358 ezer forint a magyar nettó mediánkereset, ami 16-17 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az Eurostat adatai pedig arra mutatnak rá, hogy Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza az uniós fogyasztási rangsorban, még Bulgária is megelőzte hazánkat.
A GKI vezérigazgatója úgy látja, a szegénység utolérte a magyarok nagy részét. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor cáfol.
645 ezer 300 forint – a Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyi volt idén áprilisban itthon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 444 000 forint volt.
„Ezek a számok, ha meghallgatja valaki, akkor furcsán hangzanak, hiszen ez az átlag egy olyan statisztikai adat, amit nagyon felfele visz az, hogy néhányan igen nagy jövedelmet kapnak, és úgy érzik az emberek, hogy ők az átlag alatt vannak.
A medián az a statisztikai fogalom, ami megmutatja, hogy egy átlagos helyzetű ember mennyit keres” – mondta el az ATV Híradónak Bod Péter Ákos.
A KSH adatai szerint a bérek mediánértéke már jóval alacsonyabb, a bruttó esetében 516 ezer, a nettónál pedig 357 ezer 900 forint, de ez is 16-17 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A statisztika szerint a reálkereset is nőtt 9,5 százalékkal tavaly áprilishoz viszonyítva a 3,7 százalékos infláció mellett.
Bod Péter Ákos kiemelte: mivel a forint az elmúlt években elvesztette értékének az egyötödét, az élelmiszerárak két év alatt 80 százalékkal növekedtek, a lakosságot pedig óriási adóterhek terhelik, így a bérnövekedések csak részben kompenzálják azt a veszteséget, amit az infláció rámért a társadalomra.
„Három és négyszázezer forint körül keresnek, az a haza vitt pénz, és ilyen árszint mellett az bizony nem sok. És most azt is látjuk, hogy hozzámérve nem nyugathoz, hanem például a szlovák, a román bérekhez képest ez bizony elég szerény kis bérszínvonal, úgyhogy ha valaki úgy érzi, hogy az elmúlt években nem jutott előbbre, akkor jól érzi” – tette hozzá Bod Péter Ákos.
Közben kijöttek az Eurostat adatai, amelyek szerint a magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70 százalékán állt 2023-ban, ezzel hazánk az utolsó helyre csúszott vissza a EU-s ranglistában, mivel az addigi utolsó tagállam, Bulgária is megelőzte 73 százalékos aránnyal.
Ami azért is fájó, mert 2010-ben még négy ország volt rajtunk kívül, aki az utolsó helyeket foglalta el
– árulta el Molnár László. A GKI vezérigazgatója az adatok kapcsán azt mondta: a szegénység utolérte a magyarok nagy részét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált. Azt írták, az Eurostat adatait többen helytelenül értelmezték, és a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa. Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság. Hozzátették: a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.
Közben az Egyensúly Intézet szegénységkutatásából az derül ki, hogy bár tavalyhoz képest javult az anyagi helyzetünk, 2,5–3 millió magyar még így is szegénynek tekinthető. A lakosság jelentős részének még egy 100 ezer forintos váratlan kiadás is felborítaná az életét. A kutatás kiemeli: a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét. (atv.hu)
