A lakosság harmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos váratlan kiadással – olvasható az Egyensúly Intézet friss felmérésében.
Bár tavalyhoz képest javult a honfitársaink anyagi helyzete, 2,5–3 millió magyar szegénynek tekinthető. A lakosság jelentős részének még egy 100 ezer forintos váratlan kiadás is felborítaná az életét, és egyre inkább figyelnünk kell a bolti árakra – olvasható az Egyensúly Intézet szegénységkutatásában.
A magyarok 45 százaléka nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket – derül ki az Egyensúly Intézet friss kutatásából. A májusi adatok alapján jelenleg a válaszadók 2 százalékának nincs bevétele, miközben 43 százalékuk havonta nettó 250 ezer forint alatti, a szűkös megélhetésre sem elegendő jövedelemből gazdálkodhat.
Az átlagos megélhetést biztosító jövedelmi szint tekintetében 2023 tavaszához képest érdemi elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek szerint idén már havi nettó 50 ezer forinttal többre, vagyis nettó 400 ezer forintra van szükség. A gondtalan élethez szükségesnek ítélt összeg továbbra is havi nettó 600 ezer forint.
A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. Mindent összevetve a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.
A Szegénységkutatás szerint összességében nézve a magyar társadalom jövedelmi szerkezete 2023 közepéhez képest lassú, de tendenciaszerű javulásnak indult, 2024 tavaszára 11 százalékponttal többen, 24 százaléknyian vannak azok, akik az átlagosnak gondolt jövedelmi sávban vagy afelett helyezkednek el, de még így is sokan vannak azok, akiknek valamilyen szempontból nélkülözniük kell.
Ez abból is látszik, hogy a magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a megkérdezettek elsősorban az áremelkedésekkel (96 százalék) és új kiadások (46 százalék) megjelenésével magyaráznak. 29 százalék a saját vagy partnere jövedelmcsökkenését emelte ki. Mindezek mellett a válaszadók 15 százaléka jelölte meg okként az államtól kapott juttatások csökkenését, amíg 14 százalék a család megváltozott helyzetét (például: gyermek született).
2023 áprilisa óta 21 és 24 százalék között ingadozik azoknak az aránya, akik közepes vagy nagy nehézségek árán tudják csak fedezni háztartásuk szokásos kiadásait – derül ki a felmérésből. Emellett honfitársaink 31 százaléka érez bizonytalanságot, amikor az anyagi és pénzügyi helyzetére gondol – majdnem minden harmadik lakos költségvetését felborítaná egy váratlan kiadás.
A magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait.
A magyar társadalom 39 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. Ugyanakkor a megkérdezettek 32 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással. A magyarok mindössze 26 százaléka jelentette ki magabiztosan, hogy gond nélkül ki tudná fizetni ezt az összeget. A válaszadók tizede érzi úgy, hogy jó anyagi körülmények között él: számukra nem okoznak gondot a hétköznapi kiadások.
Az adatok alapján 2023 novembere és 2024 májusa között jóval kiszolgáltatottabbá váltak az emberek: 7 százalékponttal növekedett azok aránya, akik egyáltalán egyáltalán nem tudnának kiegyenlíteni egy hirtelen előálló, 100 ezer forintos számlát, miközben 6 százalékponttal csökkent azoké, akik nehezen, de megoldanák ezt saját erőből.
Az aktív dolgozók körében azért kedvezőbb a helyzet: 41 százalék teljes mértékben, 45 százalék pedig többnyire képes fedezni kiadásait a fizetéséből. 11 százalékuk számolt be arról, hogy nem igazán jön ki a keresetéből, míg további 3 százalék egyáltalán nem képes erre.
Az infláció miatt a válaszadók 46 százaléka vásárláskor rendszeresen az alacsony árakat és az akciókat kereste, további 32 százalékuk pedig, ha nem is mindig, de néha ehhez folyamodott. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben a válaszadók túlnyomó többsége, 78 százaléka kifejezetten érzékenyen reagált az árváltozásokra.
Ami a megtakarításokat illeti, a megkérdezettek 30 százaléka kisebb, 2 százalékuk pedig nagyobb összeget is félre tud tenni. Ezzel szemben a magyarok közel fele (46 százalék) épphogy ki tud jönni a jövedelméből, miközben ötödük már erre sem képes vagy egyre nehezebb anyagi helyzetben érzi magát.
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, ha anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe került, továbbá
a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét.
Orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről a magyarok nagyjából azonos arányban mondtak le a közelmúltban vagy azt megelőzően: nagyjából minden ötödik honfitársunknak kellett meghoznia legalább egy ilyen döntést. Kevésbé széles körű, ugyanakkor így is számottevő mértékű probléma még a barátokhoz vagy családtagokhoz költözés (17 százalék), valamint a rászorulás a jótékonysági szervezetek támogatására (15 százalék). A gyermekes családok egy része is beszámolt nehézségekről: a szülők 8 százaléka nem tudta fedezni gyermeke vagy gyermekei alapvető szükségleteit az elmúlt fél évben, további 7 százalékuk pedig korábban került ilyen helyzetbe.
A magyarok többsége (54 százalék) magabiztosnak mutatkozik a közeljövő kapcsán, nem lát esélyt arra, hogy a következő néhány hónapban pénzügyi instabilitással kelljen megbirkózniuk. Ezzel együtt a magyarok 75 százaléka háztartása bevételeinek stagnálására számít, miközben a hosszú távú kilátásokat illetően a többség jellemzően borúlátó.
Mindent összevetve jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek
jegyzi meg a kutatás.
Emellett 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. A fennmaradó 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást.
Módszertan
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása személyes megkérdezéssel, 1000 fős reprezentatív mintán készült. A megkérdezettek együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeznek az országban. A megkérdezettek kiválasztása kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlenszerűséget biztosító módszerrel történik, vagyis minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. Az adatfelvételt a ZRI Závecz Research végezte. A kutatás adatfelvételi ideje: 2024. május 2–9.
(24.hu)
