Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Nagyon megtáltosodtak a radikális jobboldali pártok az EU-ban

Külföld
2023.07.09.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
14

Ha a mostani trend folytatódik, jó eredményre számíthatnak a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a radikális jobboldalinak tartott pártok. 

Az EU két országában különösen is érzékelhető az olykor szélsőjobboldalinak nevezett pártok előretörése: Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) második erővé lépett elő a közvélemény-kutatásokban, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig már magasan előzi az összes többi pártot. Míg azonban utóbbinak jó esélye van arra, hogy a jövő ősszel esedékes osztrák választásokat követően újra kormányra kerüljön, az AfD egyelőre nem tud kitörni a többi párt által köré épített karanténból. - írja a Portfolió

Radikális jobboldali előretörés Európában

Európa jelentős részén előretörőben vannak a radikális jobboldalinak, időnként szélsőjobboldalinak mondott pártok. A különböző előrejelzések, így például a Politico mandátumbecslése szerint az Európai Parlamentben nagykoalícióban lévő három pártcsalád – Európai Néppárt (EPP), Szocialisták és Demokraták (S&D), Újítsuk meg Európát (RE) – várhatóan mindegyike mandátumokat veszít a 2024-ben esedékes uniós választásokon, de lejtmenetben vannak a Zöldek és a radikális baloldal is. Ezzel szemben a radikális jobboldalinak mondott pártokat tömörítő egyik pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) jelentős növekedésre számíthatnak, elsősorban a Giorgia Meloni vezette olasz kormánypártnak, az Olaszország Testvéreinek (FdI) köszönhetően.

Ugyancsak feljövőben van a spanyol radikális jobboldali párt, a szintén ECR-hez tartozó Vox, amely a júliusi 24-i spanyolországi választásokat követően akár kormányra is kerülhet, amennyiben a győzelemre legesélyesebb Néppárt koalíciót köt vele. Bár egyre kisebb különbséggel, de az ECR Meloniék mellett másik jelentős ereje, a Jaroslaw Kaczynski-féle lengyel Jog is Igazságosság (PiS) egyelőre vezet a felmérésekben az ősszel esedékes lengyelországi választások előtt. Finnországban az áprilisi választásokat követően kormányra került a szintén az ECR-be tartozó Finnek nevű párt, Svédországban pedig kívülről támogatja a jobbközép kormánypártot a Svéd Demokraták nevű formáció.

A másik, az eggyel radikálisabb, nagyrészt Moszkva-barát jobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) már nem áll ilyen jól. A pártcsalád két fő ereje a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, illetve Matteo Salvini jelenleg kormányon lévő olasz Ligája. Miközben a pártcsalád egésze vélhetően mandátumokat veszít majd jövőre, két német nyelvű tagpártjuk igencsak megtáltosodott: az Alternatíva Németországnak (AfD) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is látványosan előretörtek a közvélemény-kutatásokban.

AfD: karanténban

Az Alternatíva Németországnak 2013-ban EU-szkeptikus, de gazdaságilag határozottan liberális programmal indult el. Felemelkedését azonban nem eredeti programja, hanem a 2015-ben kezdődő menekültválság hozta el, amellyel a párt megtalálta azt a témát, amivel szélesebb tömegekhez el tudott jutni. Első parlamenti választásán, 2017-ben rögtön 12,7 százalékkal robbant be, igaz, a menekültkrízis enyhülésével lendülete visszaesett, és 2021-ben már csak 10,3 százalékot ért el. Sokan ekkor arra számítottak, hogy a II. világháború utáni Németország első igazi szélsőjobboldali sikertörténetének ezzel vége szakad, de az utóbbi hónapok teljesen másfajta jövőt vetítenek előre.

Az AfD ugyanis most sikert sikerre halmoz.

Június 25-én a párt első vezető választott önkormányzati tisztségét szerezte meg: Robert Sesselmann, az AfD politikusa a szavazatok 52,8 százalékát gyűjtötte be a közigazgatási vezetői (Landrat) választás második fordulójában. Július 2-án pedig első polgármesteri pozícióját is megszerezte az AfD: Hannes Loth a Szász-Anhalt tartományban található Raguhn-Jeßnitzben lett településvezető.

Talán ennél is fontosabb eredmény, hogy a

párt az országos (szövetségi) közvélemény-kutatásokban második erővé lépett előre, megelőzve a vezető kormánypártot, Olaf Scholz kancellár pártját, a szociáldemokrata SPD-t.

A közszolgálati ARD június 23-án publikált felmérése szerint az AfD 19 százalékon áll, míg az SPD csak 17-en, miközben magasan, 29 százalékkal vezet a konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU.

Azonban az, hogy az AfD valaha is hatalomra kerüljön, egyelőre esélytelennek látszik, a hagyományos pártok ugyanis teljesen karanténba zárták. Nemcsak hogy egyik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele még tartományi szinten sem, az AfD Bundestag-alelnököt sem tud adni, ugyanis a többi párt mindig leszavazza a jelöltjét.

