Nem megy a toborzás, nagy a lemorzsolódás.
Lehetetlennek tűnő küldetés előtt áll a német hadsereg: egyre nehezebb a toborzás és a meglévő létszám megtartása, miközben a cél a Bundeswehr megerősítése lenne Oroszország ukrajnai inváziója és a fokozódó veszélyek miatt. Boris Pistorius védelmi miniszter ugyan nem szeretné úgy reklámozni a hadsereget, mint egy Mission Impossible filmet, de azt elismerte, hogy herkulesi feladat az állomány feltöltése.
Mindenki a Bundeswehr létszámhiányáról beszél – és senki sem tudja nálam jobban, hogy ez mekkora probléma. Az idén 7 százalékkal kevesebben jelentkeztek katonának, mint tavaly ugyanebben az időszakban
– mondta egy e heti katonai rendezvényen. A tárcavezető azonban bízik benne, hogy a trend megfordult, mert 16 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik érdeklődnek a katonai karrier iránt.
A Deutsche Welle összeállítása szerint a német hadseregben jelenleg 183 ezer ember szolgál, Olaf Scholz kancellár azonban az ukrajnai háborúra válaszul a nagyarányú fejlesztések mellett szeretné feltölteni az önkéntes erők sorait is. (A hadkötelezettség 2011-ben szűnt meg Németországban.)
A cél korábban az volt, hogy a katonák létszáma 2031-re elérje a 203 ezret, Pistorius azonban elismerte, hogy ezt most éppen felülvizsgálják – a portál szerint valószínűleg azért, mert rájöttek, hogy elérhetetlen álom. Még úgy is, hogy július végén egy sor intézkedést hoztak, ami ösztönözheti a nők bevonását, akik a teljes létszám mindössze 9,5 százalékát teszik ki a kormányzat által elvárt 20 százalék helyett.
Ám nem csupán a toborzással vannak problémák, kritikus szintet, 30 százalékot ért el a lemorzsolódottak aránya. A védelmi miniszter szerint „ennek sok köze van az elvárásokhoz, az elvárások kezeléséhez, esetleg a téves elképzelésekhez és egyes esetekben a túlzott elvárásokhoz is”.
Ezért is tartja szükségesnek, hogy a realitásoknak megfelelően „reklámozzák” a katonai szolgálatot, ne pedig úgy, mint egy hollywoodi akciófilmet. A Bundeswehr tavaly indított új arculati, toborzási és reklámkampányt, de a kritikusok szerint a plakátokon és videókban túl nagy hangsúlyt kaptak a vadászgépek, ejtőernyősök, tengeralattjárók és más olyan speciális szerepek, amelyek csak az újoncok egy töredéke számára elérhetők.
A fiatalabb generációk ráadásul elődjeiknél jobban előtérbe helyezik a munka és a magánélet egyensúlyát, ami nem igazán összeegyeztethető a katonai karrierrel.
A Bundeswehr problémáit tovább súlyosbítja a német népesség elöregedése is, mivel a hadsereg általában a karrierjük elején lévőket próbálja besorozni, nem pedig az idősebbeket. Pistorius pedig emlékeztetett, hogy 2050-re 12 százalékkal kevesebb 15 és 24 év közötti lesz majd Németországban, mint most, ezért észszerű lenne erősíteni a toborzást a friss diplomások körében. Annál is inkább, mert például a szociáldemokrata párt (SPD) berlini szervezete meg akarja tiltani a toborzást az iskolákban. A gyakorlatot sok kritikai illeti, és nem is igazán működik, mivel minden évben egyre kevesebb fiatalkorú csatlakozik a hadsereghez.
A Bundeswehr akut problémáira Eva Högl, a hadsereg parlamenti biztosa is rávilágított márciusi jelentésében. A hadseregnek szerinte „túl kevés van mindenből”, a laktanyák állapota pedig „szánalmas”, egy részükben wifi, sőt, még működőképes vécé sincs. (vg.hu)
