Se Trump, se Biden nem tudta felülmúlni önmagát az első jelölti vitában.
Ha Joe Biden célja az volt, és mi más is lehetett, hogy meggyőzze a kora miatt aggódókat, az első elnökjelölti vita totális vereséggel ért fel. Már a bevonulása rémisztőre sikerült, és egyből a vita elején a demokraták legfontosabb témájáról, az abortuszról beszélve mondat közben felejtette el, hogy mit is akar mondani. És nem ez volt az egyetlen alkalom a vita során, amikor láthatóan összezavarodott. „Nem tudom, mit mondott a végén, de szerintem ő sem” – ütötte le egy alkalommal a nagyon magas labdát Donald Trump.
Nem mintha ő képes lett volna összefűzni gondolatait, rendre alany és állítmány nélküli mondatokban bukdácsolt gondolatról gondolatra, kibogozhatatlanul és követhetetlenül. Csak hát ő sosem volt koherens, nem is várja tőle senki. Néha még így is rezgett a léc, például amikor Biden kitalációjának nevezte legendás, és a tévében élőben közvetített mondatát, amiben „jó embereknek” nevezte a Charlottesville-ben fáklyás tüntetésen antiszemita rigmusokat skandáló neonácikat.
A CNN által moderált vitát 1988 óta először nem a kétpárti Elnöki Vitabizottság (Commission on Presidential Debates, CPD) szervezte. Ez Biden döntése volt, amit népszerűsége, vagyis inkább annak hiánya indokolt. A CPD hagyományosan a hivatalos kampány időszakában, vagyis szeptember-októberben szokta rendezni vitáit, általában hármat. Biden azonban az egész évben le volt maradva Donald Trump mögött a közvélemény-kutatásokban.
Lendületre van szüksége, és annak bizonyítására, hogy 81 éves kora ellenére is fitt úgy szellemileg, mint testileg az elnöki poszt betöltésére. Ezért fordulhat elő, hogy a vitát több mint négy hónappal a november 5-i elnökválasztás előtt rendezik, ami példa nélkülinek számít. Olyannyira korai a vita, hogy Biden és Trump még nem is pártjaik elnökjelöltjei hivatalosan, ugyanis a republikánusok csak július közepén, a demokraták pedig csak augusztus közepén tartják majd jelöltállító konvenciójukat.
Bidennek tehát magabiztosnak, koncentráltnak, reakcióképesnek kellett volna tűnnie. Ehhez képest gyakran, legalábbis a demokraták által remélt semennyinél többször zavarodott bele saját gondolataiba, de azért voltak kifejezetten erős pillanatai is. Például az a szegmens, ahol amúgy a társadalombiztosításról kellett volna beszélniük.
A jelen számítások szerint az amerikai társadalombiztosítás tíz éven belül annyira kifogyhat a pénzből, hogy csökkenteni kell majd a nyugdíjasok juttatásait. Biden azt mondta, a gazdagok tisztességes adóztatásával fogja kezelni a helyzetet, majd a lehetőséget kihasználva felemlegette, hogy Trump gazdasági tervei 15 Nobel-díjas közgazdász szerint is recesszióba taszítanák az Egyesült Államokat, növelnék az inflációt, ezáltal lényegében a középosztály terhei növelnék. Majd megemlítette, hogy 159 elnöki történész Trumpot szavazta meg az amerikai történelem legrosszabb elnökének. Bár Trumpot ekkor arról kérdezték, hogy hogyan tenné megfizethetőbbé a gyerekgondozást, ő arról kezdett hosszú tirádába, hogy Biden a legrosszabb elnök, az ország romokban, és ha Bident újraválasztják, akkor „talán meg is szűnik létezni”.
„Az Egyesült Államok a világ legmegbecsültebb országa a világ legerősebb hadseregével” – válaszolta Biden, majd azért a gyerekgondozás támogatására is kitért. Viszontválaszában Trump már arról beszélt, hogy őt valójában a történelem legjobb elnökének tartják, amire Biden kacagni kezdett.
