Itt járt Jens Stoltenberg.
A NATO főtitkára elfogadta, hogy Magyarország sem katonai, sem pénzügyi segítséget nem nyújt az ukrajnai misszióhóz.
Hivatalos magyarországi látogatáson fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Orbán Viktor szerdán. A tárgyalások napirendi pontjait hivatalosan nem ismertették, de sajtótájékoztatón beszámoltak a felek a Budapesten kötött megállapodásokról.
Nincs elegendő képesség és erő
Elsőként Orbán Viktor ismertette a nyilatkozatát. A magyar miniszterelnök köszöntötte a “mi NATO-főtitkárunkat”, Jens Stoltenberget, akinek “közismert okokból Magyarországon magas reputációja van” – fogalmazott Orbán. Hozzátette: Stoltenberg főtitkársága időszakában megerősödött a Magyarország és a NATO közötti együttműködés.
Orbán elmondta: áttekintették a NATO és Magyarország viszonyát, mely során a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy hazánk “lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak“, Magyarország teljesíti az összes vállalt kötelezettségét, a védelmi kiadások meghaladják a 2 százalékát a nemzeti összterméknek, és a 20 százalékos fejlesztési cél is “bőven” teljesül.
A megbeszélések másik fontos témája az orosz-ukrán háború volt. Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagországok többségének álláspontjától – folytatta Orbán. Kifejtette: arra, hogy hogyan lehet a legrövidebb úton eljutni a háborús helyzetből a békéhez, más válaszokat ad Magyarország, és mást a többi tagország. “Magyarország tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények száma és súlya jelentős” – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyarországnak be kell látnia, hogy nincs elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa
– jelentette ki Orbán. Hozzátette: “A mai tárgyaláson a magyar fél világossá tette, hogy nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó ésszerű döntésektől, de a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések”.
A főtitkár megerősítette Orbán kérését, mely szerint “minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet”. Orbán elmondta: Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szüksége van.
“Én ezt az álláspontot elfogadtam”
Ezt követően Jens Stoltenberg nyilatkozott. A NATO főtitkára azzal indított, hogy Magyarország mindig is egy nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben. Értékelte, hogy Magyarország az oroszok “brutális agressziós háborújának” kezdete óta folyamatosan menedéket adott az ukrán menekülteknek és segített a sebesült katonák rehabilitációjában. Mindez hozzájárul a közös biztonságunkhoz.
Szerdán több fontos és megoldásra váró kérdést megvitatott Orbán Viktorral, például a washingtoni csúcstalálkozó ügyét, ahol döntés fog születni több kulcskérdésről, beleértve az elrettentés és a védelem kérdését – jelentette be a főtitkár. Elmondta: 2014 óta jelentős átalakuláson ment keresztül a NATO: még több katona, még több képesség, még több befektetés – sorolta Stoltenberg. Leszögezte: a NATO alaprendeltetése nem egy háborút megvívni, hanem a háborút megelőzni.
Ez után rátért az ukrajnai helyzetre: Stoltenberg arra számít, hogy a következő NATO-csúcson a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon a biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében. Abban is bízik, hogy a tagországok vállalnak egy hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is a katonai támogatásra.
“Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben az erőfeszítésekben, és én ezt az álláspontot elfogadtam” – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve, hogy sikerült megállapodniuk arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől.
Magyar személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak fel erre
– mondta Stoltenberg. A NATO-főtitkár is elismételte: Orbán vállalta, hogy Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit.
Két kérdés: M1 Híradó és Reuters
Ezt követően két kérdést tehetett fel a helyszínen tartózkodó sajtó. Elsőként a köztévé riportere kérdezte Orbán Viktort, hogy mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogja belekényszeríteni a NATO az ukrajnai szerepvállalásába. A miniszterelnök elmondta, erre két garanciánk van. Az első a magyar kormány, a másik pedig a NATO főtitkára, aki világosan kifejtette, hogy nincs ilyen szándéka.
A szerdai találkozón, a közelgő NATO-csúcs előtt sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni, és egy “fair megállapodást kötni” Stoltenberggel – fogalmazott. Orbán szerint a NATO alapdokumentumai világossá teszik, hogy a NATO területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet. “Ezt a jogunkat a főtitkár úr világosan garantálta, megismételte, ennek megfelelően marad manőverezési lehetősége Magyarországnak a ránk váró későbbi nehéz pillanatokban is” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ma “Magyarország világossá tette, hogy 31 másik országnak a döntését nem akarja, és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki kívánja használni azt a mozgásteret, amit a NATO alapszabálya biztosít a számára” – mondta Orbán. Hozzátette: “Ma garanciákat kaptunk arra, hogy az ukrán-orosz háború esetében Magyarország területén kívül katonai akcióban nem kell részt vennünk, és Magyarország ehhez sem pénzt ehhez a közös teherviseléshez nem ad, se embert nem küld ebbe a háborúba, se Magyarország területét nem lehet felhasználni az ebbe a háborúba való bekapcsolódás céljából”.
Mindent megkaptunk, ami a most fönnálló kérdések rendezéséhez szükséges volt. Ez egy nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a Főtitkár Úrral. Korrekt megállapodás született
– fogalmazott Orbán Viktor.
A második, egyben utolsó kérdést a Reuters intézte Jens Stoltenberghez. A lap idézte Szijjártó Pétert, aki következetesen őrült missziónak nevezi a NATO ukrajnai misszióját. “Hogyan tudják az egységet képviselni, amikor az egyik tagország ilyen szavakat használ?” – kérdezték Stoltenberget. A főtitkár szerint a NATO 32 tagállama között időről időre vannak eltérő vélemények, de mindig sikerül megoldást találni. Örül annak, hogy az ukrajnai misszióval kapcsolatban sikerült megtalálni annak a módját, ami lehetővé teszi a NATO szövetségeseinek hogy egyetértsenek, de közben elfogadják azt a döntést, hogy Magyarország nem óhajt ebben részt venni.
A minden misszióban, tevékenységben való részvétel nem NATO-kötelezettség mindaddig, amíg minden, a washingtoni szerződésben kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségnek amúgy a tagország megfelel – magyarázta a főtitkár. Megismételte: Orbánnal abban állapodtak meg, hogy Magyarország nem fog blokkolni más szövetségeseket abban, hogy megállapodjanak, vállalásokat tegyenek pénzügyi segítségnyújtásra Ukrajna felé, vagy hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtott támogatás koordinálásában, miközben nem fognak részt venni ebben a tevékenységben. Szerinte a washingtoni csúcson sikerül majd véglegesíteni az erről szóló megállapodást. (Startlap)
