Üzemanyaghiány, piactorzítás és korlátozások
Már szűk 10 hónapja, tavaly decemberben kivezették az iparági körökben sokat kritizált üzemanyagárstopot Magyarországon, az intézkedés visszahozásának lehetősége azonban sosem került le teljesen a kormány palettájáról. Az elmúlt hónapokban látott meredek benzinár-emelkedés miatt egyre nagyobb a félelem attól, hogy ismét hatósági árat fog megszabni a benzinre és dízelre a kormány, a hazai üzemanyagpiac stabilitásának fontosságát hangsúlyozva ezért sorra szólalnak meg az iparági szereplők. A mostani érzékeny környezetben érdemes felidézni, hogy pontosan hogyan is nézett ki a bő egy évig velünk lévő intézkedés és milyen következményei voltak a hazai üzemanyagpiacon.
Egekben az üzemanyagárak
Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon, jóval magasabban vannak a jegyzések, mint pár hónapja. A meredek áremelkedés még május közepén indult el, az akkori mélypontokhoz képest a benzin jegyzése 15,1 százalékkal került feljebb és literenként 84 forinttal drágult, a dízel pedig 25,6 százalékkal, azaz literenként 139 forinttal kerül többe tegnaptól ahhoz képest, amennyibe május 10-én került.
Az infláció letörését célkeresztjében tartó kormányzatot nagyon élénken foglalkoztatja az üzemanyagpiac helyzete, erről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt beszélt nekünk. A miniszter akkor elmondta: újra a kormány napirendjén van az üzemanyagár, vizsgálják, hogy a végső árat meghatározó részelemek árváltozása jogos-e. Frissebb fejlemény, hogy Nagy Márton az ágazat résztvevőinek világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. A miniszter jelezte, hogy havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről.
Hogy ez pontosan hogyan fest majd, arról még nincsenek biztos információink, mindenesetre a Mol és a MÁSZ is a hazai üzemanyag piac stabilitásának fontosságát hangsúlyozta, Bacsa György Mol-ügyvezető pedig arról is beszélt, hogy A PIACI FOLYAMATOK JELENLEG NEM INDOKOLJÁK, HOGY A KORMÁNY ISMÉT HATÓSÁGI ÁRAT VEZESSEN BE AZ ÜZEMANYAGOKNÁL.
Gulyás Gergely egy kormányinfón azonban nem vetette el ennek az intézkedésnek a visszahozását, mondván, hogy bár alapvetően ez egy rossz intézkedés, de sokkal rosszabb helyzet kialakulását lehet megelőzni vele.
Hogy nézett ki az árstop?
Tavaly december elején vezették ki az iparági körökben sokat kritizált üzemanyagárstopot Magyarországon, ezért érdemes lehet felidézni, hogy pontosan hogyan is nézett ki a bő egy évig velünk lévő intézkedés és milyen következményei voltak a hazai üzemanyagpiacon.
Mivel az üzemanyagárstop kezdetektől fogva nehezen fenntarthatónak, illetve a piaci viszonyokat erősen torzítónak bizonyult, ezért a kormány a kivezetése előtti hónapokban több körben is átdolgozta az intézkedést, egymás után vonva ki az árstop hatálya alól a fogyasztók egyre nagyobb részét. (Emellett mennyiségi szabályozások is életbe léptek.) A kormány még 2021 végén rendelte el a 480 forintos hatósági árat, amit több lépcsőben, 2022 utolsó napjáig meghosszabbított. Időközben szűkítette a kedvezményes áron vásárlók körét, kirekesztve többek között a nehézgépjárműveket, a külföldi kisteherautókat, a külföldi rendszámú személyautókat és a céges autókat is. A következő mennyiségi szabályozások és körszűkítések voltak tavaly, mielőtt kivezették az intézkedést:
- Március elején egyre erősebbek lettek azok a hangok a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének irányából, amelyek
AZ ELLÁTÁSI LÁNC ZAVARAIRA HÍVTÁK FEL A FIGYELMET.
Erre a kormány reagált is egy kormányinfón ismertetve a válaszlépéseket, amelyek az üzemanyagpiacot voltak hivatottak érinteni azzal a céllal, hogy fennmaradjon a benzinárstop és az ellátás biztonsága. Első ízben ekkor szűkítették a 480 forintos rögzített benzinárra jogosultak körét, egész pontosan a 7,5 tonna feletti magyar gépjárművek és a 3,5 tonna feletti külföldi járművek is csak a nagy nyomású oszlopoknál tankolhattak ezt követően, piaci áron. - Aztán május végén jött a bejelentés, hogy az üzemanyagturizmust elkerülendő, Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek.
