Eddig 800 állatot azonosítottak az USA-ban, amelyek a hírhedt “zombiszarvas-korral”, hivatalos nevén a krónikus sorvadásos betegséggel (chronic wasting disease/CWD) fertőzöttek.
A növekvő esetszám miatt pedig felmerül annak a lehetősége is, hogy a betegség átterjed az emberi populációra.
Mint azt az amerikai járványügyi hatóság, a CDC kifejti, a CWD egy szarvasokat, jávorszarvasokat és hasonló fajokat érintő prionbetegség, amely Észak-Amerikában, beleértve Kanadát és az Egyesült Államokat, valamint Norvégiában és Dél-Koreában is megtalálható. Több mint egy évbe telhet, amíg az olyan tünetek jelentkeznek, mint a fogyás és a neurológiai problémák – és erre az állatok számára végzetes korra jelenleg nincs gyógymód.
Azt a CDC cikke is megjegyzi, hogy jó hír, hogy arra még nem találtak példát, hogy a betegség embert is megfertőzött volna. Rossz hír azonban, hogy az állatkísérletek ebből a szempontból potenciális kockázatot jeleznek, így az Egészségügyi Világszervezet 1997 óta azt tanácsolja, hogy akadályozzuk meg ezen prionbetegségek kórokozóinak bejutását az emberi táplálékláncba.
A prion egy hibásan kihajtogatott és emaitt abnormális térszerkezetű fehérje, amely más fehérjék hasonló módon történő hibás kihajtogatását is okozhatja. Ezek a rosszul hajtogatott fehérjék képesek felhalmozódni az agyban, ami károsodáshoz és mikroszkopikus lyukak kialakulásához vezet. A “prion” kifejezés a “fehérje” (protein) és a “fertőző” (infectious) kifejezések kombinációja, ami nagyon jól mutatja, hogy miről is van szó: a prionok ugyanis nem vírusok vagy baktériumok; nem rendelkeznek olyan genetikai anyaggal, mint a DNS vagy az RNS. Ehelyett a fertőző képesség magához a rosszul hajtogatott fehérjéhez kapcsolódik, amely a normál fehérjéket az abnormális konformáció elfogadására késztetheti, ami a hibás szerkezetek kialakulásának a tovaterjedő láncreakciójához vezet.
Prionbetegségek nem csak az állatvilágban, de az emberek között is megjelenhetnek: emberben a prionbetegségek közé tartozik a Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD), a Gerstmann-Sträussler-Scheinker-szindróma (GSS) és a fatális familiáris inszomnia (FFI).
A prionbetegségek egyik jellegzetes és ijesztő aspektusa az egyedek közötti, sőt néha tehát a különböző fajok közötti átviteli képességük. Mivel tehát a prionok nem vírusok vagy baktériumok, ezért nehéz védekezni ellenük a szokásos a fertőtlenítési módokkal. Szerencsére azonban az ilyen megbetegedések meglehetősen ritkák, viszont gyakran halálosak, és a kutatásuk jelenleg is kiterjedten folyik.
A CWD, népszerű nevén a “zombiszarvas-betegség” is tehát egy prionbetegség. Mint az Independent írja, a Wyoming-szerte 800 szarvas-, jávorszarvas- és jávorszarvasmintában azonosított betegséget olyan tünetek jellemzik, mint a nyáladzás, a letargia, a botladozás és az üres tekintet. A szakértők most pedig arra figyelmeztetnek, hogy a CWD kockázatot jelenthet az emberekre is, és sürgetik a kormányokat, hogy készüljenek fel erre a lehetséges tovagyűrűző eseményre.
Dr. Cory Anderson, a CWD-t kutató szakember arra figyelmeztet, hogy bár nincs bizonyíték az állatról emberre történő terjedésre, a felkészültség kulcsfontosságú, és szerinte tanulni kell az olyan történelmi esetekből, mint a kergemarhakór, amely 4,4 millió szarvasmarha levágásához vezetett az 1980-as és 1990-es években az Egyesült Királyságban.
Aggodalomra ad okot, hogy a fertőzött állatokból elég sok ember fogyaszthatott – csak Wisconsinban több ezren ehettek fertőzött szarvasok húsából. A CWD-vel leszámolni nem is lesz egyszerű – a betegség ugyanis évekig megmaradhat a talajban és a felületeken, és mint arról fentebb írtunk, mivel a prion nem baktérium és nem is vírus, így a hagyományos fertőtlenítési módoknak is ellenáll: a CWD-t okozó prion kibírja a fertőtlenítőszereket, a formaldehideket, a sugárzást, valamint akár a 600°C-on történő égetést is.
Mint azt a The Independent cikke hozzáteszi, a Ginkgo Bioworks amerikai biotechnológiai vállalat arra figyelmeztet, hogy a hasonló zoonózis útján terjedő betegségek 2020-hoz képest 2050-ben 12-szer több halálesethez vezethetnek. A vállalat ezt a potenciális növekedést olyan tényezőknek tulajdonítja, mint az éghajlatváltozás és az erdőirtás, amelyek összességében mind gyakoribb járványokhoz vezethetnek. A cég kutatása szerint már 1963 és 2019 között is folyamatosan nőtt a járványok és a kapcsolódó halálesetek száma. (Rakéta)
