Hivatalosan még nem mondták ki, de minden arra utal, hogy megszűnt a DK, az MSZP és a Párbeszéd együttműködése. Mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy a három párt 2026-ig szóló megállapodást kötött egymással.
A Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd-ZÖLDEK március végén jelentette be, hogy közös listán indul június 9-én az EP- és a fővárosi önkormányzati választáson. A „politikai, stratégiai” megállapodás elvileg 2026-ig szólt: a szövetségre lépett pártok megegyeztek abban, hogy a következő országgyűlési választásra is közös listát – és közös miniszterelnök-jelöltet – állítanak.
A hármas szövetség az EP-választáson kifejezetten rosszul szerepelt, csupán 8 százalékot kapott, és a Budapesten elért nem egészen 17 százalék is jócskán elmaradt várakozásaiktól.
A DK-s kommunikáció szerint a választások után egyetlen baloldali párt, a Demokratikus Koalíció maradt talpon. Gyurcsány Ferenc pártelnök – aki mostanában feltűnően sokat szerepel a közösségi médiában – említést se tesz arról, hogy létező formációként tekint az MSZP-vel és a Párbeszéddel kötött szövetségre.
A Népszava kereste Barkóczi Balázst, a DK szóvivőjét. Szerették volna megtudni, a DK tervezi-e, hogy bejelenti a szövetség megszűnését, ellenkező esetben milyen formában kíván nyomatékot adni az együttműködés létezésének. A szóvivő a párt sajtóosztályára irányította lapot a kérdéseikkel, ahonnan viszont nem érkezett válasz.
Az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre a választások után leköszönt tisztségéről. Komjáthi azonban kész ismét elindulni a tisztújításon, feltéve, hogy az MSZP-ben újra bevezetik a pártelnöki rendszert.
A kérdésnek, hogy létezik-e még a hármas szövetség, van egy jogi és egy politikai aspektusa – nyilatkozta lapunknak Komjáthi. Jogi szempontból a megállapodást az MSZP kongresszusa hagyta jóvá, ezért az addig érvényben van, amíg a kongresszus másként nem dönt. Ami a politikai részét illeti – folytatta –, Gyurcsány és a DK valóban úgy kommunikál, mintha ez a szövetség már nem létezne. – Várjuk a megkeresést a DK-tól. A szövetség legerősebb pártjának természetesen szíve joga felmondani a szerződést. Az MSZP a maga részéről hagyományosan be szokta tartani az ígéreteit – jelentette ki a volt társelnök.
Nincs is feltétlenül szükség arra, hogy a DK formálisan felmondja a megállapodást. Elég az is, ha a DK úgy kezd el politizálni és működni, hogy tudomást se vesz a szövetségről. A jelek szerint Gyurcsány Ferenc ebbe az irányba megy
– fogalmazott a szocialista politikus. Az MSZP pillanatnyilag elsősorban önmagával, a választások után kialakult helyzet értékelésével foglalkozik. – Egyelőre túl sok hozadékát nem látjuk ennek a szövetségnek, annak viszont jelentősége van, hogy az MSZP-nek hogyan sikerül rendezni a sorait – mondta.
Az EP-választás eredményének tükrében még az sem egyértelmű, hogy az MSZP képes lesz-e önálló pártként megmaradni. Előző cikkünkben Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője arról beszélt, hogy a nagyon erősen jobboldali, populista kormánypárttal szemben létrejött egy mérsékelten jobboldali ellenzék. Magyarországon szerinte eltűnni látszik a baloldal. Az elemző úgy látja, az MSZP eljutott oda, ami a DK-nak már a megalakulásakor az elképzelése volt: a szocialistáknak előbb vagy utóbb be kell olvadnia a Demokratikus Koalícióba. Bár Komjáthi Imre fellépéséből pont ellentétes következtetés adódik, Győri Gábor számára úgy tűnik, az MSZP ezt csendben elfogadja.
Ha a három párt tartaná magát ahhoz, hogy közösen indul a 2026-os országgyűlési választáson, akkor a bejutáshoz 15 százalékos küszöböt kellene átlépnie. Komjáthi Imre ezzel összefüggésben kitért arra, hogy amikor megállapodást kötöttek egymással, még egészen mások voltak a politikai erőviszonyok: a mérések alapján akár hat EP-mandátum megszerzésére is esély látszott a közös baloldali lista számára. (Végül kettő lett belőle.) Szerinte jelenleg teljesen irreális arról beszélni, hogy mi lesz 2026-ban.
Az MSZP ősszel két kongresszust tart: az egyiket szeptemberben, amikor az új alapszabály elfogadása szerepel a napirenden – ekkor dől el az is, hogy a társelnöki intézmény megszüntetésével visszatérnek-e a pártelnöki rendszerhez –, a másikat októberben, amikor a tisztújítást rendezik. Összegzésként Komjáthi Imre elmondta: „ha ősszel olyan lesz a helyzet, hogy egyértelműen lehet dönteni arról, fennmaradjon-e a szövetség, akkor a kongresszus meg fogja hozni a döntést. Akár azt, hogy maradjon fenn, akár azt, hogy engedjük el”.
Nemrég tartott kongresszusán a Párbeszéd egyértelművé tette, hogy nem a hármas szövetség keretein belül képzeli el a jövőt, hanem „egy megújuló baloldali, progresszív erő kialakításán és megerősítésén kíván dolgozni”. A félreértések elkerülése érdekében Barabás Richárd társelnök közölte, hogy elképzelése szerint ennek a megújulásnak Gyurcsány Ferenc nélkül kell végbemennie. Az egyik párbeszédes kérdésünkre név nélkül nyilatkozva röviden összefoglalta, hogy értelmezésében mi történt a DK, az MSZP és a Párbeszéd szövetségével: „megalakult, aztán szétesett”.
Megkésett megállapodás
Nem sokkal a választások előtt az MSZP több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy az ellenzék közös listán induljon az európai parlamenti és a fővárosi önkormányzati választáson. Eleve tudni lehetett, hogy a szándék csak töredékesen valósulhat meg, de Komjáthi Imre már azt is óriási sikerként értékelte volna, ha a DK-val és a Párbeszéddel létrejön a közös lista. Végül ez összejött: bár a tárgyalások már korábban megkezdődtek, a megállapodás megkötésének lökést adott Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése.
A DK-s Dobrev Klára indoklása szerint a hárompárti szövetség létrehozásával az ellenzék szétforgácsolódása ellen akartak fellépni. „Adott a DK közössége, amely mára több mint egymillió ellenzéki polgár politikai otthona, egyben a legnagyobb ellenzéki erő a magyar vidéken. Adott a Magyar Szocialista Párt mind a mai napig jelentős szervezeti ereje, rutinja és számos helyi politikusa és polgármestere. Adott a Párbeszéd klímavédelemben bizonyított tudása és tapasztalata” – méltatta Dobrev az együttműködés erejét.
Az EP-választáson nem egészen 370 ezren szavaztak a baloldali közös listára. (A Tisza Pártra több mint 1,3 millióan.) A választások estéjén Komjáthi Imre lapunknak sajnálatosnak nevezte, hogy más pártok elutasították a csatlakozást, a hármas szövetség létrejöttét pedig „kissé megkésettnek” minősítette.
(Népszava)
