Nem állnak rendelkezésre széleskörű és ellenőrizhető adatok a termelés környezeti és egészségügyi hatásairól.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága állásfoglalást tett közzé arról, hogy
az akkumulátorok gyártási technológiája számos környezeti és egészségügyi kockázattal terhelt, és sem hazánkban, sem pedig külföldön nem állnak rendelkezésre széleskörű és ellenőrizhető adatok a termelés környezeti és egészségügyi hatásairól.
A jelenleg is működő akkumulátorgyártó üzemek közül több környezeti és egészségügyi problémákat okoz, és nem kizárható, hogy működésük a jövőben is okozhat – akár súlyos – szennyezéseket is.
Az MTA azért adta ki közleményt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a témát annak teljes komplexitásában, a fenntartható fejlődés elveinek a figyelembevételével és a fenntarthatóság valamennyi aspektusára és azok összefüggéseire tekintettel kell vizsgálni.
Az MTA hosszan kifejti, hogy a gyárak építésének milyen környezeti, gazdasági illetve társadalmi hatásai lehetnek vagy vannak. Összefoglalójuk értelmében
- A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széleskörű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, ezért szükséges az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatos valamennyi érv és ellenérv megjelenítése, vitába vonása és az aggodalmak érdemi kezelése.
- Szükséges nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól.
- Kiemelten fontos, hogy nyilvánosságra kell hozni a gyárak monitoring- és haváriaterveit, és meg kell teremteni a szakmai és társadalmi ellenőrzés lehetőségét.
- Meg kell erősíteni, illetve ki kell egészíteni a környezeti és társadalmi kockázatok felmérésre, értékelésére és kezelésére alkalmas intézményrendszert. Szorosabbá kell tenni a különböző szakpolitikák közötti együttműködést a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal során.
- Az esetlegesen szükségessé váló hatósági szankciókat összhangba kell hozni a potenciális károk mértékével és az üzemek által a tulajdonosaik számára generált bevételekkel.
- Részletesen vizsgálni kell a gyártóüzemek erőforrás-felhasználásának, nevezetesen az energia- és vízhasználat mértékének a kérdését és az egyéb helyi igények várható alakulásának figyelembevételével részletes terveket kell kidolgozni a következő évtizedekre. Indokoltnak látjuk, hogy a betelepülő vállalatok vállaljanak jelentős anyagi szerepet a működésükhöz szükséges energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában.
- Vizsgálni és megnyugtatóan rendezni kell a kiterjesztett gyártói felelősség tényleges érvényesülésének mikéntjével kapcsolatos kérdéseket.
- Biztosítani kell, hogy a fejlesztések minél inkább hozzájáruljanak a tudásalapú tárasadalom hazai megteremtéséhez és az innovációhoz, és elő kell segíteni, hogy a hazai vállalkozói szféra (különösen a KKV-k) is be tudjanak kapcsolódni a tervezett tevékenységekbe.
