Az amerikai levéltár 2025 márciusában új részleteket tett közzé a Kennedy-aktákból, melyek Donald Trump elnöksége alatt váltak nyilvánossá.
Az amerikai levéltár Donald Trump utasítására kedden nyilvánosságra hozta a Kennedy-akták több tízezer, eddig nem vagy csak részben közzétett oldalát, de úgy tűnik, csalódniuk kell azoknak, akik arra vártak, hogy bármiféle nagy leleplezést tartalmaznak John F. Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilkolásáról. A merénylettel foglalkozó történészek már előre arra figyelmeztettek, hogy a még visszatartott iratok nem fogják megváltoztatni a következtetést, hogy Lee Harvey Oswald magányos merénylőként ölte meg Kennedyt Dallasban. Az új iratokat feldolgozó amerikai lapok eddig nem találtak ennek ellentmondó információkat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a történészek nem várták izgatottan, hogy belevethessék magukat az akták tanulmányozásába, azokban ugyanis több érdekes információ is megbújhat. Bár az összes irat áttanulmányozása heteket, sőt hónapokat vehet majd igénybe, pár órával azok közzététele után már volt is olyan részlet, amiből hír lett: például az, hogy a KGB információi szerint Oswald egyáltalán nem volt jó lövész. A legtöbb, történészeknek értékes iratnak azonban csak alig van köze magához a merénylethez, és inkább a CIA hatvanas évekbeli tevékenységéről rántja le valamennyire a leplet.
A nemzetbiztonságot meglepetésként érte Trump bejelentése
Trump egyik első dolga volt hivatalba lépése után, hogy elnöki rendeletet adott ki arról, hogy nyilvánosságra kell hozni a Kennedy elleni 1963-as merénylettel foglalkozó aktákat. Ezt már előző ciklusa alatt meg kellett volna tennie, akkor azonban az amerikai hírszerző szervek tiltakozása miatt több ezer iratot visszatartott.
Az amerikai kongresszus 1992-ben törvényben kötelezte a kormányzatot, hogy nyilvánosságra kell hozni a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összes aktát. Határidőnek 25 évet adtak meg, ami 2017. október 26-ra, Trump első elnökségére esett. Addigra az amerikai levéltár a kérdéses iratok 88 százalékát teljesen, további 11 százalékát pedig kisatírozásokkal elérhetővé tette a nyilvánosságnak. Trump azonban akkor meghátrált az amerikai hírszerző szervezetek tiltakozása előtt, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a milliónyiból többezernyi iratot visszatartott.
Joe Biden 2021 októberében, 2022 decemberében és 2023 júliusában további iratok közzétételét rendelte el, de több ezret részben, vagy teljesen egészében ő is visszatartott. Trump január 23-án aláírt rendelete arra adott utasítást a Fehér Ház jogtanácsosának és a nemzeti hírszerzési igazgatónak (DNI), hogy 15 napon belül tegyenek le egy tervet Trump asztalára a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos iratok közzétételéről.
Ennek ellenére az amerikai nemzetbiztonsági szerveket meglepetésként érte, amikor Trump március 17-én, hétfőn bejelentette, hogy másnap délután közzé fogják tenni az aktákat. Az ABC News és a Reuters értesülései szerint az amerikai igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó jogászai rohamléptekben kezdték el felülvizsgálni az iratokat, míg a New York Times cikke szerint a nemzetbiztonsági tanács is gyorsan elkezdte átnézni, hogy melyik iratokból kell érzékeny információkat kisatírozni.
Donald Trump március 17-én a Kennedy Centerben – Fotó: Carlos Barria / Reuters
A Reuters információi szerint az igazságügyi minisztérium az összes hírszerzéssel foglalkozó jogászát arra utasította, hogy azonnal kezdjék el átnézni az aktákat, és fejenként 400-500 iratot kellett ellenőrizniük. Ezt megerősítette az ABC News is, aminek értesülései szerint
a jogászok hétfő estétől egészen kedd hajnalig dolgoztak, és csak azok mentesültek a feladat alól, akik halaszthatatlan ügyön dolgoztak.
Bár Donald Trump hétfőn még azt mondta, „nem hiszem, hogy bármit is ki fogunk takarni”, hozzátéve, hogy azt mondta az embereinek, hogy „csak ne satírozzatok, nem satírozhattok”, a végül nyilvánosságra hozott iratok között több olyan is van, amiben vannak kitakart részek. Emellett sok irat homályos, és egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen olvasható, ami talán nem olyan meglepő, hiszen sok esetben több, mint 50 éves dokumentumokról és azok fénymásolatairól van szó.
Az amerikai levéltár két részletben tette elérhetővé PDF formátumban weboldalán az iratokat. Magyar idő szerint éjfélkor 32 ezer oldalt, majd három és fél órával később újabb 31 400 oldalt. Ez azonban még nem összes nyilvánosságra hozott irat, egy részüket egyelőre csak a levéltárban lehet megnézni fizikai formában. Ezeket az elkövetkező napokban fogják digitalizálni, és kitenni a honlapra.
