Kiss Csaba.
Ezzel együtt is, amennyiben pozitív döntés születik a perben a bányavállalkozó számára, az azt jelenti, hogy egy vert helyzetből visszatornázta magát. „Állóháborúvá alakult a dolog. Most kicsit neki áll a zászló, jön előre.” A civil szervezet egyébként szeretett volna bekapcsolódni a perbe érdekeltként, de ezt a bíróság elutasította, így nem tudja az érveivel támogatni az eljárás során az önkormányzatot. Ezt a döntést azonban a civil szervezet a héten megfellebbezte.
Nem váltottak polgármestert
A kérdés most tehát az, sikerül-e elérnie a vállalkozónak peres úton, hogy az önkormányzat folytassa le az eljárást, és ha ez lezajlott, akkor milyen döntést fog hozni a képviselő-testület: átminősíti a területet, vagy sem. A népszavazás eredményét és a szerződés felmondását megelőzően Hunyadi Balázs polgármester tárgyalt a vállalkozóval, ezért sokan bányapártinak tartották Pilismaróton. Ennek ellenére indult a választáson, és nyerni is tudott. Pedig a bányanyitást ellenző civilek is indítottak jelöltet: a Dunakéke elnöke, Korcsák Mónika függetlenként indulva a második helyen futott be.
„A jog az jog, ahhoz nem tudok mit hozzáfűzni, ez a jogászokra tartozik, a feladat előttük áll”– mondta Hunyadi Balázs polgármester. Tájékoztatása szerint az önkormányzat benyújtotta a bíróságnak az ellenkeresetet a szerződés ügyében.
A képviselő-testületben egy változás történt, így a település vezetője állítása szerint nem tudja megítéli, hogy a társai bányapártiak-e vagy sem. A népszavazás eredményét elvi állásfoglalásként könyvelte el.
A falu azon részének, amelyik elment szavazni, az a véleménye, hogy nem akar bányát. Ezt elfogadtam. Függetlenül a bíróság döntésétől, én nem változtatok a véleményemen.
Hunyadi azt mondta, ha rajta múlik, nem szavazza meg az átminősítést. Szerinte a választás azt mutatta meg, hogy a pilismarótiak elégedettek a munkájával, és a voksolás alkalmával nem csak a bányáról döntöttek. Ettől függetlenül nem vitatja, hogy van bányaügy. Egy biztos, hosszú ideig tartó jogi csata vette kezdetét Pilismaróton. (Magyar Narancs)