Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Nem igaz: Ukrajna EU-tagsága nem befolyásolná érdemben Magyarország támogatását

Külföld
2024.01.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
7

Az ukrán EU-csatlakozás költsége évente mintegy 19,5 milliárd eurót jelent majd, ami az uniós GDP alig 0,13 százaléka – derül ki a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet hamarosan megjelenő tanulmányából.

A szakértők azt vizsgálták, hogy Ukrajna csatlakozása milyen hosszútávú következményekkel járna az unió és tagállamai gazdaságára, költségvetési helyzetére. Megállapításuk szerint az ukrán tagsággal járó terhek nem befolyásolnák számottevően a közös büdzsé jelenlegi nettó haszonélvezőinek pozícióját, így Magyarországét sem. Az Orbán-kormány ennek az ellenkezőjét állítja, megalapozott számításokkal azonban nem hozakodott elő. Az EU országai tavaly decemberben határozták el, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a kelet-európai országgal. A folyamat várhatóan több évig fog tartani. Ezalatt a közös büdzsé szabályai feltehetően változni fognak, de mivel nem tudni, hogyan, a Bruegel elemzői a jelenlegi szabályokat vették alapul, amikor megbecsülték, Ukrajna taggá válása mennyibe kerülne az közösségnek.

— Számításaink szerint a mostani feltételek mellett hét éven át, vagyis a hosszútávú büdzsé keretein belül, körülbelül 136 milliárd euróba kerülne az ukrán csatlakozás az alap forgatókönyv szerint, ennyi lenne annak a közösségi költségvetésre gyakorolt nettó hatása. Ez tartalmazza az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, a magasabb adminisztrációs kiadásokat, és azt az összeget, amennyivel kevesebbet kapnának emiatt a jelenlegi tagállamok a brüsszeli büdzséből. Az EU átlagánál jóval fejletlenebb ország felvétele azzal jár, hogy csökken a közösség átlagos egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI), így a “régi EU” egyes lemaradott régiói följebb kerülnek a fejlettségi ranglétrán és kevesebb kohéziós támogatásra tarthatnak igényt — magyarázta lapunknak Darvas Zsolt, a Bruegel vezető munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Az ukrán csatlakozás hét évre vonatkozó 136 milliárd eurós költsége évente 19,5 milliárd eurót jelent. Ez az uniós GDP 0,13 százaléka, ami a kutatók véleménye szerint kezelhető összeg. Becsléseik alapján a kelet- és közép-európai térségben az uniós támogatások egyetlen nettó haszonélvezője sem fog csak emiatt nettó befizetővé válni, azaz többet befizetni a közös kasszába, mint amennyit kivesz onnan.

Magyarország sem, amely jelenleg nagyjából a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő pénzügyi forrást kap Brüsszelből (nettó értelemben, azaz ennyivel több a közös kasszából kapott pénz annál, mint amit Magyarország befizet), és ennél csak 0,13 százalékponttal kevesebb, azaz 2,4 százalék támogatáshoz jutna, ha a jelenleg háborúban álló ország EU-taggá válna. 

A GDP 2,5 százalékáról 2,4 százalékára csökkenés persze nem elhanyagolható összeg, de mégis eltörpül az előző hétéves költségvetés után bekövetkezett csökkenés mellett: 2014-2020 között hazánk körülbelül a GDP 4 százalékának megfelelő összeget kapott, s ez 2,5 százalékra csökkent a 2021-2028-as költségvetésben.

A kutatóintézet szakértői egy alternatív forgatókönyvet is felvázoltak a csatlakozásra: számításaik szerint ha Ukrajna területe, gazdasági teljesítménye és lakossága is egyötödével csökkenne a háború következményeként, akkor az EU költségvetésében jelentkező költség 110 milliárd euróra rúgna, ami a GDP arányában 0,1 százalék. Tehát bármelyik forgatókönyv valósulna is meg, érdemben nem befolyásolná egyik nettó kedvezményezett, így Magyarország pozícióját sem.

A 2004-es csatlakozás bizonyította, hogy nemcsak a közvetlen költségvetési hatásokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a csatlakozás mennyivel növeli a régi tagállamok gazdasági lehetőségeit és költségvetési bevételeit. A nyugati országok jelentős hasznot húztak abból, hogy a magyar, a lengyel és a többi piac gyorsan bővült, fejlődött. Ugyanez várható Ukrajna esetében, ahol az újjáépítés eleve gyors növekedési lehetőséget rejt – érvelt Darvas Zsolt, miért nem csak az EU-s kasszából kiáramló pénzt kell mérlegre tenni.

