Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Mi történik, amikor Oroszországban kihirdetik a hadiállapotot?

Külföld
2023.06.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
35

Az ukrajnai háború kirobbanása óta szinte mindennap felvetődik a kérdés, hogy mi történne Oroszországban, ha elrendelnék a hadiállapotot. Egy szakértő a Magyar Nemzet kérdésére elmagyarázta, hogy ki, mikor, hogyan és milyen indokkal rendelhet el mozgósítást.

Az utóbbi időben rendre előkerül a nemzetközi és a magyar sajtóban Oroszországgal kapcsolatban a hadiállapot, illetve az általános mozgósítás kérdése. A legtöbb országhoz hasonlóan Oroszországban is a parlament, illetve annak az alsóháza jogosult a hadiállapot kihirdetésére. Az orosz alkotmány szerint ezt a rendelkezést vagy a kormány, vagy pedig az elnök, jelen esetben Vlagyimir Putyin javaslatára hoznák meg.

Tóth Norbert nemzetközi jogi szakértő szerint a hadiállapot kihirdetése komoly változásokat hozna az országban, többek között azt, hogy azonnal megkezdődhetne a mozgósítás, vagyis a 18 és 55 év közötti, korábban sorkatonaként szolgáló férfiak behívása. Az általános mozgósításhoz azonban katonai biztosok és hadbiztosok kinevezésére is szükség van, akik lebonyolítják a több millió embert érintő műveletet.

A hadiállapot bevezetése után bizonyos emberi jogokat is átmenetileg korlátozhat az állam. – A vélemény- és a sajtószabadság tipikusan az a két szabadságjog, amely ilyen esetben elsőként állami kontroll alá kerülne, azaz megjelenne a cenzúra annak érdekében, hogy a katonai műveletek a lehető legsikeresebbek legyenek – mondta el lapunknak a szakértő, aki szerint a mozgás szabadságát is korlátozniuk kellene a hatóságoknak.

Tóth Norbert hozzátette: egy ilyen helyzetben a katonai szolgálatra alkalmatlannak ítélt emberek sem menekülnének meg a kötelező szolgálattól, ezeket az állampolgárokat ugyanis polgári feladatok elvégzésére osztanák be.

Oroszország a mozgósítás szempontjából előnyös helyzetben van számos nyugati országhoz képest, ugyanis az egykori Szovjetunióban, illetve annak összeomlása után sem törölték el a sorkatonaságot, így a katonakorú férfiak döntő többsége kapott korábban valamilyen alapkiképzést.

Alapvetően Oroszországban kétfajta katonaság van: az egyik a szerződéses, a másik pedig a sorozott állomány. Azonban ezen két opciót is tovább lehet bontani. A szerződéses katonák között az orosz állampolgárok 18–40 éves kor között szolgálnak, a külföldieknek pedig 18–30 éves kor között van lehetőségük a hadsereg állományába tartozni. A sorozott állományba pedig mindenki beletartozik, aki szolgálatra alkalmas. Ezekből tevődik össze az orosz föderáció hadserege, amelynek a teljes állománya több mint hárommillió embert számlál

– tette hozzá a szakértő.

Azonban az elnöknek jogában áll kihirdetnie az általános mozgósítást az alsóház engedélye nélkül is, amennyiben úgy véli, hogy megtámadták az országot. Oroszország esetében egyszerre kell nemzetközi jogi és orosz nézőpontról is beszélni. Orosz szempontból ugyanis kijelenthető, hogy a háború jelenleg is Oroszországban, a nemrég az országhoz csatolt területeken zajlik, ez alapján pedig bármikor dönthet az elnök az általános mozgósítás elrendeléséről.

Ugyanakkor a nemzetközi jog szerint ezek a területek Ukrajna részét képezik, vagyis Oroszország esetében nem lehet arról beszélni, hogy a saját területén is harcok folynak. Ennek ellenére az általános mozgósításnak több negatív hatása is van, emiatt az orosz vezetés valószínűsíthetően egyelőre nem fog ehhez az eszközhöz nyúlni – magyarázta Tóth Norbert.

Az egyik ilyen ok, hogy a mozgósítás rengeteg pénzt és erőforrást emésztene fel, ugyanis több millió embert kellene mozgósítani, laktanyákba vezényelni és a teljes ellátásukról gondoskodni. A másik tényező a közhangulat, hiszen mostanáig a részleges mozgósítás során főleg a Távol-Keletről és az ukrán határ menti régiókból hívták be az embereket, Oroszország európai részét és a nagyvárosokat pedig elkerülte a mozgósítás, ahol jellemzően a politikailag aktívabb lakosság él.

