Navracsics Tibor szerint senkinek nem fontos a pártcsalád nélküli Fidesz az EP-ben

Három héttel az európai parlamenti választások után, egy új összetételű EP-vel, amelynek közreműködésével az Európai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásával telnek az első hónapok. Ez már önmagában is egészen másfajta elnökségi környezetet jelent, mint amilyen 2011-ben volt, amikor Magyarország utoljára ellátta a feladatot. - írja a Telex

A feladatokról, a Magyarország EU-s megítélése miatti nehézségekről, és az EU-s elnökségben rejlő hosszabb távú bizalomépítés lehetőségéről beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, és Navracsics Tibor, aki rövid bevezetőjében a két eltérő elnökség mellett az állandóságról is beszélt. Ez pedig a kormányfő személye, hiszen akkor is Orbán Viktor volt a miniszterelnök, de Navracsics Tibor is része volt a kormánynak, akkoriban miniszterelnök-helyettesként és igazságügyi miniszterként, most pedig területfejlesztési miniszterként. Navracsics öt éves EU-biztosi mandátuma vége után három évvel tért vissza a kormányba 2022-ben.

A Magyarország elől jogállamisági kifogások miatt részben elzárt EU-s forrásokhoz való hozzájutásban is feladattal megbízott miniszter szerint a magyar elnökségnek már emiatt az intézményi ciklusváltás miatt sem lesz könnyű dolga, de bizonyos abban, hogy az Európai Parlament Magyarországhoz való viszonya sem segíti a helyzetet.

Az új EP is kritikus lesz Magyarországgal

Sok múlik azon, hogy milyen bizalommal viseltetnek az elnökségi feladatot ellátó tagállam iránt

– mondta Navracsics, márpedig az EP „elképesztően bornírt Magyarországgal szemben”, ez látszik abból is, hogy „átlag kéthavonta fogad fel egy a határozatot Magyarországgal szemben”, amelyből kitűnik, hogy sokan a képviselők közül úgy vélik, „nem is kellene léteznünk, földön kellene lennünk”, de „még mindig tagok vagyunk.”

„Biztosak lehetünk benne, hogy az új EP összetétele után sem várható változás” – Navracsics miatt ez az európai baloldali pártok miatt borítékolható.

Navracsics és Bóka kijelentéseit hallgatva úgy tűnt, mindez egy frusztrált európai hangulat, elfogult politikusok, és ellenséges brüsszeli és európai médiakörnyezet miatt van így, miközben Magyarország igyekszik felkészülten és nyugodtan reagálni.

„Nagy lesz a nyomás Magyarországon”, hogy ideológiai vitába menjen bele, de a kritikákat „nem érdemes a szívünkre venni, mert ha idegesek leszünk, akkor ideologikusak leszünk. Meg kell tartani a hidegvérünket. Ahogy a kormányfő mondja, stratégiai nyugalom kell, mert ha be tudnak húzni minket az ideológiai vitákba, akkor arra az elnökség mehet rá” – mondta a területfejlesztési miniszter.

A magyar elnökség akadályozása az EU-t ütné

Bóka szerint is leginkább az EP-vel való konfliktus a legmélyebb, amely bőven túlmutat a szokásos, Európa-politikát érintő vitákon, hiszen egyenesen arról van szó, hogy az EP a magyar politikai rendszert választási autokráciának tartja, ami „nem tudom, pontosan, hogy mit jelent, de érzem, hogy ez nem jó” – mondta Bóka. „Engem személy szerint mélyen bánt, ahogyan az EP a magyar kormányhoz viszonyul, de ennek nincs jelentősége, mert én egy intézmény, az Európai Tanács képviselőjeként lépek kapcsolatba az EP-vel” – feltéve, ha ezt nem akadályozza az EP azzal, hogy az európai állam és kormányfőket tömörítő testület, az EU jogalkotási struktúrájának harmadik pillérét jelentő ET által kijelölt soros elnöki posztot betöltő Magyarországot nem tekinti legitim képviselőnek.