Hónapokba telhet az átnézésük
A rengeteg irat átnézése várhatóan több hónapba fog telni a történészeknek. David J. Garrow Pulitzer-díjas történész a New York Timesnak úgy becsülte, hogy két napba is beletelhet csak megnyitni a dokumentumokat, amik átnézését az is megnehezíti, hogy egyáltalán nincsenek úgy felcímkézve és rendszerezve, mint a korábban közzétett iratok.
Ráadásul több olyan is van, aminek nincsen semmilyen nyilvánvaló kapcsolata a Kennedy-gyilkossághoz, vagy jelentéktelen kitakarásokkal már közzé lett téve, illetve más forrásból már eddig is elérhető volt. Garrow azt mondta, hogy amikor megnyitotta az utolsó iratot, az csak egy „véletlenszerű kubai cucc volt 1965-ből”.
A Kennedy-merénylettel foglalkozó Larry J. Sabato az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette, hogy hosszú időt vesz majd igénybe az iratok teljes feldolgozása, és az emberek ezt kénytelenek lesznek elfogadni.
A történészek örülnek, az összeesküvés-hívők nem
Az amerikai sajtónak nyilatkozó történészek egyöntetűen azt mondták, hogy nem várnak semmilyen nagy leleplezést a most közzétett iratokból. A Kennedyről többkötetes életrajzot író Fredrik Logevall harvardi történész a New York Timesnak és a Reutersnek is azt mondta, hogy bár értékes információk kerülhetnek nyilvánosságra, azok nem fogják megváltoztatni, amit eddig is tudni lehet a merényletről, azaz, hogy Lee Harvey Oswald volt a gyilkos.
Az ügyet vizsgáló Warren-bizottság jelentése szerint John F. Kennedy 1963-as meggyilkolását Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos követte el, de ezt az amerikaiak többsége nem hiszi el. A Gallup ötévente elvégzett felmérésének legfrissebb, 2023-as adatai szerint az amerikaiak 65 százaléka gondolja azt, hogy Lee Harvey Oswald mellett mások is benne voltak a merénylet megszervezésében. A magányos merénylő elméletében kételkedők aránya az elmúlt 60 évben egyszer sem ment 50 százalék alá.
Ahogy arról a JFK-merénylet hatvanadik évfordulójára készült részletes cikkünkben írtunk, a merénylet körül annyi bizonytalanság és gyanakvásra okot adó fejlemény volt az évtizedek alatt, hogy Kennedy halálának magyarázata a konteók melegágya lett.
Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint egy második lövész is volt, akinek egy füves domboldal („grassy knoll”), illetve az azt határoló kerítés volt a rejtekhelye. Ez a verzió arra épít, hogy a végzetes lövedék elölről csapódott az elnökbe, miközben akkor Oswald rejtekhelye az elnöki limuzin mögött volt. Van, aki szerint például a limuzin sofőrje adta le a halálos lövést, mások szerint háromnál több – legalább négy, de akár hat – lövés is volt, vagy a halálos lövést a titkosszolgálat egyik újonc ügynöke adta le véletlenül az első két lövés utáni kapkodásban.
És persze ott vannak még azok is, akik szerint Oswald tényleg az egyetlen lövész volt, de nem egyedül dolgozott, hanem mások megbízásából, és a legnagyobb kérdés az, hogy kinek állhatott érdekében Kennedy meggyilkolása. Mivel Oswald szimpatizált a kommunizmussal és Kubával, két évig a Szovjetunióban élt, a merénylet előtt nem sokkal pedig a keleti titkos ügynökök akkori kedvelt találkahelyén, Mexikóvárosban járt, adta magát a feltételezés, hogy esetleg a KGB vagy éppen a disznó-öbölbeli balsikerű invázió után feldühödött kubaiak állnak a gyilkosság mögött.
Harvey Oswald az elfogása után 1963. november 22-én – Fotó: Bettmann / Getty Images
Visszatérő konteószereplők még az amerikai hadiipar vezetői, illetve Lyndon B. Johnson alelnök, Kennedy utódja, sőt olyan teória is van, ami összeszövi ezt a két szálat. Legalább ilyen izgalmas a CIA feltételezett szerepe. Eszerint a titkosszolgálat motivációja az volt, hogy JFK a Disznó-öbölben történtek után takarékra vette a Castro-ellenes küldetéseket, illetve azok büdzséjét. De jelentős irodalma van a JFK-gyilkosság mögött a maffiát sejtő elméletnek is, sőt egyes verziók szerint a CIA is együttműködött a bűnszervezettel.
