Március 11-én volt a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója.
A szerdai parlamenti ülésre benyújtott javaslattal a kormány további 180 nappal hosszabbítaná meg az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet. Elég valószínű, hogy meg is kapja a felhatalmazást a kormánypárti többségű országgyűléstől.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: a kormány a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022-es törvény módosításának javaslatával arra kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november elsejével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát az erre vonatkozó közjogi keretek betartásával további 180 nappal ismételten meghosszabbíthassa.
Erre annak érdekében van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit – mondta.
Hangsúlyozta, a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől. A törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, a 2022 novembere óta már az alaptörvényben is rögzített tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését. Hozzátette: a kormánynak az alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezze a veszélyhelyzet megszüntetését.
Az államtitkár kiemelte: Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint két éve dúl háború és ennek humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik.
"Ezek a negatív hatások már több mint két éve mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát" – jelentette ki.
Emlékeztetett: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be, hogy enyhítse a fellépő negatív helyzeteket. Egyebek mellett meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a rezsivédelmi alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen és árfigyelő rendszert is bevezetett.
Arra is kitért: az orosz–ukrán háború a II. világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst és megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is. A humanitárius krízishelyzet kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez Magyarországnak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét – indokolta a javaslatot.
A Fidesz támogatta a veszélyhelyzet meghosszabbítását és a KDNP-is, mondván, ez lehetőséget ad a kormánynak a gyors reagálásra.
Demokratikus?
A Demokratikus Koalíció szerint viszont az a helyzet, hogy a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni.
Arató Gergely, a DK vezérszónoka arról beszélt, a javaslat annak a bizonyítéka, hogy a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. A politikus sorolta azokat a korábban elfogadott döntéseket, amelyek az értékelése szerint ezt támasztják alá.
Arató Gergely úgy fogalmazott: "ez az önök reakciója az orosz–ukrán háborúra". Törvényi felhatalmazást keresnek, hogy kontroll nélkül folytathassák amit eddig is tettek, a közvagyon magánvagyonná alakítását, az emberek és az önkormányzatok jogainak korlátozását. Erre kell a veszélyhelyzet, ez a célja, szó sincs arról, hogy a háborús veszélyhelyzethez ennek bármi köze lenne – összegzett.
Arató Gergely szerint, ha szerencsésen véget érne a háború, gyorsan kitalálnának valami új indokot a veszélyhelyzet hirdetésére. Kitért arra, hogy a többi uniós államban rendkívüli jogrend nélkül is tudják kezelni a háborús helyzetet.
A DK-s politikus azt mondta, a javaslat értelme, hogy még a parlamentbe se kelljen behozni törvénymódosításokat, hanem "úgy lehessen belematatni a törvényekbe", hogy erről sem a képviselők, sem a választók nem értesülnek. A javaslat szerinte arról szól, hogy a kormány lényegében azt csinál, amit akar, akkor hoz jogszabályt a parlament elé, amikor ebben propagandaelőnyt lát – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Feltette a kérdést: mikor kaptak tájékoztatást a képviselők arról, hogy "mit művelnek" veszélyhelyzeti kormányzás címén?
További ellenzők
Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka azt mondta: a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás alapjaiban teszi jelentéktelenné az Országgyűlést.
A kormánynak nem volt elég, hogy a kétharmados többséggel "kényük-kedvük" szerint írhatják át a törvényeket, az alkotmányt, pár nap leforgása alatt tudnak sürgős tárgyalással vagy kivételes eljárással olyan törvényeket hozni, amelyek emberek millióinak az életét forgatják fel. Az is tehertétel, hogy a Parlament falai között eljátsszák, "Magyarországon még névleg demokrácia van" – fogalmazott.
Feltette a kérdést a kormánypárti képviselőknek – akik szerinte "minden bizonnyal ismét gondolkodás nélkül" megszavazzák majd a törvénymódosítást –, mi okuk van arra, hogy újra és újra meghosszabbítsák a rendeleti kormányzás hatályát. "Megunták, hogy 2010 óta a nevüket adják az ország szétlopásához, az állami ellátórendszerek lezüllesztéséhez és a keleti diktatúrák kiszolgálásához?" – kérdezte.
A rendeleti kormányzás folytatása nem Magyarországot, a magyar állampolgárokat szolgálja, csupán a hatalom érdekeit védi, ezért a javaslat célja is csak a hatalom bebetonozása, amit nem tudnak támogatni - összegzett.
