Megrekedni látszik villanyautók terjedése Európában.
Várkonyi Gábor autóipari szakértőt arról kérdezte a HASZON, van-e kiút a zsákutcából?
Villanyautót minden áron!
Megrekedt az elektromos autók terjedése Európában, de korai temetni a technológiát – állítja Várkonyi Gábor, autóipari szakértő. A piaci fejlődés iránya determinálva van, az Európai Unió ugyanis jogszabályban kötelezte az autóipari szereplőket a széndioxid kibocsátás csökkentésére. Amelyik gyártó nem tudja elérni az előírt kibocsátási értékeket komoly büntetést fog fizetni. Márpedig a belső égésű motor és hibrid technológia képtelen teljesíteni a szigorú széndioxid kibocsátási határértékeket, így a hétköznapi modelleket kínáló tömeggyártóknak nincs más választásuk, mint kibocsátási kvótát vásárolni, vagy kifizetni a büntetést.
A büntetés pedig nem kevés. 2025-től a meghatározott szinten felül kibocsátott széndioxid minden grammjáért átlagosan 95 eurót kell fizetni autónként. Ez 2-6 ezer euróval emelheti meg az árat, amit a vevők nem fognak megfizetni – hívja fel a figyelmet Várkonyi Gábor. Az egyetlen járható út a szakértő szerint az elektromos autók eladásainak felpörgetése lenne, méghozzá olyan szintre, hogy a tömeggyártással foglalkozó vállalkozások által eladott autók negyede elektromos meghajtású legyen. A baj csak az, hogy ezeket a modelleket jelenleg nem nagyon keresik az emberek – mondta Várkonyi Gábor.
Szerinte az elmúlt évek bebizonyították, hogy a vevőknek adott támogatással sem lehet a végtelenségig növelni az elektromos autók iránti érdeklődést. Akinek olyanok az életkörülményei, az életvitele az már vásárolt elektromos autót. A többi vevő kivár. Többek között azért, mert nem egyértelmű, lesz-e újra támogatás vagy sem? Ezért rossz az, hogy a szabályozó a támogatásokkal sokszor ad hoc módon belenyúl a piacba.
Kérdések és vadhajtások
Arra nem lehet számítani, hogy az EU felpuhítja a szabályozást, hiszen széndioxid ügyben az autóipar is megosztott. A prémium modelleket gyártók felkészültek a szigorításokra és úgy alakították ki a modellpalettájukat, hogy nem kell büntetést fizetniük, mert adnak el elegendő plugin hibrid és elektromos autót. Így jogosan merül fel a kérdés: ha ők teljesítik az elvárásokat, másoknak miért adnának felmentést? Várkonyi Gábor szerint, ha már eurómilliárdokat kell kifizetnie az autóiparnak büntetésre, akkor ebből a pénzből miért nem az elektromos átállást segíti az EU? Miért nem az átláthatóan működő töltési infrastruktúra kiépítésére, a beszerzési láncok lerövidítésére, a tervezhető adózás megvalósítására költünk? Miért az Európán kívüli gyártókat segítjük a kibocsátási kvótáik megvásárlásával? – sorol fel néhány fontos kérdést az autóipari szakértő.
Sok az elektromos autókhoz kapcsolódó technológiai vadhajtás is, amelyeket le kellene nyesegetni a vásárlók bizalmának felépítéséhez. Az egyik ilyen a javíthatóság kérdése. Az első generációs villanyautóknál ez nem volt szempont, így már egy kis koccanás is gazdasági totálkárral járhat. Emiatt az ilyen autók casco díja Nyugat-Európában kegyetlenül magas, ami még nem gyűrűzött be minden piacra. A legtöbb elektromos autó értéktartása is alacsony, ami megemeli az Európában sok helyen elérhető privát lízing, valamint a céges tartós bérlet költségeit, ami megint csak nem ösztönöz vásárlásra. A megoldás Várkonyi Gábor szerint az lehet, hogy a szabályozó csak azt írja elő az autóiparnak, hogy mit kell elérnie a klímapolitikai célok teljesüléséhez, és nem azt, hogy hogyan kell a kitűzött célokat elérnie. (HASZON)