„Az EP-nek nincs joga dönteni, hogy kit tekint legitimnek, de politikai okokból kiléphet a lojális intézményi együttműködés kereteiből.” Ezzel azonban Bóka szerint elsősorban „nem Magyarországgal tol ki”, hanem az EU intézményi működését akasztaná meg egy fél évre, és ennek messzemenő káros hatása lenne. Ez tehát a legnegatívabb forgatókönyv, de Bóka „az EP esetében nem zár ki semmit.”

De tehet arról Magyarország, hogy ebben a helyzetben van?

Ezzel kapcsolatban egy kritikus megjegyzést engedett meg magának Navracsics a kormánypárttal szemben: szerinte akkor lehetne nagyobb eséllyel remélni, hogy az EU soros elnöksége az EP-ben is segítené Magyarországot politikai tőkéje növeléséhez, és így érdekérvényesítő képességének elnökség utánra is szóló erősítéséhez, „ha a Fidesznek sikerülne olyan pártcsaládot találnia, amely nagyobb elfogadottsággal rendelkezik.”

Az EP-ben ma az a helyzet, hogy a Fidesz nem tartozik egyik pártcsaládhoz sem, ezért az EPP-ben lévő egyetlen KDNP-s képviselőtől eltekintve senki nincs, aki a több mint 700 fő testületben bármilyen szempontból fontosnak tartaná a Fidesszel való szolidaritást.” „A két szép szemünkért” erre nem lehet számítani – mondta a miniszter. Ezért arra van szükség, „hogy a Fidesz ismét részévé váljon az európai pártcsalád rendszerének.

Ezt a kritikát Navracsics formálisan koalíciós partnerként fogalmazta meg, hiszen a miniszter 2022-ben a KDNP frakciójához ült be.

De mitől lehet sikeres az EU soros elnöki tisztsége?

Bóka szerint ezt nehéz számszerűsíteni, így három szempontot mondott:

• elősegítette-e az intézményi átmenet zökkenőmentességét a magyar közreműködés,
• a feladatot tisztességes közvetítőként, a lojális együttműködés szellemében látta-e el a magyar elnökség,
• és azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a magyar elnökség alatt prioritást élveznek, sikerül-e úgy alakítani a politikai diskurzust, hogy attól az utána következő elnökség sem térhet el.

„Ha ezt elértük, az elnökség sikeres volt”, Bóka szerint a számháborúk ezen túl lényegtelenek, bár bizonyosan lesznek ilyenek is.

Ami a számokat illeti, arról videóüzenetben Brüsszelből bejelentkezve beszélt Ódor Bálint nagykövet, Magyarország EU melletti állandó képviselője. Eszerint 1500-2000 ülés lesz az elnökség alatt Brüsszelben, Luxembourgban és Strasbourgban, az ülések napirendjét a magyar elnökség határozza meg, az első három hónapra már megvan a részletes program – ennek pontos ismertetése május 10-én várható, erről Navracsics ismét az NKE-ben fog beszélni.

A feladat másik része az üléseken túl az Európai Tanács álláspontjának kialakítását végigkísérni, majd az elfogadott álláspontot az EP-vel folytatandó tárgyalásokon képviselni. Emellett a harmadik országokkal való csúcstalálkozók és a válsághelyzetek kezelése is a feladat része.

Von de Leyent a németek is ejthetik

Az elnökségtől függetlenül eközben zajlik majd az EP-választások után az Európai Bizottság elnökének jelölése kiválasztása, a biztosok jelölése, parlamenti meghallgatásuk, majd szeptemberben a róluk való szavazás, amely után legkorábban november 1-jén állhat fel az új EB – egyelőre kérdés, hogy azt valóban Ursula von der Leyen fogja-e vezetni.

Navracsics megjegyezte, hogy ő most a csúcsjelölt, de a francia elnök már jelezte, hogy szkeptikus vele szemben, és a miniszter szerint a német támogatás sem megingathatatlan: „nem vagyok benne biztos, hogy nagyon bánnák, ha Ursula von de Leyen kudarcot vallana” – igaz, ez nem példa nélküli, elvégre maga von der Leyen sem csúcsjelöltként lett elnök, csak azután, hogy az eredetileg jelölt Weber, majd Timmermans sem lett az, őket Orbán is ellenezte, épp a saját maga által képviselt álláspont sikereként tálalta 2019-ben, hogy Ursula von der Leyen nyert, igaz, az EB elnöke a kormányzati retorikában mára már Soros György és a migrációs lobbi emberévé alacsonyodott.

