Az MSZP jóformán utolsó góca, a főváros 23 kerületéből nyolcban elárulta az ellenzéki összefogást, és ezzel sorozatosan játszott át mandátumokat a Fidesznek.
(A XIV. kerületben pl. a 14 egyéni helyből 4-et vittek el egyenletes, 30,05–32,35 % közötti teljesítménnyel). Egyetlen képviselőt sem küld az EP-be, mert maradékszavazatait (azt a néhányat) ellenszolgáltatás nélkül a DK-nak ajándékozta.
Ezért aztán Kunhalmi Ágnes szerint:
- Szerte Európából többen a csodájára járnak annak, hogy az MSZP-nek még van szavazóbázisa (pár tízezer fő) és parlamenti frakciója (amit a nagy összeomlás előtt, 2022-ben hozott össze).
- A szavazók azt a veszekedést-marakodást büntették meg, amit ’22 után „az ellenzéki pártok csináltak” (valahogy kimaradt a mondatból az, hogy („politizálás helyett”).
- Egyedül ő dönti el, hogy a megsemmisítő vereség után részt vesz-e az MSZP „újragondolásában” (értsd: a tagságnak és munkája értékelésének ehhez semmi köze). Majd időben tájékoztat a döntéséről mindenkit.
A nagy képességű politikus asszony szerint azért ilyen feltételekkel álltak össze a DK-val, mert úgy számoltak, hogy szövetségüknek legalább hat mandátuma lesz. Ezért lett a kö- zös listán csak ötödik Tüttő Kata. Azt, hogy ha úgyis bejutnak hatan, akkor miért Molnár Csaba lett a második, és miért nem a protokoll-listán jóval előbbre rangsorolandó (és fotogénebb) Tüttő, valahogy elmulasztotta kifejteni. Erőteljesen kárhoztatta azokat, akik nem álltak be Gyurcsány háta mögé, hanem „a különutas politikát hirdették” — ezért ezek nem is jutottak mandátumhoz. Nem úgy, mint például az MSZP, amely nem próbált meg önálló arculatot mutatni, és így nem jutott mandátumhoz. Az mégis más. (Fügedi Ubul/MI JÓZSFVÁROSUNK BLOG)
