Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára.
A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
Az Európai Bizottság tavaszi csomagja felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a versenyképességet és növeljék a termelékenységet. A kormányokat felkérik, hogy biztosítsanak támogató üzleti környezetet, javítsák az oktatási rendszerek hatékonyságát, könnyítsék meg a finanszírozáshoz való hozzáférést a piaci szereplők számára, építsenek ki integrált kutatási és innovációs ökoszisztémákat, valamint gyorsítsák fel a zöld és a digitális átállást.
DE A LEGFONTOSABB, HOGY A NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSEK RENDBE TÉTELÉT KÉRIK.
Az Európai Bizottság szerint a költségvetési politikáknak arra kell törekedniük, hogy az adósságot csökkenő pályára állítsák vagy óvatos szinten tartsák, miközben megőrzik a beruházásokat. Az új gazdaságirányítási keretrendszer 2024-et az EU költségvetési politikai koordinációjának átmeneti évévé teszi. Az új keret szerinti költségvetési politikai iránymutatás célja a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása – írják közleményükben.
A Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést készített 12 tagállam számára annak felmérésére, hogy megfelelnek-e a Szerződés hiánykritériumának.
HÉT TAGÁLLAMMAL SZEMBEN INDOKOLT A TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA: BELGIUM, FRANCIAORSZÁG, OLASZORSZÁG, MAGYARORSZÁG, MÁLTA, LENGYELORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA.
Az eljárás fő kritériumai, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alatt legyen, míg a költségvetési hiány ne legyen magasabb, mint a bruttó hazai össztermék 3 százaléka. A magyar helyzet egyelőre egyik pontnak sem felel meg, ráadásul az elmúlt négy évben – ami alatt a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai miatt felfüggesztették az EDP-eljárásokat – a két mutató csak romlott itthon (ahogy természetesen más tagállamokban is). A tavalyi deficit 6,7 százalékos volt a magyar kormány tájékoztatása szerint, míg az államadósság 73,5 százalékon állt, a magas infláció miatt még egy kicsit csökkent is 2022-höz képest.
Mint jelentésükben írják, Magyarországon továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható. Az árnyomással, valamint a külső és kormányzati finanszírozási igényekkel kapcsolatos sebezhetőségek továbbra is relevánsak, bár a javuló külső környezet enyhített néhány rövid távú kockázatot.
A NAGY FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEGHIÁNY 2023-BAN OLDÓDOTT CSAK FEL, MIVEL A BELFÖLDI KERESLET A MAGYARORSZÁGI RECESSZIÓ KÖZEPETTE VISSZAESETT, VALAMINT AZ ALACSONYABB ENERGIAÁRAK MIATT CSÖKKENTEK AZ IMPORTKÖLTSÉGEK.
A Bizottság szerint Magyarországon a szigorúbb monetáris politika is hozzájárult ezen tényezők mellett a nagyon magas inflációs ráta csökkentéséhez.
MINDAZONÁLTAL A MAGINFLÁCIÓ TOVÁBBRA IS A LEGMAGASABBAK KÖZÖTT MARADT AZ EU-BAN, ÉS A FAJLAGOS MUNKAERŐKÖLTSÉGEK ERŐTELJESEN NÖVEKEDTEK 2023 VÉGÉIG, AMI NYOMÁST GYAKOROLT A VERSENYKÉPESSÉGRE.
A folyó fizetési mérleg a belföldi kereslet élénkülésével várhatóan ismét kis mértékű hiányt fog mutatni, miközben a gazdaság és annak külső finanszírozása továbbra is ki van téve az energiaárak és a kockázati felárak alakulásának. A magasabb kamatlábak mellett 2023-ban lelassult az ingatlanárak emelkedése és enyhült a lakáspiac felülárazottsága.
A NAGY KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY TOVÁBBRA IS FENNÁLL AZ EXPANZÍV POLITIKÁK ÉS A RECESSZIÓ ÓTA GYENGÜLŐ NÖVEKEDÉS MIATT 2023-BAN.
A hiány az előrejelzések szerint némileg csökken, de továbbra is jelentős marad (4,3-4,5 százalék), és hozzájárul az inflációhoz, valamint növeli a külső hitelfelvételi igényt. A GDP-arányos államadósság és a kamatterhek továbbra is magasak maradnak.
A szakpolitikai előrelépés minden területen korlátozott volt, különösen a költségvetési és a strukturális területeken, ami hozzájárul az azonosított sebezhetőségek fennmaradásához. A költségvetési kiigazítás hozzájárulna a maginfláció csökkentéséhez és a külső pozíció megerősítéséhez, valamint az államadósság növekedésének megfékezéséhez; a túlzott deficit esetén követendő eljárás (EDP) elindítása támogatná ezt a kiigazítást.
Brüsszel szerint az új Stabilitási és Növekedési Program részeként elvárt, a kormány és a Bizottság által kidolgozandó gyorsreagálási terv időben történő és hatékony végrehajtása várhatóan segít csökkenteni a sebezhetőséget, amit a torzító piaci beavatkozások (például az ágazati különadók) fokozatos kivezetése és a költségvetési konszolidációt támogató reformok erősítenének.
A BIZOTTSÁG EZÉRT AZT KÍVÁNJA JAVASOLNI A TANÁCSNAK, HOGY 2024 JÚLIUSÁBAN HIÁNYALAPÚ TÚLZOTTDEFICIT-ELJÁRÁST INDÍTSON MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN.
Az Európai Bizottság Bizottság a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokat is javasol 2024-ben. Ezek az iránymutatások közös prioritásokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatási és szociális politikák igazságosabbá és befogadóbbá tétele érdekében. Az iránymutatásokat aktualizálták, hogy azok kiterjedjenek a készségek és a munkaerőhiány kezelésére, valamint az alap- és digitális készségek fejlesztésére irányuló intézkedésekre.
A most kiadott jelentés csak az első lépés a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása felé: a nemzeti értékelések fényében és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételét követően az Európai Bizottság javasolja a 27 tagállam vezetőit tömörítő Tanácsnak, hogy 2024 júliusában nyissa meg az EDP-procedúrákat követendő eljárásokat e tagállamokkal szemben. Az őszi európai szemesztercsomag részeként, a középtávú tervekben meghatározott kiigazítási pályával való összhang biztosítása érdekében a Bizottság ajánlásokat tehet a Tanácsnak a túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetésére.
A Bizottság felkéri az eurócsoportot és az Európai Unió Tanácsát, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá az EDP-eljárások megindítását. A Bizottság továbbá várakozással tekint az Európai Parlamenttel folytatott konstruktív párbeszéd elé a csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről – áll a közleményben. (Portfolio)