Politikai trükk
Novák Előd (Mi Hazánk) a háborús veszélyhelyzetet politikai trükknek, a hatalommal való visszaélés eszközének nevezte. A vezérszónok azt kérdezte, hogy ha tényleg háborús veszélyhelyzet van, akkor miért küldik a magyar katonákat a világ más országaiba?
A felszólaló hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy évben a kormány több, mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, köztük olyanokat is, amelyeknek nem volt közük a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz. A meghosszabbításnak diplomáciailag is rossz az üzenete, a Mi Hazánk ezért sem támogatja – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Egyet sem semmisítettek meg
A vita lezárása után Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, a kabinet negyedévente írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, illetve a parlamenti bizottságok elnökeit a veszélyhelyzeti kormányrendeletekről és azok tartalmáról.
Külön felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) eddig egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendeletet sem semmisített meg.
Az államtitkár úgy fogalmazott: tudomásul veszik, hogy a baloldali ellenzék nem támogatja a kormányt abban, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a veszélyhelyzetre. Valójában a baloldali ellenzék azon dolgozik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket, aminek az a következménye, hogy a kabinetnek nagyobbrészt az EU támogatása nélkül kell leküzdenie a háború okozta gazdasági veszélyeket – jelentette ki.
Mikor kezdődött?
Amúgy – még a régi törvényi besorolás szerint a – tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet 2016 márciusában kezdődött, aztán jött a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, majd az Alaptörvény 9., és 10. módosítása alapján az elnevezés veszélyhelyzetre módosult, így előbb a Covid-járványra, majd a háborús helyzetre vonatkozóan vezették be.
Egyébként egy pár hónapos időszak kivételével folyamatosan veszélyhelyzet van idehaza, így eddigre már több mint 3000 napja rendeleti kormányzás folyik Magyarországon.
Hogyan változott?
Látszik, hogy a "veszélyhelyzeti" szabályozás számos változáson ment keresztül a koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenése valamint az orosz–ukrán konfliktus kialakulása óta.A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Gulyás Gergely az akkori kormányinfón beszélt erről, maga is példátlannak nevezve az intézkedést Magyarország rendszerváltás óta eltelt időszakára vonatkozóan. Ekkor hangzott el a "különleges", vagy "rendkívüli jogrend" kifejezés is.
Pár hónappal később már módosultak is az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek - az ország veszélyeztettségének növekvő mértékét figyelembe véve - három esete van: a hadiállapot, a szükségállapot és a "legenyhébb" veszélyhelyzet.
A háborúra adott válaszként Orbán Viktor miniszterelnök 2022. május 24-én jelentette be, hogy a kormány háborús veszélyhelyzetet hirdet ki, november elsejétől pedig annyi történt, hogy a parlamenti képviselők úgy döntöttek, a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti.
A rendkívüli jogrendek lényege elvileg az, hogy a kormány hatékonyan és gyorsan tudjon reagálni a felmerülő problémákra. Ám a veszélyhelyzeti – és rendeleti – kormányzás kritikusai szerint 2020. óta a kormány jó pár olyan rendeletet is hozott – számos, sokak számára segítséget jelentő szabály mellett –, amelyek normális esetben súlyos vitákat váltottak volna ki.
- Ilyen volt a fejlesztési támogatások és önkormányzati adóbevételek elvonása, valamint az ingyenessé tett parkolás, amely jelentős bevételkiesést okozott az önkormányzatoknak.
- Egy így meghozott szabályban az ellenzéki vezetésűvé lett Gödtől elvonták a területén működő Samsungtól befolyó iparűzési adót, amelyet a fideszes vezetésű Pest vármegyei önkormányzat kapott meg.
- A veszélyhelyzetre hivatkozva hosszabbították meg a közadatigénylés teljesítésére előírt 15 napos határidőket 45, illetve 90 napra.
- A gyülekezéseket, tüntetéseket a koronavírus idején tiltották, 2020 novemberétől 2021. május végén enyhítette, és a labdarúgó-Európa-bajnokság előtt szüntették meg. Tegyük hozzá, ilyen és hasonló szabályok máshol is voltak Európában.
- A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és oktatóinak ellenállása után érvénytelenítették az akkori őszi félévet, a helyi népszavazások moratóriumát is fenntartották jó ideig, de a sztrájkjogot és adótitkot érintő szabályok is születtek, amelyeket a rendszer kritikusai szerint nem feltétlenül a veszélyhelyzeti kormányzáshoz kapcsolódóan kellett volna meghozni, annak ellenére, hogy minden egyes döntésnek volt indoklása, kapcsolódási pontja az éppen aktuális veszélyhelyzettel...
(MTI)/Blikk