Az épületeket felhúzták, a gyártás soha nem indult el. A cég képviselője szerint nem ők hibáztak, az állam viszont visszakövetelné tőlük a pénzt.
Elegáns épületek, helyenként méteres gazzal. Nagyjából így fest most a somogyvári repülőgép-alkatrész gyár, amelynek évek óta működnie kellene. A beruházásra a Pelso Management Kft. közel félmilliárd forint uniós támogatást nyert el, és bár az épületeket felhúzták, a gyártás soha nem indult el. A cég képviselője szerint nem ők hibáztak, az állam viszont visszakövetelné tőlük a pénzt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel jártunk a helyszínen. Videóriport.
2010-ben jelentette be Somogyvár akkori polgármestere, Móring József Attila, hogy összesen egymilliárd forintért műanyag repülőgép-alkatrészeket gyártó üzem épül a településen. A beruházáshoz a Pelso Management Kft. 446 millió forint uniós támogatást nyert el a „DDOP-1.1.1/F-09. Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése” program keretében. A cég úgy tervezte, hogy a gyár két éven belül megnyit, és idővel 300 főnek ad majd munkát. Azonban lapunk és Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy ez a mai napig nem sikerült.
A Somogy megyei Somogyvár neve ma leginkább a Szent László emlékhelyről ismert, pedig tíz évvel ezelőtt ennél nagyobb volumenű beruházás is körvonalazódott a településen. „A Dél-Dunántúli Operatív Programban (DDOP) kapott zöld utat, 45 százalékos támogatási aránnyal a somogyvári fejlesztéshez a Pelso Management Kft., amely repülőgép, űr- és földi járművek fejlesztését szolgáló technológiai központot kíván létrehozni. Elsősorban kompozit és fémalkatrészek fejlesztéséhez, gyártásához kerestek lehetőséget, de a fejlesztésben érintett Avana Kft. luxus hidroplán terveivel is felhívta már magára a figyelmet” – írta akkoriban a megyei napilap.
Hozzátették:
eredetileg azt tervezték, hogy már 2012-től évi mintegy húsz repülőgéphez gyártanak kompozitelemet.
A területre két húzóvállalkozás jelezte betelepülési szándékát, mely mintegy további 12-14 beszállítót, illetve alvállalkozót vonzana a területre. A legjelentősebb beszállító az amerikai Boeing részére gyártana kompozit alkatrészeket. A támogatási döntést 2010 márciusában kapták meg, és 2014 októberére kellett volna elkészülniük.”
A gyár azonban akkor és azóta sem készült el.
Külföldi cégek a háttérben
A támogatást elnyerő, jelenleg 0 fős, 2008-ban alapított Pelso Management tulajdonosa a Cydonia Capital Ltd. két éve. Az Egyesült Királyságban bejegyzett cég előtt a Marshall-szigeteki Cydonia International Corporation volt a többségi tulajdonos. A Pelso Managementnek és az Avana Aerospace Kft.-nek is a szigetszentmiklósi Dósa János (volt) az ügyvezetője.
Az Avana Kft. időközben felszámolás alá került, és az Opten cégadatbázis szerint a Pelso Managementnek sincs bevétele évek óta. A cég ellen több végrehajtás is indult, ebből kettő jelenleg is folyamatban van.
És nemcsak a cég küszködik, de a projekt sem halad: egy ponton évekkel ezelőtt megállt. A helyszínen járva kiderült, hogy nem sok kellene már a befejezéshez, de az irányító hatóság türelme közben elfogyott. Legalábbis ez olvasható ki a dokumentumokból, amelyeket a cég képviselője bocsátott a rendelkezésünkre.
Visszakövetelik a pénzt
Az egyik 2018-as irat szerint 2016-ban a közreműködő szervezet helyszíni bejárást tartott a területen, és a következő megállapításokra jutott.