A polgárok mellett a gazdasági szereplőket is erőteljesen érintené a hadiállapot bevezetése, ugyanis a kritikus ágazatok működtetését hadbiztosok és hadbiztosok által megbízott személyek vennék át.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy egy ilyen helyzetben a parlament bizonyos hatásköreit részben a végrehajtó, részben pedig a törvényhozó szervek vennék át. Ez majdnem minden országban így lenne, a cél ugyanis az, hogy minél inkább felgyorsítsák a döntéshozatali folyamatot. Ezeknek a szerveknek pedig utólag be kellene számolniuk a parlamentnek a döntéseikről, illetve azok következményeiről

– mondta lapunknak Tóth Norbert. (magyarnemzet.hu)

Címlapkép: Ukrán katonák önjáró tüzérségi járművel lőnek az orosz erők által azóta elfoglalt kelet-ukrajnai Bahmutban - Forrás: MTI/AP/Libkos
ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁS
Oroszország
HADIÁLLAPOT
HATÓSÁG
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.06.07. - 06:23
35
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Az állam helyett az Intersnack és a SPAR segít a Heim Pál Gyermekkórház orvosainak

    Az állam helyett az Intersnack és a SPAR segít a Heim Pál Gyermekkórház orvosainak

  • Átverik a magyarokat – kijöttek a legfrissebb számok arról, hogy mennyire

    Átverik a magyarokat – kijöttek a legfrissebb számok arról, hogy mennyire

  • AfD-listavezető: nem dobnánk ki a Fideszt ágyunkból

    AfD-listavezető: nem dobnánk ki a Fideszt ágyunkból

  • Bármelyik vasutas komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János

    Bármelyik vasutas komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János

  • Életmentő stroke-előjelek

    Életmentő stroke-előjelek

  • A Roszatom kis teljesítményű atomerőműve látja el az északi sarkvidék aranybányáját árammal 

    A Roszatom kis teljesítményű atomerőműve látja el az északi sarkvidék aranybányáját árammal 

  • Így vetít az orosz Nagy Testvér, csak a teljes elvakultság hitelesítheti az alaptörténetet

    Így vetít az orosz Nagy Testvér, csak a teljes elvakultság hitelesítheti az alaptörténetet

  • „Hírlapi kacsa” – reagált a kormány a svéd NATO-csatlakozás feltételeiről szóló hírekre

    „Hírlapi kacsa” – reagált a kormány a svéd NATO-csatlakozás feltételeiről szóló hírekre

  • Súlyos kijelentéseket tettek a Kreml közeléből a magyar energiaellátás jövőjéről

    Súlyos kijelentéseket tettek a Kreml közeléből a magyar energiaellátás jövőjéről

  • Négyszázmilliós sportparadicsommá változtatnák a Tisza holtágát, szakíthat a fideszes önkormányzati elnök két fiának az egyesülete is

    Négyszázmilliós sportparadicsommá változtatnák a Tisza holtágát, szakíthat a fideszes önkormányzati elnök két fiának az egyesülete is

  • Az Európai Bizottság asztalán a jelentés a kínai akkumulátorgyárak veszélyeiről

    Az Európai Bizottság asztalán a jelentés a kínai akkumulátorgyárak veszélyeiről

  • Egy év alatt több mint 21 ezer ingatlant árvereztek el a végrehajtók

    Egy év alatt több mint 21 ezer ingatlant árvereztek el a végrehajtók

  • Szükség van Magyarországon 500 ezer vendégmunkásra?

    Szükség van Magyarországon 500 ezer vendégmunkásra?

  • Megkérdezték a belügytől, hogy ki a felelős a 17 ezer eladatlan lélegeztetőgépért

    Megkérdezték a belügytől, hogy ki a felelős a 17 ezer eladatlan lélegeztetőgépért

  • Kóbor grimusszá vált Budapest-Tatabánya között a vonatpótló

    Kóbor grimbusszá vált Budapest-Tatabánya között a vonatpótló

  • Szükség lehet ma az esernyőre, feltámad a szél

    Szükség lehet ma az esernyőre, feltámad a szél

  • Hiányzó pedagógusok - hatalmas számot mondott a PSZ

    Hiányzó pedagógusok - hatalmas számot mondott a PSZ

  • Csaláson kapták a csalás elleni hivatal korábbi elnökét

    Csaláson kapták a csalás elleni hivatal korábbi elnökét

  • Ítéletet hozott a bíróság a volt Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba ügyében

    Ítéletet hozott a bíróság a volt Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba ügyében

  • Visszaszólt a NAV-nak a könyvelők egyesülete

    Visszaszólt a NAV-nak a könyvelők egyesülete

  • Ungár Péter: Orbán Viktor vagyonosabb a családomnál

    Ungár Péter: Orbán Viktor vagyonosabb a családomnál

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element