Környezettudatosnak tartjuk magunkat, de vajon tényleg azok vagyunk?
Az Európai Unió több mint 140 milliárd eurót költött környezetvédelemre tavaly, miközben a valódi változás gyakran a mindennapi döntéseinken múlik. A NAPICSÁRT friss adásában számokkal és chartokkal mutatjuk meg, hol tart most a zöld fordulat – Európában és nálunk.
A környezetvédelem kérdése a mindennapok része lett, mégis gyakran csak elvi síkon esik szó róla. Vajon valóban foglalkozunk vele, vagy inkább továbbállunk a parkban eldobott palack mellett? A társadalmi és politikai diskurzusban gyakran a kormányzati döntéshozók szerepét emeljük ki, miközben a fenntarthatósághoz vezető út a lakosság hétköznapi választásain is múlik. A NAPICSÁRT friss adása pontos képet ad arról, hogy az Európai Unió és Magyarország mennyit áldoz ténylegesen a környezetvédelemre – és hogy mit jelent ez a gyakorlatban.
2023-ban az Európai Unió országai összesen 142 milliárd eurót fordítottak környezetvédelemmel kapcsolatos kiadásokra, ami a GDP 0,8%-át tette ki. Magyarország e tekintetben az uniós átlaghoz igazodik: nálunk is főként hulladékgazdálkodásra, szennyvízkezelésre és környezetvédelmi szolgáltatásokra ment el az erre szánt keret. A NAPICSÁRT adása nemcsak azt mutatja meg, mire költ az ország, hanem azt is, hogy ezek a számok milyen tényleges környezeti hatással bírnak.
Az Eurostat adatai alapján jól látható, hogy az egyes tagállamok jelentős különbségeket mutatnak a környezetvédelembe történő befektetések terén. Míg Hollandia és Görögország a GDP-jük akár 1,5%-át is ilyen célokra fordítják, addig Finnország mindössze 0,2%-ot áldozott erre. 2023-ban összesen 67 milliárd eurónyi környezetvédelmi beruházás valósult meg az EU-ban – ezek legnagyobb részét magáncégek finanszírozták, míg az állami és önkormányzati szektor szerepe kisebb, de nem elhanyagolható.
Különösen beszédes adat a megújuló energiaforrások aránya az egyes országokban. Míg uniós szinten 24,6%-ra nőtt a megújulók részaránya az energiafogyasztásban – közel a kétszerese a 15 évvel ezelőttinek –, addig Magyarország 17%-os aránnyal az uniós átlag alatt maradt. A cél 2030-ra 42,5%, így a jelenlegi trendek alapján komoly lépésekre van szükség. A fenntarthatóság kérdése tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is, amelyben minden szintű döntésnek súlya van – legyen az brüsszeli, budapesti vagy éppen otthoni. (Pénzcentrum)