Hasonlóan jó pillanata volt Bidennek a záróbeszédek előtti utolsó kérdés-válasz szegmens. A kérdés az volt, hogy Donald Trump a kimeneteltől függetlenül elfogadná-e az elnökválasztás eredményét. Trump erre arról kezdet beszélni, hogy a január 6-i puccskísérletéért valójában Nancy Pelosi, az akkori demokrata házelnök a felelős, majd ugyan belekezdett egy mondatba arról, hogy tiszta és tisztességes választás, de nem fejezte be, hanem a harmadik világháború veszélyéről kezdett beszélni, ha Biden marad az elnök.
Erre reagálva Biden még Magyarországot is megemlítette, mondván ha nem akadályozza meg Vlagyimir Putyint Kijev elfoglalásában, akkor Lengyelország és hazánk lett volna a következő célpontja az orosz terjeszkedésnek. A műsorvezetőknek végül háromszor kellett feltenniük a kérdést, hogy Trump végre kimondja, egy tisztességes és tiszta választás eredményét elfogadná.
Majd azt találta mondani, hogy nem is akart elindulni az idei választáson, csak látta, hogy Biden milyen rossz munkát végez. Trump két marokkal kapaszkodott az elnöki székbe, hiába ítéltek ellene bíróságok tucatjai, továbbra is csalásról beszél, mert csak nyafogni tud, veszteni nem, kontrázott Biden. Trump azzal is vádolta a demokratákat, hogy bűncselekményeket néznek el a nekik szimpatikus zavargóknak, Biden azzal felelt, hogy „az egyetlen elítélt a színpadon mellettem áll”. „Hány milliárd dollárt is kell fizetnie, mert molesztált egy nőt, meg lefeküdt egy pornósztárral, miközben a felesége terhes volt?” – tette fel a kérdést, amire Trump letagadta viszonyát Stormy Daniels pornószínésznővel. Trumpot májusban pont abban találta bűnösnek, hogy még azokat a kifizetéseket is megpróbálta eltitkolni, amikkel a viszony titokban maradását igyekezett garantálni.
Mindazonáltal Biden erős pillanatai ritkák voltak. És mert veszteni valója csak neki volt, aligha jött ki jól a vitából, ahol tényleg gyakran tűnt dekoncentráltnak, fáradtnak. Vagy leginkább 81 évesnek. Pedig mostanra az országos felmérésekben sikerült ledolgoznia a hátrányát, bár a vita előtt Trump a New York Times, a FiveThirtyEight és a RealClearPolitics felmérésátlaga szerint is vezetett Biden előtt, még ha csak egy hajszállal is.
A FiveThirtyEight összesítése szerint a két jelölt jelenleg teljesen fej fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Az, hogy május végén egy manhattani bíróságon 34 vádpontban bűnösnek mondták ki Trumpot a Stormy Daniels pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzek ügyében, egyelőre nem ejtett sebet az exelnök támogatottságán.
Persze az amerikai választási rendszerben nincs különösebb jelentősége, hogy országosan ki vezet a felmérésekben – hogy mást ne mondjak, 2016-ban Hillary Clinton összesen hárommillióval kapott több szavazatot Trumpnál, de csak 232 elektori szavazatot szerzett Trump 306 elekorával szemben. Az idei választás hét csatatérállamában – Arizonában, Észak-Karolinában, Georgiában, Michiganben, Nevadában, Pennsylvaniában és Wisconsinban is Trump vezet a felmérések szerint, bár némelyikben csak a statisztikai hibahatáron belül. De ha ezekben mind Trump nyerne, a választáson 312 elektori szavazatot szerezne Biden 226 elektorával szemben. A New York Times számításai szerint viszont ha csak kicsit is Biden javára billenne a népszer űségi verseny, vagy figyelembe vesszük, hogy ezekben az államokban a kutatások általában a republikánusok javára torzítanak, máris más a helyzet. Így súlyozva Biden a létező legminimálisabb, 270-268 arányú győzelemre áll pillanatnyilag.
A FiveThirtyEight előrejelzése szerint Bidennek 50,1 százalék esélye van a győzelemre, Trumpnak pedig 49,6, a The Economist modellje viszont a vita előtt 75 százalékra, a modelljével elhíresült Nate Silver 66 százalékra teszi Trump győzelmi esélyeit. (Telex)
