Lassan egy éve annak, hogy a forint szabadesését kellett megfékeznie egy 500 bázispontos vészkamatemeléssel az MNB-nek.
Objektíven nézve akkor egy árfolyamválság küszöbén voltunk, ami akár államcsőd felé is vezethetett volna, ha nem megfelelően kezelik – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésére rögzített beszélgetésben, melyet Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy az adósságkezelés a következő években is kihívások elé néz, nehéz egyensúlyozni a lakossági állampapírok és a devizakötvények között.
Mennyire voltunk az államcsődtől tavaly?
Egy éve szeptember végén jelentette be az MNB Monetáris Tanácsa, hogy 13 százaléknál lezárja az alapkamat emelését. A nemzetközi környezet azonban nem volt támogató, ezért a következő hetekben a forint intenzív gyengüléssel reagált a lépésre, október közepére 435-ig emelkedett az euró jegyzése. Akkor be kellett avatkoznia a jegybanknak, Virág Barnabás alelnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni közgyűléséről bejelentkezve videóban jelentette be a rendkívüli 500 bázispontos kamatemelést.
Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.
Az alapkamat ugyan maradt változatlan szinten, azonban elvesztette gyakorlati jelentőségét, mivel a naponta meghatározott betéti ráta lett az irányadó 18 százalékon. Ezt kezdte aztán idén májusban fokozatosan csökkenteni az MNB, ami várhatóan jövő kedden ismét összeolvadhat az alapkamattal 13 százalékon.
Azóta kevesen értékelték a tavaly őszi eseményeket, most az idő múltával talán bátrabban lehet visszatekinteni arra az időszakra, amikor a világpiaci gázárak elszállása és a forint kontrollálatlan gyengülése a szakadék szélére taszította Magyarországot. De mennyire volt mély ez a szakadék, amibe majdnem beleestünk? Ez a kérdés is szóba került a közgazdász vándorgyűlés alkalmából készített, az MKT Youtube csatornáján ma megjelent panelbeszélgetésen.
Teljesen őszintén, objektíven nézve árfolyamválság közelében voltunk 2022 őszén, romlottak azok az indikátorok, melyeket ilyenkor figyelnek
- emelte ki a beszélgetésben Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy egy ilyen helyzet át tud terjedni az állampapírpiacra is, vagyis nem voltunk közvetlen államcsőd közelben, de azon el lehet gondolkodni, mi lett volna, ha a jegybank nem lépi meg az 500 bázispontos kamatemelést.
A téma egyébként azért merült fel a beszélgetésen, mert a közelmúltban Lentner Csaba a Válasz Online-nak úgy nyilatkozott, hogy "tavaly év végén, az idei év elején sikerült egy államcsődöt elkerülni." A közgazdász akkor úgy érvelt, hogy a hiányzó uniós fejlesztési és helyreállítási forrásokon túlmenően a lejáró államadósság-tételekhez és a hiány finanszírozásához szükséges források is szűken álltak rendelkezésre; végül távol-keleti és arab barátaink siettek a segítségünkre. Ennek kapcsán a panelbeszélgetés résztvevői jóval szebb képet festettek fel, mondván, akkorra az energiaárak esése miatt a finanszírozási környezet javult, az állam likvid tartalékai pedig mindig elegendőek voltak.
Zsiday Viktor szerint elsősorban bizalmi kérdésről beszélhetünk, az árfolyamválság és az államadósság is ilyen bizalmi dolog. A Citadella Alap portfóliómenedzsere szerint a magyar gazdaság olyan cserearány-romlást szenvedett el, amit nagyon nehéz lett volna kezelni az árfolyam és az adósság oldaláról, ha fennállt volna 2-3 éven keresztül. Közben bejött a kormány és az EU viszonyával kapcsolatos aggodalom, ez a kettő együtt szorította a gazdaságot. Egy ilyen helyzetben a piac sokáig nyugodt, majd hirtelen veszítheti el a bizalmát,
szerintem közel volt az a helyzet, hogy „átlendüljenek” a befektetők, ezt tudta a jegybank elsősorban kezelni.
Világszerte nehéz volt a 2022-es év a kötvénybefektetők számára, hiszen a kamatemelések minden kötvénytulajdonosnak jelentős veszteséget okoztak. Magyar szempontból ezt tetézte a MÁP+ tömeges visszaváltása és a tervezettnél magasabb költségvetési hiány, de
soha nem volt olyan helyzet 2022-ben, amikor likviditási problémái lettek volna a magyar államnak
- tette hozzá a fentiekhez Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.
Nem jött jól az MNB és a kormány huzavonája
A vészkamatemelés után az elmúlt hónapokban többször is látszólag egymásnak ellentétes célok mentén hozott szabályokat a kormány és a jegybank. Az MNB célja ugyanis az volt, hogy a monetáris transzmisszió minél erősebb legyen, a magasabb kamat lehetőleg az összes részpiacon érvényesüljön, ezzel szemben úgy tűnt, mintha a kormány a gazdasági növekedést féltette volna a magas kamatoktól és igyekezett volna tompítani ezt a hatást.