Kísért az NDK szelleme

Az AfD elsősorban a volt keletnémet tartományokban erős, különösen Türingiában, Szászországban és Szász-Anhaltban. Előbbi kettőben a párt a 2021-es Bundestag-választáson is az élen végzett, sőt az összes úgynevezett új tartományban (a régi NDK területén létrejött tartományban) 10 százalék fölötti eredményt ért el, miközben az 1989 előtt Nyugat-Németországnak nevezett tartományokban csak 10, vagy 10 százalék alatti szavazatarányhoz jutott. Miközben Szászországban 24,6 százalékot szerzett, a tartományi jogú Hamburgban mindössze 5 százalékot.

Az AfD támogatottságának erősen területi jellege alapján nem nehéz levonni a következtetést, hogy

a párt sikere és a néhai NDK NSZK-ba történő integrációjának sikertelensége között összefüggés áll fent.

Egy június végén publikált közvélemény-kutatás arra jutott, hogy az egykori keletnémetek jelentős része elégedetlen a demokráciával, és inkább egy erős vezetőbe veti reményeit.

Azzal az állítással például, hogy a nemzeti érdekek szempontjából bizonyos körülmények között a diktatúra jobb államforma, a megkérdezettek 8,6 százaléka értett egyet teljesen, 22,1 százalékuk részben. A felmérésben részt vevők 51,2 százaléka részben vagy egészben egyetértett azzal, hogy Németországnak egy erős pártra van szüksége, amely a nép egészét testesíti meg.

Szintén jelentős a támogatottsága annak az állításnak, miszerint „vezérre (Führer) van szükség, aki erős kézzel kormányoz mindenki javára”: 14 százalék teljesen, 19,1 százalék részben egyetértett ezzel. 21 százaléknyian pedig részben vagy egészben osztották azt a nézetet, mely szerint Adolf Hitlerre nagy államférfiként lehetne emlékezni, ha nem rendeli el a zsidó lakosság kiirtását.

Ezek után nem meglepő, hogy bár a megkérdezettek 90 százaléka elfogadja a demokrácia eszméjét, kevesebb mint felük elégedett a tényleges német demokráciával, majdnem 80 százalékuk pedig úgy véli, majdnem semmi befolyásuk sincs a kormány tetteire. A keletnémetek mintegy kétharmada vágyik vissza az egykori NDK-ba, kevesebb mint felük érzi magát a német újraegyesítés nyertesének, miközben egynegyedük kifejezetten 1989 vesztesének gondolja magát.

A volt NDK területén a bevándorlókkal szembeni elutasítás is meglehetősen nagy: mintegy 70 százalék vallotta azt, hogy a külföldiek csak azért jönnek Németországba, hogy kihasználják az állam által nyújtott szociális szolgáltatásokat.

A felmérés azt is megállapította, hogy a kifejezetten szélsőjobboldali nézeteket vallók – a keletnémetek mintegy 7 százaléka – egy jelentős része még nem vált az AfD szavazójává, így a radikális jobboldali pártnak ebben az irányban is van még lehetősége bővíteni szavazói bázisát.


Az AfD támogatottsága választókörzetenként a 2021-es parlamenti választásokon. - Forrás: wahlatlas.net / Wikimedia Commons

Ausztria: élen a Szabadságpárt

Az AfD-vel szemben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) története jóval régebbre nyúlik vissza: a szervezetet a Vörös Hadsereg Ausztriából való kivonulásának évében, 1955-ben alapították. Első vezetője az az Anton Reinthaller volt, aki 1945 előtt SS-tisztként és a Hitler-féle NSDAP Reichstag-képviselőjeként is tevékenykedett. Az FPÖ tehát – szemben az AfD-vel – bizonyos szempontból a nemzetiszocializmus közvetlen örökösének tekinthető, ugyanakkor a nagy néppártok létrehozta karanténból már több mint két évtizede kikerült. 2000-ben a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) partnereként kormányra jutott, majd 2017-ben újra a kisebbik partner lett az akkor Sebastian Kurz vezette kabinetben.

Csakhogy 2019-ben bekövetkezett a pártot 2005 óta vezető Heinz-Christian Strache körüli Ibiza-botrány, ami a koalíció felbomlásához, új választásokhoz és az FPÖ mélyrepüléséhez vezetett. A 2017-es választásokon még majdnem 26 százalékot szerző párt 2019-re 16 százalékra esett vissza.

Azonban csaknem 4 évvel később több közvélemény-kutató szerint is eléri a 30 százalékot, és

a felmérések szerint tavaly év végével Ausztria legnépszerűbb pártjává vált, egyértelműen előzve az ÖVP-t és a szociáldemokrata SPÖ-t.

