Nem megy az első osztályos matematika a Fővárosi Törvényszék bíráinak

Hogy teszi tönkre alapvető ismeretek hiánya miatt építtetők munkáját a kormányhivatal és az őt támogató bíróság

Levélírónk története a következő:

• Az ingatlanához 12 évvel korábban hozzáépítettek engedély nélkül egy télikertet az előírt hátsó kert távolságon belül, mivel több mint 10 éve történt az eset így elévül, nem volt intézkedési jogköre a hatóságnak
• Az osztatlan közös épület másik részén, egy másik tulajdonos is épített pont egy ugyanilyen épületrészt engedély nélkül, ugyanazon a hátsókert távolságon belül
• Levélírónak a korányhivatalban eljáró ügyintézők szóban még azt nyilatkozták, az átalakításhoz természetesen semmilyen engedély, sem bejelentés nem szükséges, mert csökken majd az épület térfogata a munkával
• A télikertet OTÉK 1. melléklet 8. pontja alapján úgy alakította át a levélíró, hogy csökkent az épület térfogata és nem végeztek semmilyen engedélyköteles munkát
• Az ilyen átalakítás nem bővítés, hanem átalakítás a jogszabály szerint, így nem engedélyköteles, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt Lechler tudásközpont 10 éve fennálló tájékoztatója is igazol

https://www.e-epites.hu/hirek/tajekoztato-az-egyszeru-bejelentessel-kapcsolatos-legutobbi-modositasokkal-kapcsolatban

• Amikor az átalakítás megtörtént, helyszíni szemlére mentek a Fővárosi Kormányhivataltól és bontási határozatot hoztak a télikert átalakítása után kialakított épületrészről, figyelmen kívül hagyva az OTÉK szabályát és a helyi építési szabályzatot
• A levélíró megtámadta a bontási határozatot a bíróságon
• Az ügyben eljáró tanács tagjai szerint dr. Kecskés Zsófia, dr. Horváth Zoltán, dr. Szeles Balázs György, ha valami lehet a szabály szerint nagyobb, akkor az csak egyenlő lehet, amiről már általános iskola alsó tagozatában is tudják a gyerekek, hogy ezért egyes osztályzat járna. Ez írták az alapvető matematikai ismeretekkel hadilábon álló bírók:

„Az OTÉK 1. melléklet 8. pontja alapján átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önállórendeltetési   egység,   helyiség   alaprajzi   elrendezésének   vagy   külső   megjelenésének,megváltoztatása   érdekében   végzett,   az   építmény   belső   térfogatát   nem   növelő   építési tevékenység.
…
Ez   a   bíróság   értelmezése   szerint   azt   feltételezi,   hogy   az   átalakításra   szánt   épület   belsőelrendezése,   kialakítása   a   korábbiaktól   eltérően   valósul   meg,   de   a   belső   térfogat megváltoztatása   nélkül.”

• A tanács szerint, ha egy épületrészből az alap és a legalsó födém megmarad, akkor is el lett bontva a teljes épületrész, miközben tanúk nyilatkoztak, hogy nem lett elbontva az egész rész és az említett rész csak az épület 5%-át érinti.