Navracsics itt is megjegyezte, hogy lehetnek olyan politikai erők az EP-ben, amelyek szeretnék, ha a magyar elnökség alatt nem állna fel az új EB.

Arról, hogy kit és hogyan támogatna a Fidesz, nem esett szó, így arról sem, hogy mit tehet a magyar kormány az elnökség előtt annak érdekében, hogy a vele szembeni bizalmatlanság az EP részéről csökkenjen.

Ezzel az előadás alapján már nem érdemes foglalkozni, inkább az elnökség jó lebonyolítására kell koncentrálni.

„Nem arról van szó, hogy július 1-jével berúgjuk az ajtót és onnantól az van, amit mi mondunk” – hűtötte le a streetfighter jellegű megoldásokban gondolkodókat Bóka.

Paprika az európai ételeken

Szerinte az elnökségi munka „akkor hatékony, ha nem látható.” „Nem szabad arra törekedni, hogy láthatóan vegyünk részt a folyamatban, informálisan kell a konszenzust elősegíteni. Magyar nemzeti érdek, hogy Magyarország ebben a folyamatban konstruktív szerepet játsszon, a megoldás része legyen.”

Bóka konyhai hasonlattal élt: nem magyar alapanyagból főznek magyar ételt, hanem európaiból európait, amit a tálaláskor megszórhatnak egy csipetnyi paprikával. És ha ez ízlik, akkor el lehet érni, hogy ezentúl az az az étel része legyen, „nem azért, mert a magyarok csinálták, hanem azért, mert az úgy jó.”

Az elnökségi félév középpontjában Bóka elmondása alapján

• az EU gazdasági versenyképességi kihívása,
• a kohéziós program félidei felülvizsgálata,
• a védelmi politika áll,
• emellett „a migráció elkerülhetetlenül fókuszpontban lesz”.
• Ennek része a külső határvédelem, a migráció kiváltó okainak kezelése, partnerségi megállapodás a szomszédokkal.
• És végül a Nyugat-Balkán felé tekintő bővítés, hogy az ismét „érdemalapú, objektív folyamat” legyen – ez a megjegyzés kimondatlanul is Ukrajnára utalt, amely a magyar kormány szerint érdemtelenül lett tagjelölt. A szomszédban dúló, Oroszország által indított háborúval kapcsolatos kérdés az előadáson nem merült fel.

Van azonban olyan kérdés is, amellyel ha nem is szívesen, de a magyar elnökségnek foglalkoznia kell. Bóka szerint ez a jogállamiság ügye – azaz az a terület, amely miatt rossz a magyar kormány megítélése az EU-ban, és amelyre hivatkozva Magyarország EU-s forrásainak egy részéhez továbbra sem fér hozzá.

Sokszor a magyar fél is adós a magyarázattal

Ettől a kérdéskörtől „a magyar elnökség sem hajolhat el, ez az elvárás, … bár vannak alapvető fenntartásaink azzal, hogy ez hasznos-e, de soros elnökként ezt vinni kell tovább.” Itt jöhet azonban a csipetnyi paprika az európai ételen: a magyar elnökség ugyanis elérheti, hogy ehhez a vitához hozzátegyék azt a kérdést, hogy „a jogállamisági szempontok hogyan jelennek meg az EU intézményeinek működésében.” És ebbe bevonhatják a tagjelölti folyamatban legelőrébb tartó Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát. Ezzel a kiegészítéssel már „lehet szó a kérdésről, amely egyébként nem biztos, hogy a szívünkhöz legközelebb áll.”

A sikeres elnökség hosszabb távon a résztvevők szerint valóban segítenék Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeit az EU-n belül, tapasztalatuk szerint így volt ez a 2011-es elnökség után is. Navracsics azonban itt is megengedett egy óvatos kritikát: Sok „elfogult politikus és az európai média” azt sugallja, „hogy azért vagyunk itt, hogy szétfeszítsük az EU-t”, pedig valójában arról van szó, hogy „vannak saját szempontjaink,” ezeket azonban „nem tudjuk elmagyarázni, ami valóban elválaszt minket Európa sok más nemzetétől.” „Ennek megmagyarázásával néha adósok vagyunk.” (Telex)