Sőt a párt vezetője, Herbert Kickl június végén első alkalommal a kancellárjelöltek versenyében is megelőzte a jelenlegi kancellárt, a néppárti Karl Nehammert: egy elképzelt közvetlen kancellárválasztáson előbbi 21, utóbbi 19 százalékot kapna. (Igaz, ténylegesen nem a kancellárra, hanem pártokra szavaznak a választók.) A Szabadságpárt idén két osztrák tartományban is bekerült a koalíciós kormányba: a Bécset körülölelő Alsó-Ausztriában, illetve Salzburg tartományban.

Az FPÖ kommunikációs csatornaként sikeresen használja a közösségi médiát és a YouTube-ot. A párt vezető témái közé tartozik a bevándorlásellenesség, az oltásszkepticizmus (ez persze a Covid-járvány lecsengésével egyre kevésbé tematizálódik), az infláció és a nyomában járó gazdasági nehézségek, valamint az LMBT-tematika. Az ukrajnai háború ügyében a Szabadságpárt Ausztria örökös katonai semlegességét hangoztatja, és az uniós szankciók eltörlését követeli. A párt jól ismert oroszbarátságáról, és mikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólalt az osztrák parlamentben videókapcsolaton keresztül, az FPÖ képviselői tüntetőleg kivonultak.

A következő év biztosan meg fogja mutatni, ténylegesen mekkora a Szabadságpárt támogatottsága: nyár elején EP-választások, ősszel pedig osztrák parlamenti választások lesznek. Ha minden így megy tovább, az FPÖ mindkét választáson első alkalommal győzedelmeskedhet. (Portfolio)

Címlapkép forrása: ODD ANDERSEN/AFP
Németország
AUSZTRIA
SZÉLSŐJOBB
AfD
Osztrák Szabadságpárt
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.09. - 12:53
14
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Enyhül a feszültség a nagyhatalmak között

    Enyhül a feszültség a nagyhatalmak között

  • Kórházi fertőzések: nagyobb a baj, mint hittük

    Kórházi fertőzések: nagyobb a baj, mint hittük

  • Kormányinfó: kamatstop és napelem

    Kormányinfó: kamatstop és napelem

  • Megszólalt a CATL, miután a Kúria megsemmisítette a debreceni gyár fontos engedélyét

    Megszólalt a CATL, miután a Kúria megsemmisítette a debreceni gyár fontos engedélyét

  • Alig foglalta el székét, máris beleállt a kormányba a Magyar Orvosi Kamara új elnöke

    Alig foglalta el székét, máris beleállt a kormányba a Magyar Orvosi Kamara új elnöke

  • Új ellenséget találtak a Balaton védelmében

    Új ellenséget találtak a Balaton védelmében

  • A Momentum is beállt Karácsony Gergely mögé

    A Momentum is beállt Karácsony Gergely mögé

  • Megállíthatják a teherforgalmat az időjárás miatt

    Megállíthatják a teherforgalmat az időjárás miatt

  • Hiába a nagy kórházi adósságrendezés, lesz olyan intézmény, ahol azután sem tudják fizetni a piaci beszállítókat

    Hiába a nagy kórházi adósságrendezés, lesz olyan intézmény, ahol azután sem tudják fizetni a piaci beszállítókat

  • Szomorú adatokat közölt a KSH a születésekről és a halálozásokról

    Szomorú adatokat közölt a KSH a születésekről és a halálozásokról

  • Kampány az esélyekért

    Kampány az esélyekért

  • Orbán Viktor Putyinhoz fűződő férfibarátságáról ír a Politico

    Orbán Viktor Putyinhoz fűződő férfibarátságáról ír a Politico

  • Börtönbe kerülhet egy volt miniszterelnök Pfizer-vakcinák és Moderna-vakcinák miatt

    Börtönbe kerülhet egy volt miniszterelnök Pfizer-vakcinák és Moderna-vakcinák miatt

  • Aknára lépve halhatott meg egy orosz tábornok

    Aknára lépve halhatott meg egy orosz tábornok

  • Mitől vált híressé, majd hírhedtté a glifozát?

    Mitől vált híressé, majd hírhedtté a glifozát?

  • Meghívták a Parlamentbe Karsai Dánielt

    Meghívták a Parlamentbe Karsai Dánielt

  • Egyre több gyereknél alakul ki ez a betegség Magyarországon

    Egyre több gyereknél alakul ki ez a betegség Magyarországon

  • Meghalt Henry Kissinger

    Meghalt Henry Kissinger

  • Ezek az ország legolcsóbb és legdrágább utcái: százszoros a különbség

    Ezek az ország legolcsóbb és legdrágább utcái: százszoros a különbség

  • CSOK Pluszból horrorhitel: itt az új családtámogatás legsúlyosabb buktatója

    CSOK Pluszból horrorhitel: itt az új családtámogatás legsúlyosabb buktatója

  • Ónos eső váltja fel a havazást északon

    Ónos eső váltja fel a havazást északon

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element