Nem tett jót, hogy a monetáris politika és a szabályozói politika harcoltak egymással, kritikus fontosságú volt a transzmisszió hatékonysága
- emelte ki a beszélgetésben Kuti Zsolt. Szerinte a piac gyorsan alkalmazkodott ezekhez a szabályozói szigorításokhoz, ezért semmi értelme nem volt azoknak a szabályozói törekvéseknek, amelyek a kamatpolitika irányadó jellegét próbálták gyengíteni.
Ugyanakkor a swap piacon például sokkal lassabban zárkóztak fel a hozamok, mint az indokolt lett volna, illetve szerették volna. Ma már tisztán látszik, hogy a növekedés az infláció elpattanása miatt torpant meg, vagyis itt nem az infláció vagy növekedés prioritása volt a kulcs. A jegybank korábban is azt mondta, hogy az inflációt kell letörni, ez egy idő után az állam oldaláról is megjelent fő célként – emelte ki az MNB szakembere.
Van esély teljesen kisöpörni a devizaadósságot?
A tavaly őszi helyzet értékelésén túl elsősorban az adósságkezelés aktuális kihívásairól folyt a beszélgetés. Kuti Zsolt szerint az lenne a távlati cél, hogy egyáltalán ne legyen devizaadóssága Magyarországnak, akárcsak a régióban a cseheknél már megvalósult. A jelenlegi helyzetben az uniós források hiánya és a forint finanszírozás megdrágulása miatt persze több lábon kell állni, de az ideális az lenne, ha a devizából fakadó kockázatokat sikerülne kiiktatni.
Ezzel egyetértett Zsiday Viktor is, szerinte az a cél, hogy „minél kevesebb stressz legyen”, az ország számára az a legjobb, ha saját devizában, minél hosszabb futamidő mellett a lakosság finanszírozza az adósságot. Kérdés, hogy ezt meg tudjuk-e csinálni, ehhez lenne szükség valamilyen deviza forrásbeáramlásra, például az EU-pénzekre.
Ha a következő években a költségvetési hiányt sikerül visszacsökkenteni a GDP 3 százaléka környékére, akkor az a korábbi tapasztalatok alapján már finanszírozható a forint piacról – emelte ki Kurali Zoltán. Hosszútávon szerinte a 6 százalékos lakossági megtakarítási ráta harmadát tudja bevonzani az állampapírpiac, vagyis 2 százalékos GDP-arányos deficit alatt lehet csak a lakosságra támaszkodni. A devizalejáratok miatt akkor is fontos még fenntartani a piaci jelenlétet egy ideig. Ahhoz, hogy teljes egészében a hazai piacról legyen finanszírozható a magyar adósság, két dolog kellene az ÁKK vezérigazgatója szerint: lényegesen alacsonyabb, 50 százalék körüli adósságráta és alacsonyabb költségvetési hiány.
Komoly változások jöhetnek a lakossági papíroknál is
A magas infláció és kamat a lakossági állampapírok piacán is komoly változásokat okozott, hiszen a fix kamatozású MÁP+-ból jellemzően az inflációkövető PMÁP, illetve a diszkont kincstárjegyek felé súlyoztak át a befektetők. Ez persze nem jelenti azt, hogy a korábbi slágertermék örökre eltűnik a piacról.
Amikor a MÁP+-t újraárazzuk majd a jövőben, akkor nagyon erős értékesítési korlátok lesznek, hogy a kockázatokat csökkentsük. Ez az árazás akkor történhet meg, ha már nem lesz ennyire inverz a hozamgörbe
- hangsúlyozta Kurali Zoltán.
A MÁP+ kapcsán vannak érdekes adataink, melyek alapján az első kilenc vagyoni decilisben tavaly szinte nem volt csökkenés, a tizedik decilisben indult el egy erőteljes leépítés. Egyrészt ők a legmobilabbak, őket érintette leginkább a vásárlási korlát, ők kezdtek el előbb dkj, majd külföld felé menni – tette hozzá Kuti Zsolt.
Az MNB ügyvezető igazgatója bevallotta, hogy azért is kellett októberben gyorsan lépnie a jegybanknak, mert a lakossági megtakarításokban is egyértelműen látszott az euroizáció, 2022 harmadik negyedéve volt az elmúlt 30 évben az egyetlen, amikor nem volt nettó forintmegtakarítás-növekedés. Erre nagyon gyorsan kellett reagálni, mert a 430 feletti euróárfolyam mindenkiben elindította azt a gondolkodást, hogy külföldön nézzen körbe.
A lakossági állampapírok felfutása nekünk olyan volt, mintha 100 méteres síkfutásban 30 méter hátránnyal indultunk volna – érzékeltette Zsiday Viktor az alapkezelők szempontjából. Ez a különbség szerinte, ha kisebb mértékben is, de valószínűleg fenn fog maradni a következő években.
A beszélgetés végén Kurali Zoltán kiemelte, hogy a következő években vissza kell térni az adósságráta és a költségvetési hiány csökkentésének útjára, ez tudja majd biztosítani a magyar adósság minél inkább hazai finanszírozását.
Muszáj megcsinálni a házifeladatot és visszahozni a mértékletességet a következő években, enélkül nem lehet sikeresen vizsgázni
- szögezte le az ÁKK vezérigazgatója. (Portfolio)