Vitézy azt akarta elérni, hogy a Kúria rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását, két kerületben pedig a választás megismétlését kérte.
Az Alkotmánybíróság (AB) pénteki döntésében helyt adott Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszának, és ezzel megsemmisítette a Kúria korábbi végzését, ami helybenhagyta a főpolgármester-választás eredményét, vagyis Karácsony Gergely győzelmét megállapító NVB-határozatot. Az Ab döntése azt jelenti, hogy a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia.
Vitézy Dávid azt akarta elérni, hogy a Kúria változtassa meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását. A vékony kihúzások miatt a IV. és a VII. kerületben a választás megismétlését kérte. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. Ezután nyújtott be alkotmányjogi panaszt a LMP által is támogatott főpolgármester-jelölt.
Vitézy Dávid a panaszban azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, mivel a visszalépett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, ami kihatott a választás végeredményére is. Azt is kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást célzó kérelmével.
Az Alkotmánybíróság mostani határozatában megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, ami szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani. A Kúria szerint az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az Ab nem így látta ezt. Álláspontjuk szerint az Alaptörvény megfelelő értelmezése alapján a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségesé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása. Az Alkotmánybíróság szerint a határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.
Hogy jutottunk el eddig?
Június 9-én Karácsony Gergely a DK-MSZP-Párbeszéd és a Momentum főpolgármester-jelöltje 324 szavazattal nyert a főpolgármester-választáson. Az érvényes szavazatok mellett 24 589 érvénytelen szavazat is volt. Pont emiatt Vitézy Dávid már a végső eredmény előtt azt mondta, hogy mindenképp újraszámlálást fog kezdeményezni.
Vitézy három nappal később, június 12-én be is adta fellebbezését a Fővárosi Választási Bizottságnál, ami előtt részletesen ismertette jogi aggályait. Elmondta, hogy 20 kerületből, 202 szavazókörből van bizonyítékuk arra, hogy tévesen nyilvánítottak érvénytelenné szavazatokat a számlálók. Emellett „rendszerszintű szabálytalanságot” feltételeztek, mert szerintük szándékosság is lehetett abban, hogy vékony vonallal húzták ki Szentkirályi Alexandra nevét a szavazólapokon a IX. és a VII. kerületben.
A Nemzeti Választási Bizottság nem várt sokáig a döntéssel: már a fellebbezés beadásának estéjén elrendelték az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy Vitézy azoknak a szavazatában bízik, akik a szavazólapon áthúzott Szentkirályi Alexandrára és rá is szavaztak. A főpolgármester kifogásolta az újraszámlálás elrendelésének gyorsaságát, illetve azt is, ahogy az érvénytelen szavazatokat beszállították az Nemzeti Választási Iroda épületébe, szerinte több helyen nem volt biztosított az újraszámlálás tisztasága.
Karácsony Gergely ezután bejelentette, hogy bármi is lesz az újraszámlálás eredménye, mindenképp megtámadja azt és kérni fogja a főpolgármester-választás megismétlését. A Nemzeti Választási Bizottság június 15-én újra átszámolta az érvénytelen szavazatokat, ami csökkentette Karácsony előnyét Vitézyvel szemben: Grundtner Andrásra 53, Karácsony Gergelyre 112, Vitézy Dávidra 395 érvényes szavazat érkezett. A választás végeredménye viszont így sem változott, Karácsony 41 szavazattal, de Budapest főpolgármestere maradt.
A döntést a győztes Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is megtámadta.
Két nappal később mindkét jelölt a Kúrián támadta meg az eredményt: Karácsony a teljes főpolgármester-választás megismétlését kérte, Vitézy pedig a vékony kihúzások miatt a IV. és a VII. kerületben akart újrázást. A Kúria végül egy határozatban mindkét fellebbezést elutasította és helybenhagyta a választás végeredményét. A Kúria a kérelmekről azt írta, hogy azok nem elég alaposak. Karácsony ezután közölte, hogy elfogadja a bíróságok ítéletét, a következő öt évben ő lesz a főpolgármester, lemondani pedig októberben, az új közgyűlés összeülése után sem fog.
Vitézy viszont már ekkor közölte, hogy megvizsgálják a Kúria döntését, nem zárta ki, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtanak be. Az utolsó jogorvoslati lehetőséget a főpolgármester-jelölt be is nyújtotta, a 17 oldalas panaszban a Kúria döntésének Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Döntését azzal indokolta, hogy minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközt kihasznál, ennek volt utolsó eszköze a panasz.
Karácsony július 4-én úgynevezett amicus curiae véleményt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amiben gyakorlatilag azt indokolta meg, hogy miért kellene visszautasítania a testületnek Vitézy Dávid előző héten beadott, a főpolgármester-választással kapcsolatos alkotmányjogi panaszát. (Telex)