- Az A és a B épületben több hiányosságot tapasztaltak a gépészeti és villamossági rendszerben (például nem helyezték el a kapcsolókat, lámpatesteket, nem építették be a kültéri nyílászárókat, a kazánokat, a hőszivattyúkat és a tartályokat, nem épült meg a napelemes rendszer, és a mosdók sem készültek el).
- A raktárépületből többek között hiányoztak a válaszfalak, a szigetelés, az ajtók, az ipari tolókapuk, és itt sem fejezték be a villamossági és gépészeti munkákat.
- Ami pedig a környezetrendezést illeti: az út- és térburkolat csak részben, a térvilágítás és az öntözőrendszer pedig egyáltalán nem készült el,.
A dokumentum szerint az irányító hatóság 2017. március 31-ig meghosszabbította a befejezési határidőt. Ahhoz viszont már nem járult hozzá, hogy ezt – a beruházó kérésére – 2021. december 31-re módosítsák. Mivel a beruházás csak részben (70%-ig) készült el, és a létesítmény nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium „szabálytalanság történt” megállapítással zárta a vizsgálatot. Emiatt elrendelték a szerződéstől való elállást, és a cégtől visszakérik a részére kifizetett 446 millió forint uniós támogatást, plusz a kamatait.
A szöveg kitér arra is, hogy a kedvezményezett szerint a „gyanúban foglalt megállapítások sok esetben nem teljes körűek, illetve nem objektívek”. Szerinte ugyanis a beruházás befejezését „az államigazgatási és egyéb hibák és hibakorrekciós eljárások és egyéb, a pályázó érdekkörén kívül eső tényezők” lehetetlenítették el.
Az eljáró szervezet azonban ezeket a kifogásokat nem találta megalapozottnak, és mint írják: „pusztán a jogi kényszerek és államigazgatási határidők nem indokolják azt, hogy a projekt szerződésszerűen csak kb. 10 év alatt valósuljon meg”.
Szerintük továbbá a beruházó nem jelezte az akadályokat a közreműködő szervezetnek, pedig kötelessége lett volna. Így a projekt be nem fejezése neki felróható okokból történt. A minisztérium ezért elrendelte a támogatási szerződéstől való elállást, és a támogatási összeg kamatokkal együtt történő visszakövetelését.
„Az állam több projektünket is megakasztotta”
A szabálytalansággal érintett projekteknél a legritkább esetben sikerült elérnünk és szóra bírnunk az érintett beruházót, azonban ez most másként történt. Dósa János ügyvezető ugyanis nemcsak válaszolt a megkeresésünkre, de maga ajánlott fel minden rendelkezésére álló dokumentumot, valamint ahhoz is hozzájárult, hogy a helyszínen forgassunk. Szerinte ugyanis rajtuk kívül álló okok miatt nem készülhetett el a gyár, ami egyébként nekik nagy veszteség.
A cégvezető elmondása alapján a kálváriájuk ott kezdődött, hogy – bár két évig előzetesen, épület beosztási terv szinten egyeztettek az építési hatósággal és az önkormányzattal – kiderült, tévesen adták ki az építési engedélyüket, amelyben – a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) megengedett 2500 helyett – egy 3200 négyzetméteres épület szerepelt. Ezt viszonylag rövid idő alatt orvosolni lehetett volna egy HÉSZ-módosítással (erre 2011-ben ígéretet is kaptak az önkormányzattól), csakhogy erre valamiért mégsem került sor.
Dósa János elmondása szerint a testület öt évig húzta az ügyet, miközben egy másik, hasonló ipari létesítmény érdekében korábban 8 nap alatt módosítottak a szabályzaton. Mindez végül azt eredményezte, hogy kifutottak az eredeti határidőből. Bár kértek hosszabbítást, a támogatási szerződés módosítását aláírni hivatott közreműködő állami szervet közben – Dósa szerint jogellenesen – megszüntették.