EZZEL A DÖNTÉSSEL KAPCSOLATBAN EGYÉBKÉNT ELJÁRÁST INDÍTOTT MAGYARORSZÁG ELLEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG:
felszólították a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket. - Július végén aztán újabb korlátozás jött, a 480 forintos árat ezt követően csak a magántulajdonú gépjárművekre, taxikra és mezőgazdasági erőgépekre tartották fent. A szigorítás előzményeként a Molnál bejelentették a százhalombattai finomító karbantartás miatti leállítását, amivel nehezebb helyzetbe került a benzinellátás az országban – Gulyás Gergely megfogalmazása szerint az ellátás két útja az import és a stratégiai készletek elővétele lehet. Az utóbbi csak egy bizonyos mértékig lehetséges, az importból való fedezés pedig nem volt opció, mert
A KÜLFÖLDI CÉGEKNEK EZEN A HAZAI RÖGZÍTETT ÁRON NEM ÉRTE MEG MAGYARORSZÁGRA EXPORTÁLNI.
A kormány ezért úgy döntött, hogy a készletek egy részének felszabadítása mellett a 480 forintos árat csak a magántulajdonú gépjárművekre, taxikra, mezőgazdasági erőgépekre tartják fent, ezzel tulajdonképpen kizárták a céges autókat. - Novembertől a Mol
KORLÁTOZTA A TANKOLÁST AZ ÖSSZES HAZAI TÖLTŐÁLLOMÁSÁN,
a gyorstöltő oszlopokon a tankolási limit 100 liter/tranzakció lett − más hálózatok ennél (jóval) alacsonyabb limiteket is bevezettek a hatósági áras termékekre. -
Az elhúzódó százhalombattai finomítói karbantartási munkálatok és a hazai üzemanyag-felhasználás korábban 30 százalékát adó import kiesése miatt november végén egyre súlyosabbak lettek az üzemanyagellátási problémák, és felvásárlási pánikreakció indult a lakosság részéről, gyakorlatilag a Mol teljes hálózatán részleges üzemanyaghiány alakult ki. Ezt követően vezették ki az eredetileg tovább tervezett üzemanyagár-stopot.
Egyéb hatások
Maga az üzemanyag-turizmus tehát komoly logisztikai problémát okozott a hazai üzemanyagpiacnak, mivel az árstop rendkívüli keresletet eredményezett a benzinkutakon - olyat, amekkorát még a koronavírus-járvány utáni visszapattanás sem hozott. Tavaly májusban több benzin fogyott, mint 2019 augusztusában, amikor jellemzően a legtöbben tankolnak, emellett a gázolajfogyasztás márciusban átlépte a 400 millió litert, amire addig nem volt példa.
Ami pedig a kutakon mostanában látott drágulást illeti, az Erste energiapiaci szakértője, Pletser Tamás azzal is magyarázta az egekbe szökő hazai üzemanyagárakat a nemzetközi folyamatok mellett, hogy az árplafont követően kisebb lett a verseny a hazai üzemanyagpiacon, ráadásul az intézkedés visszaállításának kockázata miatt a szereplők most, illetve az elmúlt hónapokban akartak pénzhez jutni, ami a magyar vevők számára magasabb árakat eredményezett.
Mi lehet alternatíva?
A fentiek ismeretében nem meglepő tehát, hogy a piaci szereplők ellenzik az újabb árplafon bevezetését, erről Bacsa György mellett Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára azt is elmondta az rtl.hu-nak, hogy ha a kormány visszavezeti a hatósági árakat, akkor komoly hiányok alakulnának ki elsősorban a gázolajpiacon, kiesne az import, és a hazai finomító a jelenlegi helyzetben biztosan nem képes megfelelő mennyiségű üzemanyaggal ellátni a piacot. A szakember nemrég azt is elmondta: egy most bevezetendő ársapkának még gyorsabban látnánk a kedvezőtlen hatásait, mint a korábbinak.
DE AKKOR MI LEHET A MEGOLDÁS AZ ÜZEMANYAGÁRAK LETÖRÉSÉRE?
Egy árcsökkentés irányába ható megoldási lehetőségről Gaál Gellérttel, a Concorde elemzőjével beszélgettünk nemrég. A szakember szerint
- a Mol vélhetően nem fog a kiskereskedelmi árréshez nyúlni, a nagykereskedelmi árrésen tudna némileg szűkíteni az olajtársaság.
- A borús dízelpiaci kilátások miatt az elmúlt hónapokban valósággal kilőtt a nyersolaj és a gázolaj közötti árrés (crack), ez a dízel esetében jelenleg 36,3 dolláron áll. Ennek következtében a Mol finomítói árrése is vélhetően magasan van, az elemző szerint ezt lehetne csökkenteni, azaz a nagyker-árat „elszakítani” a piaci áraktól.
Finomított termékárak prémiuma a nyersolajhoz képest. - Forrás: Neste
- A fenti − az elemző által elképzelhetőnek tartott − mechanizmus nemzetközi kitekintésben nem lenne egyedi megoldás, például Lengyelországban is zajlott informális kommunikáció a vezető olajcég Orlen és a kormány között, amelyben ugyancsak a nagyker-árrés csökkentésére kérte a kormányzat a vállalatot.
- Az elemző szerint azért is valószínűsíthetőbb inkább egy ilyen megoldás, mert
AZ ÁRSTOPOS IRÁNY HASONLÓ KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRHAT, MINT TAVALY ŐSSZEL, ÉS AKÁR ÜZEMANYAGHIÁNY IS KIALAKULHATNA.