Nagy esély van rá, hogy a vezető diplomaták nem pusztán Orbán Viktor sok bírálatot kiváltó utazásairól, hanem a soros elnökség szerepéről általában hallgatnak meg tájékoztatást.
Tagállami kérésre az európai uniós nagykövetek tanácsa szerdai ülésén eszmecserét folytat Orbán Viktor „békemisszióiról” – erősítette meg a Népszavának több egymástól független uniós forrás. Értesülésünk szerint az EU soros magyar elnöksége - amely ebben a félévben hivatalból irányítja a testületet - a fontos megbeszéléseket követő egyéb napirendi pontok közé száműzte a magyar miniszterelnök legutóbbi külföldi látogatásairól szóló beszámolót, ami eleve korlátozza a vita lehetőségét.
Egy névtelenül nyilatkozó illetékes szerint ennek ellenére nagy esély van rá, hogy a vezető diplomaták nem pusztán Orbán Viktor sok bírálatot kiváltó utazásairól hallgatnak meg tájékoztatást, hanem a soros elnökség szerepéről általában. Egy másik szerint a magyaroknak meg kell magyarázniuk, hogyan értelmezik a tisztességes közvetítői szerepet, amelynek betartása az elnökség feladata, és mit gondolnak az őszinte együttműködés elvéről, amelyet meg minden tagországnak illik tiszteletben tartania.
Egyre nagyobb az aggodalom a fővárosokban Orbán Viktornak az úgynevezett “békemisszióban” betöltött szerepe miatt
- fogalmazott a Népszavának egy névtelenséghez ragaszkodó EU forrás, hozzátéve: Egyértelműnek kellett volna lennie, hogy ezeken a látogatásokon csak a saját országát képviseli, ehelyett szándékosan sok kétértelmű megnyilvánulást tett, például az elnökség logóját használta. A nagykövetek szerdán tisztán akarnak látni, mi is történik - mondta informátorunk.
Az elmúlt napokban a kormányfő Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe látogatott, hogy “békemissziót” teljesítsen. Tárgyalásait nem egyeztette uniós partnereivel, viszont minden helyszínen nyilvánvalóvá tette, hogy az EU Tanács soros magyar elnökségét is képviseli, nem csak Magyarországot. A Putyin orosz elnökkel lezajlott találkozója különösen kiverte a biztosítékot Brüsszelben, ahol az EU vezető politikusai egymás után tett nyilatkozatokban figyelmeztették: nem folytathat nemzetközi tárgyalásokat nem a huszonhetek nevében.
A feszültségek már hét napnyi elnökség után is nagyok, és még nagyobbak lehetnek, ahogyan közeledünk a külügyminiszterek hó végi tanácskozásához - mondta forrásunk. Ekkor a tagállamok ismét napirendre tűzik Ukrajna katonai támogatását, amelynek finanszírozását Magyarország több mint egy éve blokkolja. Emiatt több mint 6,6 milliárd euró “befagyott” az erre a célra létrehozott pénzügyi eszközben. A pénzből azok az országok részesülnének, amelyek fegyvereket szállítottak Ukrajnának, a magyar vétó őket bünteti, nem Kijevet. (Népszava)