„A kérelmünket a szerződött 30 nap helyett 15 hónap alatt bírálták el, visszamenőleges hatályú dátumra. Akkor küldték ki azt, amikor a programnak már vége volt. A támogatási szerződés Általános Szerződési Feltétele a 6.3-as pontban azonban kifejezetten megtiltotta a pályázó számára a projekt önálló folytatását, míg a támogató részéről a pozitív elbírálás meg nem történik. Azaz a pályázót a támogatási szerződés előírása és a támogató saját késése gátolta” – állítja Dósa.
De ez csak egy volt a sok jogszerűtlen lépés közül a cégvezető szerint. Több fórumon is próbáltak jogorvoslattal élni, sőt, a szerződés pontjainak be nem tartása miatt szabálytalansági eljárást indítottak a Pénzügyminisztériumon belüli irányító hatóság ellen, de egyelőre nem jártak sikerrel. Dósa János rámutatott, több ponton is sérelmezik az önkormányzati és állami szervek eljárását, és amíg a jogi helyzet nem tisztázódik, nem tudnak és nem is akarnak haladni a munkálatokkal.
Hozzátette: a kormány több magyarországi projektjüket is megakasztotta, ráadásul a panaszaikat ugyanaz az hatóság (sőt, konkrétan ugyanaz a személy) bírálta el, mint aki ellen panasszal éltek.
Dósa szerint valakik nem akarják, hogy ők ebben az országban valamit elérjenek – többek között a repülőgép-gyártásban –, veszélyeztetve ezzel a politikai hátszéllel rendelkező, azonos profilú cégek működését. Állítása szerint van olyan jogerős bírósági ítéletük, amelyet egy kormányszervezet 12 éve nem hajlandó végrehajtani, „kifejezetten fejlesztői munkájukat és nemzetközi együttműködésüket gátolandó”.
Így, ha az állam nem teszi meg a szükséges lépéseket irányukba, külföldre viszik a beruházásaikat
– szögezte le a cégvezető.
Újabb uniós százmilliók mentek a levesbe
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a somogyvári önkormányzatot is, hogy a kialakult helyzetről és a cégvezető állításairól érdeklődjünk, de cikkünk megjelenéséig kérdéseinkre nem válaszoltak.
Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint ebben a nagyon szomorú történetben annyi sajnos nem szokatlan, hogy majdnem fél milliárd forint EU-s támogatást anélkül fizettek ki, hogy az egy fillér valódi gazdasági eredménnyel járna. Abban viszont különbözik az ügy a többitől, hogy úgy tűnik, itt az elnyert pénz nem tűnt el, azt valóban arra használták, amire kapták. És az sem gyakori, hogy a tulajdonos részletesen tájékoztasson egy országgyűlési képviselőt.
Hozzátette, ha viszont igazak a Dósa által elmondottak, akkor megint visszatérünk a maffiaállam valóságába. Nehéz lenne elhinni ugyanis, hogy egy önkormányzat valamilyen hátsó szándék nélkül váratta meg a beruházást egy egyszerű, formális döntéssel. Főleg, ha tudjuk, hogy egy működő üzem nagyon komoly plusz adóbevételt jelentene a településnek. És pláne, ha tudjuk, hogy a falu polgármestere egy fideszes országgyűlési képviselő (volt).
„Az önkormányzat hallgatása sem segít a kérdések megválaszolásában. Mindenesetre, ha valaki valóban előre megfontolt szándékkal akadályozta a repülőgépgyár beindulását, akkor két logikus ok állhatna a háttérben.
Az egyik, hogy a beruházó esetleg nem akart visszaosztani a támogatásból.
A másik, hogy esetleg egy konkurens cég akart „keresztbe tenni”. A gyár tulajdonosa nem tudott ezekre bizonyítékokat nyújtani, de ez nem is zárja ki a felvetést. Ahogy a magyar „igazságszolgáltatást” ismerjük, soha nem is fogjuk megtudni. Csak egy bizonyosság marad: 450 millió EU-s támogatás ment a levesbe” – fogalmazott Hadházy Ákos. (Átlátszó)