• A tanács szerint, ha a régi télikert legalsó födém és falai az átalakítás alatt úgy marandnak meg, hogy nem változik a hátsókert távolság, akkor is változott a hátsókert távolság
• A bíróság nem folytatott le bizonyítást, nem tudott valójában arról semmi konkrétat az ügyről, de nem is érdekelte miképp történt az átalakítást, szakkérdésből, jogkérdést kreált
• Mivel a tanács tagjai szerint a nem nagyobb fogalom megegyezik az egyenlő fogalmával és ha megmarad valami egy épületrészből akkor sem marad meg semmi, a nem változó hátsókert távolság megváltozott, ezért az építési tevékenység új építés, miközben ezek közül a feltételek közül semmi sem igaz, és valótlan állítások miatt bontásra ítélték a kis épületrészt
• A levélíró a Kúriától kért felülvizsgálatot, de hiába csatolt olyan átalakításról Legfelsőbb Bírósági döntést, ahol egy benzinkutat teljesen elbontottak és csak a földben maradt két tartály (Legfelsőbb Bíróság Kfv.37313/2008/7.), ami miatt a végső döntés alapján az az építkezés átalakításnak minősítették, ez nem érdekelte a bíróságot. Azzal sem foglalkoztak, ahogy még a levélíró igazát alátámasztó többi 8 hasonló Kúria és Legfelsőbb bírósági döntést sem említették meg a döntésben. A Kúria tanácsa szerint is megfelelő az a logikai bukfenc és matematikai képtelenség, hogy nagyobb egyenlő csak az egyenlő lehet, illetve a valami az ugyaz, mint a semmi
• A Kúria az esetről teljesen félrevezető tartalmú elvi állásfoglalást hozott, aminek semmi köze az ügyhöz (Kfv.III.38.043/2021/11.), mert az adott ügyben nem lett teljesen elbontva a télikert, mivel az alapja és az alsó födém a bíróság szerint is elfogadva sem lett elbontva és 12 éve már háborítatlanul a helyén állt

+1

A Fővárosi Kormányhivatal a bontás ellenőrzésére olyan munkatársat is küldött, akinek nem volt érvényes igazolványa és őt nem akarta beengedni a levélíró. Emiatt a másik ellenőr sem akart bemenni ellenőrzésre és azt mondták a levélírónak, hogy majd azt írják a helyszíni jegyzőkönyvbe, hogy nem akart beengedi senki és ezért jól megbüntetik.

Amikor levélíró megmutatta neki, hogy a hivatali visszaélés szándékát rögzítette telefonnal az ellenőrök rögvest elsiettek megszégyenülve.

Az üggyel kapcsolatban a következő kérdéseket küldtük a Fővárosi Törvényszéknek:

• Elvárás az építésügyi döntésekben részvevő Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírók számára, hogy az alapvető alsó tagozatban megkövetel matematikai ismeretekkel tisztában legyenek, vagy ez nem feltétel a munkájukhoz?
• Ha elvárás, akkor miért nem tudja értelmezi dr. Kecskés Zsófia, dr. Horváth Zoltán, dr. Szeles Balázs György bíró az első osztályban tanult relációk jelentését, hogy a nem nagyobb az nem az egyenlő fogalmát jelenti?
• Miért nem tudja értelmezni dr. Kecskés Zsófia, dr. Horváth Zoltán, dr. Szeles Balázs György bíró azt a matematika fogalmat, hogy a valami nem egyenlő a semmivel? Mert ha egy épületrészből megmarad az alapja és a legalsó födém akkor az nem az épületrész teljes megsemmisülése.

A Fővárosi Törvénszék névetlen levelében azt a választ adta, hogy a bírók kinevezésének feltétele egyetem elvégezése, ahhoz pedig előtte matematikából kell tudás. Ebből szerintük következik, hogy többet tudnak az óvodai matematika szintjén.

A válaszukra újabb kérdést tettünk fel, hogy az NEM a végzettségükre voltunk kíváncsiak, hanem arra, hogy dolgozhat valaki ha nem tudja teljesíteni az alsós matematikai elvárásait, illetve miért elég, ha csak óvoda szintű matematika tudással rendelkezik. Erre a kérdésre már nem tudtak válaszolni, halgatólagosan beismerték, ha elég az óvodai szintű ismeret matematikából akkor is dönthetnek építésügyben. Ez sajnos ilyen döntésekhez vezet, mert azok döntenek akik nem értik miről is szól egy ügy és mi alapján kellene dönteni benne. Mint utólag megtudtuk dr. Kecskés Zsófia és dr. Szeles Balázs György már az Fővárosi Ítélőtáblánál dolgozik. Reméljük nem kell semmilyen összadást vagy összehasonlítást végzniük önállóan a döntésekhez, mert akkor megint határozotton olyan döntés hozhat, amit még az alsós gyerekek is kinevetnének. AZ elsőben még talán tud nekik segíteni egy számológép de a második műveletet egyedül nem fogják valószínű önállóan megoldani.