 Ha egy alacsonyabb jövedelmű ország uniós pénzt kap, az nem vész el teljesen az EU27-ek számára. Több különböző csatornán visszaáramolhat a tagállamokhoz: megjelenik a költségvetésükben és hizlalja a magáncégek nyereségét. Ha az Európai Unió fejlesztési támogatást ad Ukrajnának, az abból megvalósuló projektek egy részét uniós vállalatok fogják kivitelezni. E vállalatok hazai bázisán – azaz például Németországban, Ausztriában, Lengyelországban – így nő a foglalkoztatás és az adóbevétel. És mivel az uniós pénz hozzájárul az ukrán piac bővüléséhez, a gazdaság növekedéséhez, az EU-s vállalkozások több terméket és szolgáltatást tudnak ott eladni, megnövelve termelésüket, foglalkoztatásukat, nyereségüket és így az adóbevételeket is. Ha ezeket a hatásokat figyelembe vesszük, az Ukrajnának a közösből kifizetett összeg nettó hatása az EU27-ek nemzeti költségvetéseire számottevően kisebb lesz – fogalmazott a Népszavának a Bruegel és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértője. (Népszava)

Címlapkép forrása: Tagesschau
KÜLFÖLD
Magyarország
UKRAJNA
Csatlakozás
tanulmány
eu-bővítés
uniós költségvetés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.29. - 06:06
7
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Az állam helyett az Intersnack és a SPAR segít a Heim Pál Gyermekkórház orvosainak

    Az állam helyett az Intersnack és a SPAR segít a Heim Pál Gyermekkórház orvosainak

  • Átverik a magyarokat – kijöttek a legfrissebb számok arról, hogy mennyire

    Átverik a magyarokat – kijöttek a legfrissebb számok arról, hogy mennyire

  • AfD-listavezető: nem dobnánk ki a Fideszt ágyunkból

    AfD-listavezető: nem dobnánk ki a Fideszt ágyunkból

  • Bármelyik vasutas komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János

    Bármelyik vasutas komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János

  • Életmentő stroke-előjelek

    Életmentő stroke-előjelek

  • A Roszatom kis teljesítményű atomerőműve látja el az északi sarkvidék aranybányáját árammal 

    A Roszatom kis teljesítményű atomerőműve látja el az északi sarkvidék aranybányáját árammal 

  • Így vetít az orosz Nagy Testvér, csak a teljes elvakultság hitelesítheti az alaptörténetet

    Így vetít az orosz Nagy Testvér, csak a teljes elvakultság hitelesítheti az alaptörténetet

  • „Hírlapi kacsa” – reagált a kormány a svéd NATO-csatlakozás feltételeiről szóló hírekre

    „Hírlapi kacsa” – reagált a kormány a svéd NATO-csatlakozás feltételeiről szóló hírekre

  • Súlyos kijelentéseket tettek a Kreml közeléből a magyar energiaellátás jövőjéről

    Súlyos kijelentéseket tettek a Kreml közeléből a magyar energiaellátás jövőjéről

  • Négyszázmilliós sportparadicsommá változtatnák a Tisza holtágát, szakíthat a fideszes önkormányzati elnök két fiának az egyesülete is

    Négyszázmilliós sportparadicsommá változtatnák a Tisza holtágát, szakíthat a fideszes önkormányzati elnök két fiának az egyesülete is

  • Az Európai Bizottság asztalán a jelentés a kínai akkumulátorgyárak veszélyeiről

    Az Európai Bizottság asztalán a jelentés a kínai akkumulátorgyárak veszélyeiről

  • Egy év alatt több mint 21 ezer ingatlant árvereztek el a végrehajtók

    Egy év alatt több mint 21 ezer ingatlant árvereztek el a végrehajtók

  • Szükség van Magyarországon 500 ezer vendégmunkásra?

    Szükség van Magyarországon 500 ezer vendégmunkásra?

  • Megkérdezték a belügytől, hogy ki a felelős a 17 ezer eladatlan lélegeztetőgépért

    Megkérdezték a belügytől, hogy ki a felelős a 17 ezer eladatlan lélegeztetőgépért

  • Kóbor grimusszá vált Budapest-Tatabánya között a vonatpótló

    Kóbor grimbusszá vált Budapest-Tatabánya között a vonatpótló

  • Szükség lehet ma az esernyőre, feltámad a szél

    Szükség lehet ma az esernyőre, feltámad a szél

  • Hiányzó pedagógusok - hatalmas számot mondott a PSZ

    Hiányzó pedagógusok - hatalmas számot mondott a PSZ

  • Csaláson kapták a csalás elleni hivatal korábbi elnökét

    Csaláson kapták a csalás elleni hivatal korábbi elnökét

  • Ítéletet hozott a bíróság a volt Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba ügyében

    Ítéletet hozott a bíróság a volt Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba ügyében

  • Visszaszólt a NAV-nak a könyvelők egyesülete

    Visszaszólt a NAV-nak a könyvelők egyesülete

  • Ungár Péter: Orbán Viktor vagyonosabb a családomnál

    Ungár Péter: Orbán Viktor vagyonosabb a családomnál

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element