A CIA kis titkai
Tim Naftali, a Columbia Egyetem docense a New York Timesnak azt mondta, hogy miután elkezdte átnézni a most közzétett iratokat, arra a meggyőződésre jutott, hogy az elmúlt évtizedekben nem azért tartották titokban azokat, mert bármilyen nagy vihart kavaró információt tartalmaznak a merényletről, hanem mert kiderülhetnek belőlük a CIA hírszerzési módszerei, valamint a forrásaikat védték. David Barrett politológus professzor, aki már kedd este elkezdte átnézni az iratokat, a CBS Newsnak azt mondta, hogy
a laikusok valószínűleg értetlenkedve néznék a lapokat, azt kérdezve, hogy azoknak mégis mi közük van a Kennedy-gyilkossághoz.
James Johnston író jogászként tagja volt a CIA működését vizsgáló kongresszusi bizottságnak az 1970-es években. A USA Todaynek kijelentette, azért nem vár semmilyen bombasztikus leleplezést, mert a CIA és az amerikai kormányügynökségek már a nyolcvanas évek végén átadtak minden iratot a levéltárnak, és azt nem tették volna meg olyan iratokkal, amik „kínos helyzetbe hozzák az ügynökséget, vagy megváltoztatnák a történetet”. És azokat továbbra is vissza fogják tartani – tette hozzá.
Az amerikai sajtónak nyilatkozó történészek azt mondták, leginkább azok az iratok érdeklik őket, amiket korábban egyes részeiben kisatírozva hoztak csak nyilvánosságra. „Valami rájuk nézve igencsak érzékeny dolog lehet ott, ha egész bekezdéseket, oldalt, vagy több oldalt kitakarnak egy iratból” – mondta az AP-nek Larry J. Sabato.
Az egyik ilyen irat, amire a történészek régóta vártak, egy 1961-es memó a CIA-ról, amit John F Kennedynek készített Arthur Schlesinger Jr. történész, az elnök különleges tanácsadója – írta az ABC News. Ez eddig komoly kitakarásokkal került nyilvánosságra, amik azt tartalmazták, hogy mennyi CIA-ügynök állomásozott a párizsi nagykövetségen, vagy Ausztriában és Chilében.
Az ABC News beszámolója szerint a most közzétett iratok azt is részletezik, hogy a CIA hogyan hallgatott le telefonokat Mexikóvárosban 1962 decembere és 1963 januárja között, amivel a szovjetek és a kubaiak diplomáciai beszélgetéseit figyelték meg. Szerepelnek pontos utasítások arra nézve, hogyan kell bepoloskázni a telefonokat. Azt is kifejtik, hogy egy vegyszer használatával hogyan tudnak csak UV-fény alatt látható jelzést hagyni a telefonokon más kémeknek.
Illusztrációk a most kiadott dokumentumokról – Fotó: Carlos Barria / Reuters
Emellett szerepel benne, hogyan figyelte meg a CIA a mexikóvárosi szovjet nagykövetséget, és hogyan próbáltak beszervezni kettős ügynököket. Az is kiderül, hogyan figyeltek meg egy Mexikóban élő, kommunista érzelmű amerikai férfit, és több olyan telefonszámról is lehull a lepel, amit az amerikai kormány lehallgatott – írta az ABC News.
Emellett Tim Naftali a New York Timesnak azt mondta, egy iratban talált olyan korábban kisatírozott részt, amiből kiderült, hogy az amerikai kormány a szövetséges Egyiptomban is lehallgatásokat végzett. A Reuters cikke szerint egy 1962 januárban készült irat pedig a Fidel Castro elmozdítására irányuló, Kennedy által engedélyezett Mongúz hadműveletről tartalmaz eddig ismeretlen részleteket.
A KGB véleménye Oswaldról
Az újonnan közzétett iratok között van egy 1991 novemberében írt dokumentum, amit a CIA szentpétervári irodája készített – írta az AP. Abban az szerepel, hogy az ügynökség egy ügynöke összebarátkozott egy ottani amerikai professzorral, akinek egyik barátja korábban a KGB-nek dolgozott. A memo szerint a KGB-s tiszt „öt vastag dossziét” nézett át Lee Harvey Oswaldról, és arra a biztos meggyőződésre jutott, hogy Oswald soha sem volt az orosz titkosszolgálat ügynöke, de „folyamatosan közelről figyelték, amikor a Szovjetunióban volt”.
A KGB irataiban a CIA memója szerint az is szerepelt, hogy Lee Harvey Oswald nem volt valami jó lövész, ez kiderült, amikor a Szovjetunióban lőtéren lőtt.
Ez utóbbi nem teljesen új információ. Oswaldról 1992-ben is azt mondta egy orosz férfi, aki ismerte, amikor a Minszkben élt, hogy rossz lövész volt. „Egyszer sem találta el a céltáblát”, amikor egy helyi vadászklubban lőgyakorlatokon vett részt, és ez az összeesküvés-hívők egyik érve arra, hogy miért nem lehetett ő a merénylő. Az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált Oswald szolgálati jegyzőkönyve azonban ezt az állítást cáfolja. (Transtelex)
