Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nincs olyan nemzetközi jogi eszköz, amely kötelezhetné a hozzá tartozó tagállamokat az aktív eutanázia elősegítésére. Karsai Dániel a döntést csalódásnak nevezte, de leszögezte, hogy továbbviszik az ügyet.
Nincs olyan nemzetközi jogi eszköz, amely kötelezhetné az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) tartozó tagállamokat az aktív eutanázia elősegítésére – döntött csütörtökön az EJEB.
A testület 6:1 arányban nem találta megalapozottnak, hogy az ügyben sérült a magánélethez való jog az emberi jogok európai egyezménye alapján.
Az EJEB közleményében az áll, a kérelmező nem érvelt azzal, hogy a rendelkezésére álló palliatív ellátás ne lenne megfelelő, vagy nem tudna úgynevezett palliatív szedációban részesülni a szenvedései enyhítésére. Ennek megtagadása legitim döntés, mely nem követeli meg a hatóságoktól, hogy alternatív megoldásokat kínáljanak, vagy legalizálják az orvos által asszisztált halált.
A strasbourgi emberi jogi bíróság szerint a kérelmező esetében az esetleges hibáknak széles körű társadalmi következményeik és kockázataik lehetnek, és az orvosok által elősegített halál visszaélések kockázatát hordozza magában. Noha tendencia mutatkozik a törvényi engedélyezésre, az Európa Tanács tagállamainak többsége továbbra is tiltja az elhalálozás orvosi elősegítését és az eutanáziát.
Az EJEB azt is közölte, az orvosilag segített öngyilkosság büntetőjogi tilalma, valamint annak alkalmazása azokra, akik esetlegesen egy, az aktív eutanáziát lehetővé tevő országban végzik el a beavatkozást, nem aránytalan, és nem sérti az emberi jogokat. Azonban szükséges a megfelelő jogi intézkedések folyamatos felülvizsgálata, tekintettel az európai társadalmakban bekövetkezett fejleményekre, illetve a nemzetközi orvosi etikai normákra.
Karsai Dániel a Facebook-oldalán csalódásnak nevezte, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság elutasította a beadványát. „Most higgadtan többször el fogjuk olvasni a döntést a kollégáimmal. Azután beadjuk a Nagykamara eljárása iránti kérelmünket, melyre három hónapunk van. Senki ne aggódjon, megyünk tovább!” – üzente az alkotmányjogász.
Karsai Dániel alkotmányjogász szeptemberben a Facebook-oldalán tudatta, hogy egy gyógyíthatatlan betegséget, ALS-t diagnosztizáltak nála. Minthogy Magyarországon nem engedélyezett az aktív eutanázia, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Ügyét november 27-én és 28-án tárgyalták, az első napon szakértőket hallgattak meg, a másodikon pedig a nyilvános tárgyalásra került sor. Az alkotmánybíróság nemrég utasította el, hogy az aktív eutanáziáról Magyarországon népszavazást lehessen tartani, Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig jelezte, nem adhat elnöki kegyelmet az életvégi döntésekben másoknak segédkezet nyújtó személyeknek.
Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) azt jelenti, hogy Karsai Dániel teste fokozatosan leépül a központi idegrendszer mozgató idegsejtjeinek elhalása miatt. (Népszava)
